Az alkotmánymódosításról szóló szavazáson 342 képviselő voksolt a 17-esre, 344 pedig a 18-asra. Ezzel mind a 18 paragrafus megszerezte az 550 tagú parlamentben a háromötödös többséget, legalább 330 voksot. Ez még nem jelenti azt, hogy a tervezetet referendumra bocsátják, mert egy második szavazáson is meg kell erősíteni a paragrafusokat. Két napos szünet után szerdán folytathatja munkáját az ankarai törvényhozás. Ezután következhet az újabb szavazási forduló, amelyen ismételten háromötödös többségre lenne szükség.
A parlament múlt hét eleje óta tárgyal az alkotmányos változásokról. Ha mindent a tervek szerint elfogadnak, s a törvényt Recep Tayyip Erdogan elnök is ellátja kézjegyével, áprilisban rendezhetnek népszavazást az elnöki köztársaság bevezetéséről. Ez teljhatalmat biztosítana Erdogan számára. A kormánypárt, az AKP 316 mandátummal rendelkezik a törvényhozásban, de a nacionalista MHP is támogatja az elnöki köztársaság bevezetését.
A július közepe óta tartó tisztogatás a hadsereget sújtotta leginkább – írta a Spiegel. A július közepén végrehajtott puccskísérletet követő tisztogatás elsősorban a légvédelmet fejezte le. Mintegy 400 harci gép pilótáját bocsátották el a hadseregtől, vagy tartóztatták le. Recep Tayyip Erdogan török elnök összesen 270 tisztet és katonai attasét hívott vissza NATO támaszpontokról, Monsból, Nápolyból és Ramsteinből. Curtis Scaparrotti, az észak-atlanti szövetség vezérkari főnöke ezért arra figyelmeztetett, hogy a NATO elrettentő erejét is negatívan befolyásolják a tömeges elbocsátások.
A tisztogatások elbizonytalanították a katonákat, írja a hamburgi lap török forrása. A vezérkari főnökség új személyekkel próbálja meg feltölteni a tiszti kart. A kormány 25 ezer tartalékost toborozna. Gareth Jenkins, a Central Asia-Caucasus Institute Törökország szakértője szerint olyan veszteség érte a hadsereget, hogy hosszú idő után sem lesz képes magához térni. A légierőnél mindössze kilenc pilótát képesek bevetni Szíriában. A képzetlenség a Szíriában bevetett szárazföldi erők biztonságát is fenyegeti. Csak decemberben 16 török katona vesztette életét a szomszédos, polgárháború által sújtott országban.
A hadsereg gyengesége az egész mai politika hű tükörképe. A katonaság évtizedeken át az ország büszkesége volt, a hadsereg felügyelte a kemalista, szekuláris államot. Erdogan azonban 2003-as hatalomra kerülése után rögtön fellépett a hadsereggel szemben. Azért gyengítette meg a fegyveres erőket, hogy megakadályozzon egy katonai puccsot. A Gülen mozgalommal, amely még akkoriban egyik legfontosabb szövetségese volt, kirakatpereket indított kemalista tisztekkel szemben. A gülenisták megragadták a lehetőséget, s beépültek a hadseregbe. Már ekkor vákuum keletkezett, amelyet szakadár csoportok akartak betölteni.
Néhány éve azonban összekülönbözött egymással Erdogan és a konzervatív hitszónok, így ma már az elnök legfőbb ellenfelei a gülenisták lettek. Ez nemcsak azért idéz elő veszélyes helyzetet, mert meggyengült a hadsereg, amiatt is, mert nacionalista csoportok kerülhetnek túlsúlyba, illetve a radikális Sadat nevű csoportosulás. Olyan egyletekről van szó, amelyek szakítanának Európával, s Oroszországgal alakítanának ki még jobb viszonyt. A Sadat csoport egy biztonsági cégből jött létre. Alapítója Adnan Tanriverdi, egy egykori tábornok, akit iszlamista nézetei miatt a kilencvenes években helyeztek nyugdíjba. Metin Gurcan biztonságpolitikai szakértő szerint a hadsereg egyre inkább az eurázsiai kapcsolatokra koncentrál, s áthatja az iszlamizmus. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy használhatja ki a török hadseregnél zajló belső harcokat, hogy a NATO ellen hangolja Ankarát.