A CÖF-re is vonatkozni fognak a civil szervezetekkel kapcsolatos esetleges törvényi szigorítások, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő. Ezt Lázár János állította kérdésünkre válaszul a tegnapi Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője saját bevallása szerint megérti, hogy Németh Szilárd keddi nyilatkozata és a kormányzati tervek az átláthatóságra felkavarták a vizet.
Lázár megértést kért a "nemzeti oldal politikusainak" megnyilatkozásai kapcsán, mert ők érzékenyen reagálnak a külföldről érkező befolyási próbálkozásokra. Az pedig tudható, hogy Soros György biztatta, szervezte a magyar határra érkező menekülteket az elmúlt időszakban. Ráadásul az amerikai üzletember nyíltan Orbán Viktor ellenzékének nevezi magát, ezért kell megismerni, hogy milyen ágensei dolgoznak itthon.
A tegnapi Kormányinfón Németh Szilárd civilekre vonatkozó nyilatkozatai miatt „tetemre hívták” a kancelláriaminisztert. Lázár közölte, a kormány nem döntött és nem fog dönteni senkinek az elsöpréséről, eltakarításáról. Bár bevallotta, nem ért egyet a Fidesz-alelnök stílusával, világossá tette, nem fog elhatárolódni Németh Szilárdtól, aki "a megfogalmazásban lehetett volna megfontoltabb, de abszolút értjük, miről beszélt".
Miután a civil szervezetek is a politika szereplői, Lázár elfogadhatónak tartaná, hogy a vezetőknek vagyonnyilatkozatot kelljen kitölteni. "A pártok nem kaphatnak külföldről támogatást, a politizáló civilek igen. Legyen egyértelmű, ki akarja külföldről befolyásolni a magyar társadalmat" – közölte hangsúlyozva, hogy a kormány egyetlen civil szervezetet sem tekint az ellenségének. Azt javasolja, mindenki nyugodjon le, majd amikor a kormány beterjeszti az ezzel kapcsolatos javaslatát, akkor majd mindent megvitatnak.
Amikor Kovács Zoltán korábbi Soros-ösztöndíja szóba került, a kormányszóvivő azzal védekezett, az ő ösztöndíja nem politikai tevékenységre szólt. A civilek ezzel ellentétben politizálnak. Lázár megkerülte a kérdést, hogy a '90-es évek elején a Fidesz nem azért kapott-e Soros-támogatást, hogy politizálni tudjon. A miniszter a Magyar Helsinki Bizottságban volt gyakorlaton, szintén Soros-támogatással, a fogvatartottak körülményeit ellenőrizte - ezt ő maga mondta el. Azzal védekezett, akkor nem érzett befolyásolási kísérletet Soros-oldalról.
Eközben Németh önellentmondásokba keveredett sajtótájékoztatóján, amikor az újságírók a civilekről kérdezték: leszidta Orbán Viktort, amiért 2007-ben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségét kérte? - kapta meg az első kérdést, amit hirtelen nem is értett, majd arról kezdett beszélni, hogy a miniszterelnök valójában nem kapott segítséget. A 2006-os események önmagukért beszélnek, az akkori kormány és a rendőrség a békésen ünneplő tömeg közé lövetett. Ugyanakkor ismert, a TASZ nemcsak segített Orbánnak, hanem másodfokon megnyerte a pert, amit egy kijelentése miatt indított ellene az Igazságügyi Minisztérium. Ugyan kedden a politikus az ATV-ben úgy nyilatkozott, a Transparency International, a TASZ és a Helsinki Bizottság az a három szervezet, amelyeket "ki kell seprűzni". Ezzel szemben amikor erre is rákérdeztek tegnap, azt mondta, a szervezeteket a riporter sorolta fel, ő csak egyetértett vele, a civilek pedig "magukra vették az inget". Németh fenntartja a véleményét, hogy a kormánynak az átláthatóságot kell képviselnie, azt pedig elismerte, lehet, hogy erős szavakat használt. Ennek ellenére továbbra is úgy látja, csak az átláthatóságot szolgálják az általa javasolt intézkedések, és "ha kiderült, hogy a nagyhatalmak befolyásolják ezeket a szervezeteket, akkor nincs helyük a közéletben". Hozzátette, hogy legalább olyan komolyan kell venni a civil szervezetek vagyonnyilatkozatait, mint a politikusokét. Szerinte az ő vagyonnyilatkozatai példaértékűek, de azt ő sem tagadta, hogy a kollégái vagyonnyilatkozataiból is kimarad néha ez vagy az. Elismerte, az általa támadott szervezetek általában minden támogatással elszámolnak a honlapjukon, mert külön kitért arra, hogy érdemes megnyitni a weblapokat, és látszik, honnan jönnek a pénzek. Emlékeztetett, nemzetbiztonsági vizsgálat is indult a civilek kapcsán, illetve a vagyonnyilatkozatok után még más törvénymódosítás is jöhet, hogy "a magyar emberek érdekei érvényesüljenek".
A további menetrendről azt mondta: először elfogadják a vagyonnyilatkozatról szóló törvényt, megnézik a szervezetek pénzügyi hátterét, és ez alapján hozzák meg a további döntéseket. A vagyonbevallás személyhez kötött lenne, mert szerinte aki a politikai életet befolyásolni akarja, annál fontos látni, hogy miből él.
