Viszavágták a diákmunkások bérét

A kormány a minimálbér emelése miatt módosította a diákszövetkezetek járandóságára vonatkozó múlt évi rendeletét. Míg decemberben a kabinet a minimális szolgáltatói óradíjat a minimálbér 1,274-szeresére emelte a korábbi 1,178-as szorzóval szemben, most január közepén ezt ismét az eredeti szintre szállította le. A diákmunkások decemberi magasabb keresete így visszaállt az korábbi szintre a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint.

A kabinet másik rendelkezése szerint hiába nőtt január 1-jétől a munkába járás költségtérítése kilométerenként 15 forintra a 9 forintról, most már a munkaadó mérlegelheti, hogy a dolgozójának csak az összeg 60 százalékát, illetve annál nagyobb arányát, vagy az egészet kifizeti-e. Módosult a lakhatási támogatás feltételrendszere is. A péntektől hatályos rendelkezés értelmében a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti minimális távolság 100-ról 60 kilométerre csökken, valamint hatályát veszti a korábbi legalább 5 óra oda-vissza utazási időre vonatkozó támogatási feltétel is - közölte a gazdasági tárca. A 2012. október 1-jén bevezetett lakhatási támogatással eddig 6500 munkavállaló foglalkoztatását segítették elő, a támogatásra mostanáig 3,6 milliárd forintot fordított a minisztérium.

Szerző

Áremelések sora jön - A pékek kezdik

Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:22

Akár hosszú évekre is búcsút mondhatunk a 0 százalék körüli inflációnak. 2016-ban átlagosan 0,4 százalékos volt a drágulás mértéke. Decemberben a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei évre a nemzetgazdasági tárca átlagosan 1,6 százalékos inflációt vár, az elemzők szerint 2 százalék felett lesz az idei átlagos drágulás.

Az emberek emlékezetében feltehetően nem az marad majd meg a 2016-os esztendőről, hogy éves átlagban mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, sokkal inkább az, hogy a decemberi ünnepek időszakában észlelhető drágulás volt. A KSH jelentése szerint decemberben éves összevetésben 1,8 százalékos volt a pénzromlás üteme, a novemberi 1,1 százalék után, hasonló mértékű 12. havi áremelkedés legutoljára három és fél éve volt. Az esztendő utolsó hónapjában már észlelhető volt, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a kőolaj relatíve alacsony világpiaci ára miatt az üzemanyagok is olcsóbbak voltak, és két esztendeig kedvező inflációs környezetet teremtve. A hosszú esztendők vajúdása nyomán megszületett a kitermelést mérséklő OPEC egyezmény - amelyhez csatlakoztak a szervezeten kívüli olyan nagy piaci szereplők is, mint Oroszország -, ami egyértelmű trendfordulót idézett elő. Ennek révén tavaly decemberben, egy évre visszatekintve, 6,5 százalékkal emelkedtek a hazai üzemanyagárak. Ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig csekély, 0,5 százalékos árcsökkenést regisztráltak a statisztikusok.

A jelent, illetve a jövőt illetően Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy januárban 2 százalék körüli, az egész esztendőben pedig 2,4 százalék körüli átlagos árindexre számít a szakember. Németh Dávid azonban feltette a kérdést: a baromfihús, a tej, a tojás, az éttermi étkezés és az internet forgalmi adójának a csökkentése mennyire megy át a fogyasztói árakba. Véleménye szerint nem lesz teljes mértékű ez a folyamat. Az internetáfa csökkentésről egyenlőre annyit lehet tudni, hogy a Magyar Telekom végrehajtja, a többi szolgáltató ugyan még nem nyilatkozott, de a kevés szereplős piacra való tekintettel, a versenytársak minden bizonnyal követni fogják a legnagyobb szereplő lépését. (A nemzetgazdasági tárca optimizmusa ezúttal is határtalan, ugyanis a pénteki közleményükben az áfamérséklés hatásaként jelentős mértékű árcsökkenést prognosztizáltak.) Németh Dávid utalt arra, hogy a jegybank elérte a célját, mint az a legfrissebb inflációs adatokból is látszik, így a további lazítás nem látszik indokoltnak.

