Éles riasztás: sokasodó gondok a mentőknél

Publikálás dátuma
2017.01.15. 20:00
Gyakorta kaotikus a helyzet, de az új főigazgató az akut gondok mielőbbi megoldását tűzte ki célul FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szervezeti, szervezési és morális gondok sokaságával kellene megküzdenie a most erősen megosztott Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn hivatalba lépő új főigazgatójának. Csató Gábor első próbája lesz, hogy mit kezd az egy hónapja jogtalanul megkötött kollektív szerződéssel, ami miatt a tárgyalásokból is kihagyott Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) bírósághoz akar fordulni.

Számtalan kormányzati ígérgetés és technikai fejlesztés, valamint sok ezer elhivatott mentős munkája ellenére összességében ma sem sokkal jobb a szolgáltatások színvonala, mint a korábbi kormányok idején. Az ország 253 mentőállomásán 7800-an dolgoznak, a mentősök túlterheltek, alulfizetettek és sokan kiégettek közülük. A helyzet, talán természetes velejárója, hogy sok a panasz a munkájukra.

Majdnem 60 órájába került a mentőszolgálatnak, pontosabban a felügyelete és irányítása alatt álló magánszolgáltatónak, hogy egy 93 éves idős asszonyt elszállítson a Margit híd lábánál lévő Budai Irgalmasrend Kórházából a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonba. A távolság 21 kilométer, aminek megtételére autóval 24 percet ír az útvonaltervező. Amikor az idős nő a harmadik nap délutánján végül befért egy betegszállítóba, akkor is csak két és fél óra múlva érkezett meg gondozóihoz. Az eseményekről a második napon, múlt szerdán kezdte el tudósítani szerkesztőségünket az érintett fia, szót emelve a betegek és családtagjaik kiszolgáltatottságával szemben. Strbik József szerint a kórház időben és szabályosan megrendelte a szállítást, az OMSZ irányító központja is azonnal lépett, a kocsi mégsem érkezett meg. Ő maga végig az idős-otthonban várta édesanyját, s amikor megkérdezte a szállítókat, elfogadhatónak tartják-e az eljárást, mindössze egy visszakérdezés volt válasz: "miért, melegben volt, nem?".

Korántsem egyedi, az emberéleteket veszélyeztető késlekedés. Decemberben egy 80 éves idős asszonyt négy napig keresett a családja, mert amikor rosszul lett az utcán és a mentősök kórházba vitték, senki nem nézte meg az iratait, hogy értesítsék a hozzátartozókat. Karácsony előtt pedig a Magyar Nemzet egyik munkatársa esett össze, ám csak több mint 2 óra múltán érkezett a segítség a szerkesztőségbe. Ráadásul sem laptársunk, sem mi nem kaptunk válaszokat - többször is feltett - kérdéseinkre az idézett esetekkel kapcsolatban, sőt, Népszava megkereséseire a Győrfi Pál szóvivő által vezetett kommunikációs iroda semmilyen visszajelzést nem adott.

Valóban naphosszat lehetne sorolni az ellátás elfogadhatatlan színvonalát és körülményeit tanúsító történeteket, amelyekkel az egészségügy vezetői is tisztában vannak, mégsem történik évek óta semmi. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy sokszor nem csak a mentőszolgálat a hibás, ha a beteget órákig nem tudják megfelelő helyre szállítani. A fővárosi sebészeti ügyelet tavaly tavasszal történt átszervezése állítólag bevált, a betegeket azóta nem az aznapra éppen kijelölt kórházakba próbálják vinni a mentősök, hanem a hozzá legközelebbibe, mert minden kórházban kötelesek 24 órában fogadni a sebészeti ellátásra szorulókat. Minden egyéb baj, illetve riasztás esetén azonban változatlan a káosz. Cserháti Péter, a budapesti kórházi fejlesztések előkészítéséért felelős miniszteri biztos ezt legutóbb az Inforádióban ismerte el azzal: átláthatatlan a helyzet, hiszen a fővárosban egy 58 oldalas kiadvány szabályozza, a mentők épp aznap, a nap adott szakában melyik kórházban találnak mondjuk fül-orr-gégészeti ügyeletet. Ezt súlyosbítja az is, hogy a kórházak a szakemberhiány miatt állítólag sokszor lemondják a feladatot.

Éles tehát a riasztás, az imént idézett bajok csak kiragadott példák arra, mi mindennel kell szembenéznie az ország legnagyobb egészségügyi szervezete, a 7800 fős mentőszolgálat vezetését a mai nappal átvevő Csató Gábornak. A főigazgatói posztot nyolc induló közül nyerte el az utóbbi időben aneszteziológusként és intenzív terápiás orvosként az Országos Gerincgyógyászati Központ Budai Egészségközpont Kft. Szakkórházában dolgozó szakember, akinek külföldi tapasztalatai mellett mentős múltja is van. Kiválasztásának egyetlen apró szépséghibája, hogy évekig a jelenlegi államtitkár beosztottja volt a debreceni Kenézy kórházban, bár ha úgy vesszük, ez a hátszél a közös munkát is segítheti, nemcsak a vezetői szék elfoglalását.