A CÖF-öt egyértelműen civil, és nem álcivil szervezetnek tartják, de szerinte ha központi pénzt kap valaki, akkor is "meg kell felelni", akkor is "tükröt kell tudni tartani". A Fidesz alelnöke szerint álcivil az, aki "idegen érdekeket szolgál", ezeket pedig arról lehet felismerni, hogy ellentétesek a kormány álláspontjával. Ilyesmi szerinte a CÖF esetében nem merülhet fel: "ha a háttérhatalom állna a CÖF mellett, akkor ott állna ugyanazon az oldalon, mint a többiek". Németh azt sem gondolja, hogy a szervezet beleszólt volna a politikába, mert "az a politika, ami mellett kiáll a Békemenet, az egy választáson, egy megmérettetésen, az egy legitimációs próbán átesett politika".
A civil szervezetek sorra tiltakoztak a kormányzati támadások ellen. "A politikába mindenkinek joga van beleszólni, hiszen a közös ügyeinkről van szó. A civil szervezetek is ezzel az alkotmányos jogukkal élnek, amikor véleményt mondanak a közügyekről" - mondta a Hír Tv-ben Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója az ATV-ben arról beszélt, ők olyan dolgokat tesznek, amelyekkel a magyar kormánynak tényleg foglalkoznia kellene ahelyett, hogy a független jogvédő szervezetek létjogosultságát kérdőjelezi meg. A Greenpeace a Facebookon kelt ki Németh nyilatkozatai ellen. Mint írták, "a civil szervezetek a közügyekért dolgoznak, a magyar társadalom hasznát szolgálják. Azért tevékenykedünk itt Magyarországon, hogy mi, egy közösségként jobban éljünk. Feltárjuk a problémákat és megoldásokat javasolunk rájuk".
Folytatódik a Modern Városok Program, mégpedig nem akármilyen állomással: Orbán Viktor január 30-án Szegedre látogat. Erről Lázár tegnap egyezett meg Botka László szegedi MSZP-s polgármesterrel. A miniszter szerint a kormányfő együttműködést ajánl majd Szeged városának. Lázár arról is beszélt, hogy egy kétszáz hektáros ipari park létesülhet Szegeden. A találkozó azért pikáns, mert Botka december végén jelezte, hogy amennyiben teljesülnek a feltételei, vállalná a baloldali miniszterelnök-jelöltséget.
Dávid a Góliátok ellen
Budapestnek Los Angelessel és Párizzsal kell felvennie a versenyt az olimpiarendezésért, "legyenek nagyvonalúak, Dávidnak most két Góliáttal kell megküzdenie" - mondta lapunk kérdésére Lázár azzal kapcsolatban, hogy a Portfolio.hu becslése szerint a kormány 200 milliárdos olimpiai költségeket bújtatott el a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretein belül. A miniszter szerint a létesítményeket egyébként is megépítenék, a beruházások 80 százaléka független az olimpiai pályázattól. "Ez egy praktikus dolog, mert a legtöbb létesítmény alkalmas a játékok megrendezésére" – hallhattuk. Lázár közölte, ha nem Budapest nyeri a 2024-es játékok jogát, a kormány akkor sem tesz le arról, hogy olimpiát rendezzen. A Magyar Nemzet arról írt, az állam már 2014-ben 16,5 milliárdért megvásárolta a Wing Zrt.-től azt a ferencvárosi területet, amelyet a játékok egyik fő helyszínének néztek ki. A Duna-parti terület a Budapesti olimpia 2024 címmel készült megvalósíthatósági tanulmány szerint az atlétikai stadionnak adna otthont. Az adásvételről már korábban beszámolt a sajtó, ám a vételárat nem árulta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az ügylet érdekessége, hogy az MNV nem közvetlenül a területet, hanem az azt tulajdonló Duna Passage Kft.-t vásárolta meg. Külön érdekes, hogy a Wingnek korábban vezérigazgató-helyettese volt Fürjes Balázs, ő jelenleg a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. igazgatósági tagjaként a hazai olimpiai pályázat elnökeként tevékenykedik.
És még...
- Orbán nem tesz feljelentést a megmásított interjúja miatt, a kormányt sem foglalkoztatja az ügy.
- Az ország érdeke, hogy minél később kezdődjön meg a 2018-as választási kampány, mert nagy témákban kell dolgoznia a kabinetnek.
- 76,7 milliárd forintos büntetést szabott ki az EU a négyes metró beruházásával kapcsolatos visszaélések miatt. A kormány feljelentést tesz az ügyben.
- A közeljövőben nem terveznek Orbán-Trump találkozót
- A 2040-ig titkosított Szilvásy György-féle kémügy iratait feloldhatják a titkosítás alól.
- Azért finanszírozták ORÖ-tartozást, mert "a romák országos reprezentatív önkormányzatának működnie kell. A felelősséget ettől még viselnie kell a személyi érintetteknek, Farkas Flóriánnak is.
- A magyar kórházaknak jelenleg nincsen tartozásuk, a kormány 70 milliárd forintos segítséget nyújtott.
- Van esély arra, hogy tovább épülhet a felcsúti kisvasút.
Az izraeli példa
A civilekkel kapcsolatban Hollik István szerdán kijelentette: vannak olyan civil szervezetek, amik semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket, így "létüknek nem sok értelme van, és természetes reakció, hogy szigorúbb szabályozás alá kell vonni őket". A KDNP-s politikus példaként hozta Izraelt, ahol olyan szabályozásról folyik vita, hogy annak a szervezetnek, amely a bevételének 50 vagy több százalékát külföldről kapja, ezt nyilvánosságra kellene hoznia, sőt a vezetőiknek minden olyan tárgyalásáról be kellene számolniuk, amikor külföldi választott tisztviselővel tárgyaltak vagy találkoztak. A mintául szolgáló izraeli szabályozás bevezetésekor Orbán Viktor tanácsadója, Arthur Finkelstein segítette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai kampányát.