Februártól drágább lesz a kenyér
2016 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami a növényi termékek árának 11 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 5,1 százalékos növekedéséből tevődik össze. A tej felvásárlási ára július óta folyamatosan növekszik, miközben a baromfi felvásárlási ára folyamatosan csökken - jelentette a KSH.
Feltűnő, hogy a gabonafélék ára 15 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a Magyar Pékszövetség egyik vezetője tegnap bejelentette: február 1-jétől 15-20 százalékkal emelik termékeik árát. Utalt arra, hogy 2011 óta - néhány prémiumtermék kivételével - nem drágultak a pékáruk. A tej felvásárlási ára július óta emelkedett, novemberben 87 forint/liter volt. De még ennél is érdekesebb, hogy a vágósertés ára 15 százalékkal nőtt, holott tavaly csökkent az áfája. Összességében a tavalyi év első tizenegy hónapjában mezőgazdasági termelői árak 3,7 százalékkal mérséklődtek.

Ehhez kapcsolódva Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetője azt közölte, hogy véleménye szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt nem fog a Monetáris Tanács változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikáikat, azaz hányszor emel idén kamatot az amerikai szövetségi nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját. Ürmössy Gergely nem zárja ki, hogy az idei átlagosan 2,3 százalékos inflációs ráta, 2018-ban átlépheti a 3 százalékos szintet is. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Amennyiben a szakember jóslata beválik, azt feltehetően a pénzintézetek örömmel fogadják majd, hiszen ezzel véget érhetne az a számukra kedvezőtlen helyzet, hogy a jegybank határt szab a betéteik elhelyezésének, azt remélvén, hogy ezzel rábírják pénzintézeteket a nagyobb mértékű hitelezésre.

Az inflációs adat közlését követően az euró-forint keresztárfolyam stabil maradt, és egész pénteken nem érte el a 308-as szintet.

Így látják Londonban
A Goldman Sachs londoni elemzői hosszabb időtávra előretekintve hangsúlyozzák, hogy Magyarországon és a többi feltörekvő európai gazdaságban meglepően korlátozott az alacsony munkanélküliségből és a bérnövekedésekből eredő nyomás átszűrődése a fogyasztói árakba. Vagyis ezek hatása az infláció alakulására meglehetősen csekély.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének elemzői felülvizsgált térségi előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy mindenekelőtt az élelmiszerek, és a dollár erősödése miatt az olaj okoz majd felfelé ható inflációs meglepetéseket a feltörekvő európai gazdaságokban. Ennek alapján a ház az idei magyarországi, csehországi és lengyelországi éves átlagos inflációra szóló prognózisait 0,2-0,4 százalékponttal emelte. A cég londoni elemzői a legkisebb mértékben idei átlagos magyar inflációra adott előrejelzésüket emelték, 0,2 százalékponttal 2,6 százalékra. A bankcsoport közgazdászai szerint az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése azonban akár 0,5 százalékpontot is lefaraghat a teljes kosárra számolt tizenkét havi januári inflációból, elfedve az alapszintű inflációs nyomás erősödését a magyar gazdaságban.

Szerző

Elkaszálták a mutyibíróságot

Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:03
Az Alkotmánybíróság kihirdette határozatát FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával. A meglepően gyors eljárás ugyanakkor leginkább arra utalhat, Áder államfői megítélését igyekezhettek javítani, hiszen a Fidesz-KDNP tudatosan sértett alaptörvényt, amivel várhatóan ismét meg fog próbálkozni.

Alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései - határozott az Alkotmánybíróság (Ab). A testület tegnapi nyilvános ülésén kihirdetett határozat felidézte, Áder János köztársasági elnök a törvény közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte, mert megállapítása szerint azok ellentétesek az alaptörvénnyel.