Ám az új főmentős a múlt héten, még hivatalba lépése előtt ízelítőt kapott abból a megosztottságból is, ami talán a leginkább gyengíti a munka színvonalát az OMSZ-nél. Elődjével, a sok mentős szerint érthetetlen módon félreállított Máté Gáborral együtt ismerkedő találkozóra hívták a mentőszolgálatnál képviselettel rendelkező három szakszervezet: a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) és a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete Mentő Tagszervezete (RKDSZMT) képviselőit. Szép gesztus, lehetne mondani, ha nem csupán az után történik mindez, hogy az Országos Mentőszolgálat és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete tavaly december 9-én kollektív szerződést kötött egymással, amelyből azonban olyan szinten hagyták ki a több mint 1200 dolgozót tömörítő MOMSZ vezetőit, hogy még a tárgyalások megkezdéséről sem tájékoztatták őket. Amikor elnökük, Kusper Zsolt felhívta a figyelmet a jogsértésre, a szervezet vezetése telefonon ugyan elismerte a hibát, de egyetlen lépést nem tett, hogy orvosolja a jogtalanságot. Ha ez így marad, a szakszervezet bíróságra viszi az ügyet, hogy tegyék semmissé az aláírt kollektív megállapodást. Kusper a Facebookon úgy foglalta össze a január 12-én tartott megbeszélést: "a rövid, érdeminek nem mondható találkozó végén a főigazgatói székét hétfőtől elfoglaló Dr. Csató Gábor főigazgató türelmet és bizalmat kért a megjelent érdekvédelmi szervezetektől".

Eközben az OMSZ új vezetője a legsürgetőbb teendők felsorolását azzal kezdte a Magyar Időknek, hogy fel kell számolni "a mentőszolgálatot évek óta sújtó szakmai és morális válságot", javítani kell a vállalati kultúrát és a céghez való lojalitást. Szerinte ehhez persze növelni kell a dolgozók megbecsülését, amihez már működése első évében lehetőséget lát a mentősök életpálya modelljének elfogadására. A továbbiakban egységes belső és külső kommunikációt ígért, a kórházi munka és a mentőellátás közti szakmai ellentétek feloldását, az irányelvek egységesítését, hogy a viták helyett a feladatukra koncentrálhassanak a dolgozók.

Egyébként az új főigazgató kinevezésével végképp érthetetlenné vált Mártai István feladata. A szervezet korábbi vezetője, aki ma a miniszterelnök egészségügyi kíséretéről gondoskodik külföldi útjain, tavaly nyáron kapott felkérést Balog Zoltán minisztertől, hogy készítsen koncepciót a mentőszolgálat szervezeti megújításáról. Bár a mentős rossznyelvek szerint nem sokra jutott, Csató azt ígérte, ha van olyan ötlete, amit be tud illeszteni saját koncepciójába, örömmel átveszi majd. Az új főigazgatónak három éve van, hogy többre jusson elődjénél.

Felcsút mellett nem jó lakni

Nincs politikai támogatottsága, ezért áprilisban lemond Óbarok független polgármestere. A Felcsút mellett fekvő település az uniós pályázatokon sem nyer, ezért még járdára sem telik - olvasható a hirtv.hu oldalon.

„Ha ezt Európai Unióban valakinek elmondanám, akkor mosolyogna, hogy a XXI. században van olyan település, ahol nincs járda? Sajnos a pályázatok nem mindig találják el azt az igényt, ami az ilyen kis településeknél jelentkezik” – mondta Borbíró Mihály, Óbarok polgármestere.

Óbarok az ország egyik kiemelt térségében fekszik, hiszen pár kilométerre van Felcsúttól. De ebből a szomszédságból nem profitáltak, a miniszterelnök falujában ugyanis hatvanszor annyi uniós forrás jut egy lakosra, mint Óbarokban. Míg Felcsút 2015-ben járdaépítésre kapott 40 milliót, a mostohatestvér egész éves költségvetése hatvanmillió.

A teljes cikket itt találja!

Szerző

Felcsút mellett nem jó lakni

Nincs politikai támogatottsága, ezért áprilisban lemond Óbarok független polgármestere. A Felcsút mellett fekvő település az uniós pályázatokon sem nyer, ezért még járdára sem telik - olvasható a hirtv.hu oldalon.

„Ha ezt Európai Unióban valakinek elmondanám, akkor mosolyogna, hogy a XXI. században van olyan település, ahol nincs járda? Sajnos a pályázatok nem mindig találják el azt az igényt, ami az ilyen kis településeknél jelentkezik” – mondta Borbíró Mihály, Óbarok polgármestere.

Óbarok az ország egyik kiemelt térségében fekszik, hiszen pár kilométerre van Felcsúttól. De ebből a szomszédságból nem profitáltak, a miniszterelnök falujában ugyanis hatvanszor annyi uniós forrás jut egy lakosra, mint Óbarokban. Míg Felcsút 2015-ben járdaépítésre kapott 40 milliót, a mostohatestvér egész éves költségvetése hatvanmillió.

A teljes cikket itt találja!

Szerző