Berlini merénylet: hibáztak a hatóságok

Heiko Maas német igazságügyi miniszter elismerte: a hatóságok hibájának is következménye, hogy a tunéziai merénylő, Anis Amri december 19-én terrorakciót hajthatott végre egy kamionnal a berlini karácsonyi vásárban. A tárcavezető azt közölte, hogy részletes jelentést is közzétesznek erről. A ZDF egyik műsorában ugyanakkor azt közölte, bár mindent még továbbra sem tudnak a 12 ember életét követelő merénylet hátteréről, azt senki sem állíthatja, hogy nem követtek el hibákat.

Heiko Maas kifejtette, feldolgozzák azt, ki, milyen döntést hozott a merénylet előtt és után, s azt is, hogy miért nem tudták megakadályozni a terrorakciót. A kérdés azért is joggal merül fel, mert a Milánóban december 23-án lelőtt Amrit jól ismerte a terrorelhárítás is. Az igazságügyi miniszter közlése szerint a jelentést az elkövetkező napok folyamán teszik közzé.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter már néhány nappal a merénylet után azt közölte, hogy jelentést tesznek közzé a hatóságok szerepéről. Ugyanakkor ő még akkor úgy foglalt állást, hogy a biztonsági erők nem követtek el hibát. A 24 éves Amri a berlini karácsonyi vásáron részt vevő tömegbe hajtott kamionjával. 12-en életüket vesztették, félszázan megsérültek. Rögtön a terrorakció után a hatóságok fontos nyomokat nem vettek figyelembe a nyomozás során. S az is kiderült, bár a terrorelhárítás tudott arról, hogy Amri iszlám szélsőséges, megfigyelését néhány hónappal a merénylet előtt leállították.

Szerző

Viszavágták a diákmunkások bérét

A kormány a minimálbér emelése miatt módosította a diákszövetkezetek járandóságára vonatkozó múlt évi rendeletét. Míg decemberben a kabinet a minimális szolgáltatói óradíjat a minimálbér 1,274-szeresére emelte a korábbi 1,178-as szorzóval szemben, most január közepén ezt ismét az eredeti szintre szállította le. A diákmunkások decemberi magasabb keresete így visszaállt az korábbi szintre a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint.

A kabinet másik rendelkezése szerint hiába nőtt január 1-jétől a munkába járás költségtérítése kilométerenként 15 forintra a 9 forintról, most már a munkaadó mérlegelheti, hogy a dolgozójának csak az összeg 60 százalékát, illetve annál nagyobb arányát, vagy az egészet kifizeti-e. Módosult a lakhatási támogatás feltételrendszere is. A péntektől hatályos rendelkezés értelmében a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti minimális távolság 100-ról 60 kilométerre csökken, valamint hatályát veszti a korábbi legalább 5 óra oda-vissza utazási időre vonatkozó támogatási feltétel is - közölte a gazdasági tárca. A 2012. október 1-jén bevezetett lakhatási támogatással eddig 6500 munkavállaló foglalkoztatását segítették elő, a támogatásra mostanáig 3,6 milliárd forintot fordított a minisztérium.

Szerző

Áremelések sora jön - A pékek kezdik

Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:22

Akár hosszú évekre is búcsút mondhatunk a 0 százalék körüli inflációnak. 2016-ban átlagosan 0,4 százalékos volt a drágulás mértéke. Decemberben a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei évre a nemzetgazdasági tárca átlagosan 1,6 százalékos inflációt vár, az elemzők szerint 2 százalék felett lesz az idei átlagos drágulás.

Az emberek emlékezetében feltehetően nem az marad majd meg a 2016-os esztendőről, hogy éves átlagban mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, sokkal inkább az, hogy a decemberi ünnepek időszakában észlelhető drágulás volt. A KSH jelentése szerint decemberben éves összevetésben 1,8 százalékos volt a pénzromlás üteme, a novemberi 1,1 százalék után, hasonló mértékű 12. havi áremelkedés legutoljára három és fél éve volt. Az esztendő utolsó hónapjában már észlelhető volt, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a kőolaj relatíve alacsony világpiaci ára miatt az üzemanyagok is olcsóbbak voltak, és két esztendeig kedvező inflációs környezetet teremtve. A hosszú esztendők vajúdása nyomán megszületett a kitermelést mérséklő OPEC egyezmény - amelyhez csatlakoztak a szervezeten kívüli olyan nagy piaci szereplők is, mint Oroszország -, ami egyértelmű trendfordulót idézett elő. Ennek révén tavaly decemberben, egy évre visszatekintve, 6,5 százalékkal emelkedtek a hazai üzemanyagárak. Ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig csekély, 0,5 százalékos árcsökkenést regisztráltak a statisztikusok.