Az államfő szerint a közigazgatási felsőbíróság lényegében egy új bíróság, ezért a bírósági szervezetrendszerről szóló sarkalatos törvény módosítása nélkül, egyszerű többségű törvénnyel nem lehet alkotmányosan létrehozni. Másrészt úgy vélte, hogy a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróságként eljáró Fővárosi Törvényszéknek, amelyet a médiatörvény sarkalatos törvényi rendelkezése korábban már más bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt. A köztársasági elnök harmadrészt azt állította, hogy a törvény alaptörvény-ellenes módon utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe.

Az Ab a köztársasági elnök indítványának teljes körűen helyt adott, és megállapította, hogy a törvény támadott rendelkezései alaptörvény-ellenesek. A testület szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, valamint az alaptörvény sarkalatos törvényekre és a bíróságok szervezetének szabályozására vonatkozó előírásait. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érintett szabályokat a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna elfogadni. A határozat rögzítette azt is, hogy a sarkalatos törvényben biztosított hatáskör és kizárólagos illetékesség egyszerű többséggel nem módosítható. A határozathoz Dienes Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András és Juhász Imre pedig párhuzamos indokolást csatolt.

Decemberben Áder azért nem írta alá a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, mert egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan, márpedig a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít. Az államfő kifogásolta azt is, hogy az új bíróságok hatásköröket vonnának el már meglévőktől. Így például határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető állami intézmény döntésének jogszerűségéről, és a hatósági intézkedések elleni fellebbezések, a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek is az új testület elé kerülnének. Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, amely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a Fidesz-KDNP ne próbálkozzon újra, hiszen a közigazgatási különbíróságoknak ez már így is a finomított terve volt. Az eredeti változatot a bíróságokon is hevesen támadták, mondván indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas, a HVG birtokába került elemzése alapján a bírák szerint az átszervezésnek nincs sem szakmai, sem jogi, sem költségvetési indoka, és vele a jogalkotó "egy bevált, jól teljesítő bírósági szervezetrendszert semmisítene meg". Már csak azért is fontos kérdés ez, hiszen - mint megírtuk - a közigazgatási perekben döntenek egyebek mellett arról, hogy a különböző állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai jogszerűek-e, de ezek a bírói testületek határoznak a közérdekű adatigénylési perekben is. Márpedig ez a Fidesz-KDNP számára kiemelkedően fontos kérdés, így előfordulhat, hogy valamilyen újabb, jogalkotási csellel próbálkozik majd.

Ezt erősíti az is: az Igazságügyi Minisztérium "üdvözölte, hogy az AB a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vizsgálata során megállapította, hogy szükség van a közigazgatási eljárásjog és perjog teljes megújítására, továbbá az önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása az európai jogfejlődés útja". A minisztérium közölte: kezdeményezni fogja az Ab által a formai eljárási követelmények be nem tartása miatt kifogásolt rendelkezések korrigálását, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről az Országgyűlés még most februárban újra szavazhasson, és így Magyarország első, önálló közigazgatási perrendtartási kódexe 2018. január elsején hatályba léphessen. Csakhogy az Ab kifogásai korántsem formai eljárási hibákra vonatkoznak, azt pedig elég nehéz lenne "korrigálni", hogy egy kétharmados törvénymódosítást feles többséggel fogadtak el.

MSZP: sem így, sem úgy
"Orbán Viktornak, Trócsányi Lászlónak és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy miután a választók elvették tőlük a kétharmadot, nem lesz fideszes pártbíróság. Sem így, sem úgy" - közölte Bárándy Gergely. A szocialista képviselő kiemelte: az MSZP - ahogy a többi ellenzéki párt - "nem támogatta, s továbbra sem támogatja, hogy strukturális átalakítás ürügyével fideszes pártkatonákat ejtőernyőzzenek a bírósági szervezetbe. A bíróságok érinthetetlenségét minden erőnkkel védeni és őrizni fogjuk". Az pedig külön "szégyenteljes, hogy éppen az igazságügyi miniszter adta a nevét ahhoz, hogy a kétharmados törvényt - előre láthatóan és tudhatóan - alkotmányellenesen megkerülve intézzenek újabb támadást a bírói függetlenség ellen. Ez még a fideszes köztársasági elnöknek és Alkotmánybíróságnak is sok volt" - fogalmazott.

Szerző