Előfizetés

Megszűnik a letelepedési kötvény

Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a Letelepedési Magyar Államkötvények (LMÁK) értékesítését. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség - közölte az ÁKK.

Az Államadósság Kezelő Központ közlése szerint a kötvényprogram 2013. júniusi indulásakor olcsó és biztonságos finanszírozást jelentett az ország számára. A több mint egymilliárd euró összegű értékesítés és a konstrukció árazásából adódóan elért másfél milliárd forint kamatmegtakarítás hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország államadósságának megítélése és a finanszírozás biztonsága javuljon - tették hozzá. 

Az elmúlt években folyamatosan csökkent az államadósság-ráta és a devizaadósság aránya. A tavalyi évben az állampapírok mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába kerültek és az állampapírok kamata történelmi mélypontra süllyedt. Mindezek alapján a korábban fontos szerepet játszott LMÁK értékesítésére a jövőben nincs szükség, a finanszírozási tervben szereplő deviza forrásbevonás a piaci kibocsátásokkal és a hazai lakossági P€MÁK kötvénnyel biztosítható - vonta le a következtetést a szervezet. 

Kedden írtuk megaggodalomra ad okot, hogy a letelepedési kötvényeket árusító közvetítők engedélyét laikus politikusok adták ki. Ligeti Miklós. a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a program beszüntetése ugyanolyan átláthatatlan lesz, mint egész működése. Lapunk újból kikérte az NGM-től és a kancelláriáról a letelepedési programról készült jelentést. Nem kaptuk meg.

Mi is többször megpróbáltunk adatokat kérni a parlament gazdasági bizottságától és az Államadósság Kezelő Központtól is, de eddig nem jártunk sikerrel, ezért a bírósághoz fordultunk - mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója sem látja gazdaságilag szükségszerűnek a kötvényprogramot, holott a kormány a gazdasági haszonnal magyarázta annak létét. "Nem tudni, hogy a kötvényt vásárlók befektettek-e Magyarországon, gyarapították-e a gazdaságot. Ezt semmilyen adat nem bizonyítja" - vélte Ligeti, aki szerint kérdéses, hogy miért átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítőcégekre bízták a kötvények értékesítését.

A szakember szerint a feladatot a kötvényeket kibocsátó Államadósság Kezelő Központ is el tudta volna látni, és akkor megspórolják a közvetítők jutalékát is. "A kötvényekkel kereskedő vállalatok engedélyét a parlament gazdasági bizottságában ülő, ebből a szempontból laikusnak számító politikusok bocsátották ki, és a kötvényekkel történő kereskedés folyamata is teljességgel ellenőrizetlen. Álláspontunk szerint ebben a formában a kötvényprogram működése komoly korrupciós kockázatot hordoz".

Lásd még: Kötvény-biznisz - Lázár rosszul, Rogán jól tudta

Nem tréfál a tél - Jégben állnak a vizeink

A Duna és a Dráva kivételével az összes folyó jégben áll - mondta Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője.

A Dunán változó a jégzajlás mértéke, a felső szakaszon, Győrnél 10, Budapestnél 40-50, Mohácson 70-80 százalékos a légborítottság. Szerbia déli részén, valamint Bulgáriában és Romániában is beállt a folyó. A biztonságos védekezés érdekében a Magyarország folyamatos kapcsolatban van a szlovák vízügyi szervekkel is. A Duna alsó szakaszán Horvátországgal és Szerbiával háromoldalú szerződés alapján zajlik a védekezés. Mint elmondta: erre azért van szükség, mert egy kedvezőtlen jégtorlódás esetén megemelkedő vízszint a bal parton Szerbiát, a jobb parton Horvátországot, a visszatorlasztott vízszint pedig a magyarországi Duna szakasz mindkét partját veszélyeztetné. A három ország közötti szerződésben kijelölték a közös védekezést, s megállapodtak annak finanszírozásában is.

 A horvátok és a szerbek egyelőre nem tartanak igényt a jégtörésre, de a magyar vízügyi szolgálat szükség esetén készen áll arra, hogy nemcsak a közös szakaszokon, hanem a horvát-szerb szakaszon is segítséget nyújtsanak a jégtörésben - fejtette ki.  Az OMIT vezetője felidézte, hogy a Dunán jelenleg hajózási zárlat van érvényben, csak a jégtörők, a vízügyi felügyelet, illetve a rendőrség hajói tartózkodhatnak a vizeken. Ez idő alatt a vízügyi szakembereknek lehetőségük van arra, hogy a jégzajlásban megrongálódott úszójeleket kivegyék és megjavítsák.

Az ország nagy tavai is befagytak, a Balatonon is egybefüggő a jégpáncél. Mint elmondta: ez azért is fontos, mert az esetleges viharos szél sem okoz jégzajlást. Láng István kiemelte: a következő héten stagnálásra számítanak, vizek nem nőnek, biztonságosan elfolyhatnak a jégpáncél alatt.

A Dunán jelenleg nyolc, a Tiszán tíz jégtörő hajó van készenlétben. A vízügyi flotta legnagyobb jégtörő hajója, a Széchenyi szerdán érkezett Budapestre, mert a tartósan hideg idő beálltával a magyarországi vízfolyásokon egyre erősödő jégzajlás tapasztalható. Feladata a zajló jég figyelése, a hidak környékén kialakuló, a pilléreket terhelő jegesedés részleges eltávolítása.

 A Széchenyi a 12. dunai jégtörő, a magyar jégtörő flotta legkorszerűbb hajója. Jégtörésnél minimum 6 ember üzemelteti, rendelkezik döngölővel, ami a hajót billenő-csavaró mozgásba hozza és így nem csak a súlyánál fogva képes jeget törni. A Széchenyi a jégtörő hajók közül a legnagyobb vízkiszorítással és leghatékonyabb vízkitörési potenciállal rendelkezik. Az 1472 kilowatt teljesítményű hajó előre- és hátramenetben is hatékonyan töri a jeget. A hajó 30 centiméter vastag síkjégben 3-4 kilométer/órás sebességgel képes haladni és akár napi 30 kilométert is meg tud tenni.

Németh Szilárdnak üzent az Együtt

Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt napokban Ön ismét hangot adott abbéli szándékának, hogy pártja és kormánya nyílt harcot indít azon civil szervezetek ellen, amelyek időről időre véleményt formálnak hazánk társadalmi és politikai kérdéseiben - indítja a közlemény formájában megjelentetett üzenetet Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. 

Legutóbbi nyilatkozatával, miszerint a "Soros-birodalom" "álcivil" szervezeteit egyenes "el kell innen takarítani", hatalmas, nyugtalanító viharokat kavart a demokratikus értékek iránt elkötelezett emberekben.

Ezért azt javaslom Önnek, hogy folytassuk legutóbb félbeszakadt, nyilvános vitánkat. Ám ezúttal ne fusson el az Önnek kellemetlen kérdések elől! A nyilvános vita már csak azért is elkerülhetetlen, hogy világossá váljék: a Fidesz kárt okoz a magyar civil társadalomnak és az általuk védetteknek, egyben az egész magyar politikai közösségnek.

A hely és az időpont egyeztetése ügyében természetesen készséggel állok rendelkezésre.

Bízva pozitív válaszában.
Szigetvári Viktor
az Együtt elnöke