Az emberek emlékezetében feltehetően nem az marad majd meg a 2016-os esztendőről, hogy éves átlagban mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, sokkal inkább az, hogy a decemberi ünnepek időszakában észlelhető drágulás volt. A KSH jelentése szerint decemberben éves összevetésben 1,8 százalékos volt a pénzromlás üteme, a novemberi 1,1 százalék után, hasonló mértékű 12. havi áremelkedés legutoljára három és fél éve volt. Az esztendő utolsó hónapjában már észlelhető volt, hogy véget ért az a kegyelmi időszak, amikor a kőolaj relatíve alacsony világpiaci ára miatt az üzemanyagok is olcsóbbak voltak, és két esztendeig kedvező inflációs környezetet teremtve. A hosszú esztendők vajúdása nyomán megszületett a kitermelést mérséklő OPEC egyezmény - amelyhez csatlakoztak a szervezeten kívüli olyan nagy piaci szereplők is, mint Oroszország -, ami egyértelmű trendfordulót idézett elő. Ennek révén tavaly decemberben, egy évre visszatekintve, 6,5 százalékkal emelkedtek a hazai üzemanyagárak. Ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig csekély, 0,5 százalékos árcsökkenést regisztráltak a statisztikusok.
A jelent, illetve a jövőt illetően Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy januárban 2 százalék körüli, az egész esztendőben pedig 2,4 százalék körüli átlagos árindexre számít a szakember. Németh Dávid azonban feltette a kérdést: a baromfihús, a tej, a tojás, az éttermi étkezés és az internet forgalmi adójának a csökkentése mennyire megy át a fogyasztói árakba. Véleménye szerint nem lesz teljes mértékű ez a folyamat. Az internetáfa csökkentésről egyenlőre annyit lehet tudni, hogy a Magyar Telekom végrehajtja, a többi szolgáltató ugyan még nem nyilatkozott, de a kevés szereplős piacra való tekintettel, a versenytársak minden bizonnyal követni fogják a legnagyobb szereplő lépését. (A nemzetgazdasági tárca optimizmusa ezúttal is határtalan, ugyanis a pénteki közleményükben az áfamérséklés hatásaként jelentős mértékű árcsökkenést prognosztizáltak.) Németh Dávid utalt arra, hogy a jegybank elérte a célját, mint az a legfrissebb inflációs adatokból is látszik, így a további lazítás nem látszik indokoltnak.
2016 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami a növényi termékek árának 11 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 5,1 százalékos növekedéséből tevődik össze. A tej felvásárlási ára július óta folyamatosan növekszik, miközben a baromfi felvásárlási ára folyamatosan csökken - jelentette a KSH.
Feltűnő, hogy a gabonafélék ára 15 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a Magyar Pékszövetség egyik vezetője tegnap bejelentette: február 1-jétől 15-20 százalékkal emelik termékeik árát. Utalt arra, hogy 2011 óta - néhány prémiumtermék kivételével - nem drágultak a pékáruk. A tej felvásárlási ára július óta emelkedett, novemberben 87 forint/liter volt. De még ennél is érdekesebb, hogy a vágósertés ára 15 százalékkal nőtt, holott tavaly csökkent az áfája. Összességében a tavalyi év első tizenegy hónapjában mezőgazdasági termelői árak 3,7 százalékkal mérséklődtek.
Ehhez kapcsolódva Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetője azt közölte, hogy véleménye szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt nem fog a Monetáris Tanács változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikáikat, azaz hányszor emel idén kamatot az amerikai szövetségi nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját. Ürmössy Gergely nem zárja ki, hogy az idei átlagosan 2,3 százalékos inflációs ráta, 2018-ban átlépheti a 3 százalékos szintet is. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Amennyiben a szakember jóslata beválik, azt feltehetően a pénzintézetek örömmel fogadják majd, hiszen ezzel véget érhetne az a számukra kedvezőtlen helyzet, hogy a jegybank határt szab a betéteik elhelyezésének, azt remélvén, hogy ezzel rábírják pénzintézeteket a nagyobb mértékű hitelezésre.
Az inflációs adat közlését követően az euró-forint keresztárfolyam stabil maradt, és egész pénteken nem érte el a 308-as szintet.