A jelent, illetve a jövőt illetően Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy januárban 2 százalék körüli, az egész esztendőben pedig 2,4 százalék körüli átlagos árindexre számít a szakember. Németh Dávid azonban feltette a kérdést: a baromfihús, a tej, a tojás, az éttermi étkezés és az internet forgalmi adójának a csökkentése mennyire megy át a fogyasztói árakba. Véleménye szerint nem lesz teljes mértékű ez a folyamat. Az internetáfa csökkentésről egyenlőre annyit lehet tudni, hogy a Magyar Telekom végrehajtja, a többi szolgáltató ugyan még nem nyilatkozott, de a kevés szereplős piacra való tekintettel, a versenytársak minden bizonnyal követni fogják a legnagyobb szereplő lépését. (A nemzetgazdasági tárca optimizmusa ezúttal is határtalan, ugyanis a pénteki közleményükben az áfamérséklés hatásaként jelentős mértékű árcsökkenést prognosztizáltak.) Németh Dávid utalt arra, hogy a jegybank elérte a célját, mint az a legfrissebb inflációs adatokból is látszik, így a további lazítás nem látszik indokoltnak.

Februártól drágább lesz a kenyér
2016 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami a növényi termékek árának 11 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 5,1 százalékos növekedéséből tevődik össze. A tej felvásárlási ára július óta folyamatosan növekszik, miközben a baromfi felvásárlási ára folyamatosan csökken - jelentette a KSH.
Feltűnő, hogy a gabonafélék ára 15 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a Magyar Pékszövetség egyik vezetője tegnap bejelentette: február 1-jétől 15-20 százalékkal emelik termékeik árát. Utalt arra, hogy 2011 óta - néhány prémiumtermék kivételével - nem drágultak a pékáruk. A tej felvásárlási ára július óta emelkedett, novemberben 87 forint/liter volt. De még ennél is érdekesebb, hogy a vágósertés ára 15 százalékkal nőtt, holott tavaly csökkent az áfája. Összességében a tavalyi év első tizenegy hónapjában mezőgazdasági termelői árak 3,7 százalékkal mérséklődtek.

Ehhez kapcsolódva Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetője azt közölte, hogy véleménye szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt nem fog a Monetáris Tanács változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikáikat, azaz hányszor emel idén kamatot az amerikai szövetségi nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját. Ürmössy Gergely nem zárja ki, hogy az idei átlagosan 2,3 százalékos inflációs ráta, 2018-ban átlépheti a 3 százalékos szintet is. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Amennyiben a szakember jóslata beválik, azt feltehetően a pénzintézetek örömmel fogadják majd, hiszen ezzel véget érhetne az a számukra kedvezőtlen helyzet, hogy a jegybank határt szab a betéteik elhelyezésének, azt remélvén, hogy ezzel rábírják pénzintézeteket a nagyobb mértékű hitelezésre.

Az inflációs adat közlését követően az euró-forint keresztárfolyam stabil maradt, és egész pénteken nem érte el a 308-as szintet.

Így látják Londonban
A Goldman Sachs londoni elemzői hosszabb időtávra előretekintve hangsúlyozzák, hogy Magyarországon és a többi feltörekvő európai gazdaságban meglepően korlátozott az alacsony munkanélküliségből és a bérnövekedésekből eredő nyomás átszűrődése a fogyasztói árakba. Vagyis ezek hatása az infláció alakulására meglehetősen csekély.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének elemzői felülvizsgált térségi előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy mindenekelőtt az élelmiszerek, és a dollár erősödése miatt az olaj okoz majd felfelé ható inflációs meglepetéseket a feltörekvő európai gazdaságokban. Ennek alapján a ház az idei magyarországi, csehországi és lengyelországi éves átlagos inflációra szóló prognózisait 0,2-0,4 százalékponttal emelte. A cég londoni elemzői a legkisebb mértékben idei átlagos magyar inflációra adott előrejelzésüket emelték, 0,2 százalékponttal 2,6 százalékra. A bankcsoport közgazdászai szerint az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése azonban akár 0,5 százalékpontot is lefaraghat a teljes kosárra számolt tizenkét havi januári inflációból, elfedve az alapszintű inflációs nyomás erősödését a magyar gazdaságban.

Szerző