baloldal;Franciaország;előválasztás;

- Helyezkedik a francia baloldal

Megkezdődött a francia baloldal előválasztási vitasorozata. Az előválasztás első fordulóját január 22-én, második fordulóját 29-én rendezik. Az első, csütörtök esti televíziós vita után nem zárható ki, hogy a baloldalon is meglepetéseredmény születik, akárcsak tavaly a republikánusoknál.

A Republikánus párt favoritjának az utolsó percig Alain Juppé Bordeaux népszerű polgármestere számított, a megmérettetésből mégis az utolsó száz méteren bekapcsolódott Francois Fillon került ki győztesként. A balközépen mindeddig a szocialista Manuel Valls, a jelöltségért december elején lemondott, volt miniszterelnök vezette a népszerűségi listát, az első tévévitában azonban Arnaud Montebourgot látta legjobbnak a lakosság.

A szocialista politikusok esélyeire rányomja bélyegét Francois Hollande államfő rekordokat döntögető népszerűtlensége, a kispártoktól érkező jelöltek mögött pedig nincs meg a kellő szavazóbázis. Hollande elnök épp alacsony támogatottsága miatt nem indult újabb mandátumért, ami példátlan a francia köztárság történetében, de így is – remélhetőleg csak átmenetileg – megpecsételte a baloldal sorsát.

A baloldal hét jelöltje közül négy a Szocialista Párt politikusa – Manuel Vals volt kormányfő, Arnaud Montebourg volt gazdasági, Benoit Hamon és Vincent Peillon volt oktatási miniszterek. Francois de Rugy és Jean-Luc Bennhamias a Zöldek képviselője, az egyetlen nő, Sylvia Pinel pedig a nemzetgyűlésben a szocialistákat támogató Radikális Baloldali Párt elnöke.

A szocialista kormányban ugyancsak gazdasági miniszterként jelen lévő Emmanuel Macron, illetve a radikális baloldal vezetőjének számító Jean-Luc Mélenchon nem vesznek részt a baloldali előválasztáson, hanem függetlenként indulnak majd az április végi elnökválasztás első fordulójában.

Az első baloldali tévévita nem hozott meglepetést. Bár a jelöltek egy része tagja volt Hollande kormányzatának, mégis mindenki a volt kormányfőt támadta és össztüzet zúdított Manuel Vallsra. Az exminiszterelnök viszont vállalta az elmúlt négy évet, sőt büszkének nevezte magát azért, „mert a franciákat szolgálhatta egy nagyon nehéz időszakban". Tény, Hollande adminisztrációja előtt soha egyetlen kormánynak sem kellett terrortámadások sokaságával megküzdenie.

Még két televíziós vita lesz, január 15-én és 19-én, amelyek még befolyásolhatják az erőviszonyokat. Egyelőre a felmérések szerint Valls győztesnek tűnik, bár ellenfelei sokat faragtak le hátrányukból. Az első vitát a közvélemény-kutatás szerint Montebourg nyerte. A BFM TV megbízásából az Elabe iroda által végzett felmérés szerint a nézők 29 százaléka Montebourgot látta legmeggyőzőbbnek, Vallsot 26, a volt oktatási minisztert, Benoit Hamont pedig 20 százalék.

Országosan Le Pen vezet
A baloldali előválasztás nyitányával egyidőben megjelent a BVA-Salesforce országos felmérése is. Eszerint a szélsőjobboldali populista Nemzeti Front (FN) elnöke, Marine Le Pen vezeti az elnökjelöltek népszerűségi toplistáját, maga mögé utasítva a jobbközép Republikánusok jelöltjét, Francois Fillont. Le Pen 26,5, míg Fillon 25 százalékon áll. A felmérés szerint Le Pen a szocialista előválasztás eredményétől függetlenül számíthat 25-26 százalékra, Fillon pedig legalább 24-re. Vagyis, bárki lesz a baloldal jelöltje, jelen állás szerint nem tudja befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét.
Harmadik helyre a függetlenként induló Emmanuel Macron pályázhat. Az ő eredménye viszont függ a szocialista jelölt személyétől. Amennyiben Manuel Valls lesz az, Macron 16, ha Arnaud Montebourg képviseli a Szocialista Pártot, akkor 20 százalékra számíthat. Jean-Luc Mélenchon negyedik 12,5 százalékkal, Valls ötödik helyen áll 11 százalékkal. Viszont ha Arnaud Montebourg lesz a szocialista jelölt, ő csak 6,5, Benoit Hamon és Vincent Peillon 6, illetve 5 százalékot ér el az országos megmérettetésen.
Ha a centrista Francois Bayrou is indul függetlenként, ő 5-6 százalék körüli támogatásban reménykedhet.
Azonban az eddigi felmérések azt is jelzik, hogy hiába nyer Le Pen az első fordulóban, a végső győzelemre legnagyobb esélye mégiscsak Fillonnak van.



Az Európai Unióban évről évre nő annak a veszélye, hogy a populista, euroszkeptikus vagy szélsőséges pártok kerülnek hatalomra. Az úgynevezett protestpártok hódítanak, de egy-két kivételtől eltekintve általában felmorzsolódnak. Egyelőre egyetlen európai államban sincs euroszkeptikus párt hatalmon, a radikális szélsőségek is csak a küszöbig jutottak, de protestpárt került már kormányra. Igaz, azóta egy lett azok közül, akik ellen kampányolva győzedelmeskedett. A szélsőségek számára vízválasztó lehet 2017.