Teljhatalmat szerezhet a török elnök

Publikálás dátuma
2017.01.16. 09:18
FOTÓ: Getty Images
Az elnöki rendszer bevezetését célzó török alkotmánymódosítás összesen 18 paragrafusából az utolsó kettő is megkapta a szükséges többséget az ankarai parlamentben, első olvasatban. Egyre közelebb Erdogan elnök teljhatalma.

Az alkotmánymódosításról szóló szavazáson 342 képviselő voksolt a 17-esre, 344 pedig a 18-asra. Ezzel mind a 18 paragrafus megszerezte az 550 tagú parlamentben a háromötödös többséget, legalább 330 voksot. Ez még nem jelenti azt, hogy a tervezetet referendumra bocsátják, mert egy második szavazáson is meg kell erősíteni a paragrafusokat. Két napos szünet után szerdán folytathatja munkáját az ankarai törvényhozás. Ezután következhet az újabb szavazási forduló, amelyen ismételten háromötödös többségre lenne szükség.

A parlament múlt hét eleje óta tárgyal az alkotmányos változásokról. Ha mindent a tervek szerint elfogadnak, s a törvényt Recep Tayyip Erdogan elnök is ellátja kézjegyével, áprilisban rendezhetnek népszavazást az elnöki köztársaság bevezetéséről. Ez teljhatalmat biztosítana Erdogan számára. A kormánypárt, az AKP 316 mandátummal rendelkezik a törvényhozásban, de a nacionalista MHP is támogatja az elnöki köztársaság bevezetését.

A július közepe óta tartó tisztogatás a hadsereget sújtotta leginkább – írta a Spiegel. A július közepén végrehajtott puccskísérletet követő tisztogatás elsősorban a légvédelmet fejezte le. Mintegy 400 harci gép pilótáját bocsátották el a hadseregtől, vagy tartóztatták le. Recep Tayyip Erdogan török elnök összesen 270 tisztet és katonai attasét hívott vissza NATO támaszpontokról, Monsból, Nápolyból és Ramsteinből. Curtis Scaparrotti, az észak-atlanti szövetség vezérkari főnöke ezért arra figyelmeztetett, hogy a NATO elrettentő erejét is negatívan befolyásolják a tömeges elbocsátások.

A tisztogatások elbizonytalanították a katonákat, írja a hamburgi lap török forrása. A vezérkari főnökség új személyekkel próbálja meg feltölteni a tiszti kart. A kormány 25 ezer tartalékost toborozna. Gareth Jenkins, a Central Asia-Caucasus Institute Törökország szakértője szerint olyan veszteség érte a hadsereget, hogy hosszú idő után sem lesz képes magához térni. A légierőnél mindössze kilenc pilótát képesek bevetni Szíriában. A képzetlenség a Szíriában bevetett szárazföldi erők biztonságát is fenyegeti. Csak decemberben 16 török katona vesztette életét a szomszédos, polgárháború által sújtott országban.

A hadsereg gyengesége az egész mai politika hű tükörképe. A katonaság évtizedeken át az ország büszkesége volt, a hadsereg felügyelte a kemalista, szekuláris államot. Erdogan azonban 2003-as hatalomra kerülése után rögtön fellépett a hadsereggel szemben. Azért gyengítette meg a fegyveres erőket, hogy megakadályozzon egy katonai puccsot. A Gülen mozgalommal, amely még akkoriban egyik legfontosabb szövetségese volt, kirakatpereket indított kemalista tisztekkel szemben. A gülenisták megragadták a lehetőséget, s beépültek a hadseregbe. Már ekkor vákuum keletkezett, amelyet szakadár csoportok akartak betölteni.

Néhány éve azonban összekülönbözött egymással Erdogan és a konzervatív hitszónok, így ma már az elnök legfőbb ellenfelei a gülenisták lettek. Ez nemcsak azért idéz elő veszélyes helyzetet, mert meggyengült a hadsereg, amiatt is, mert nacionalista csoportok kerülhetnek túlsúlyba, illetve a radikális Sadat nevű csoportosulás. Olyan egyletekről van szó, amelyek szakítanának Európával, s Oroszországgal alakítanának ki még jobb viszonyt. A Sadat csoport egy biztonsági cégből jött létre. Alapítója Adnan Tanriverdi, egy egykori tábornok, akit iszlamista nézetei miatt a kilencvenes években helyeztek nyugdíjba. Metin Gurcan biztonságpolitikai szakértő szerint a hadsereg egyre inkább az eurázsiai kapcsolatokra koncentrál, s áthatja az iszlamizmus. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy használhatja ki a török hadseregnél zajló belső harcokat, hogy a NATO ellen hangolja Ankarát.

Szerző
Frissítve: 2017.01.16. 19:10

Nyolc embernél több vagyon van, mint a világ szegényeinél

Nyolc személy nagyobb vagyont mondhat magáénak, mint a világ népességének szegényei. Erre a következtetésre jutott az Oxfam segélyszervezet „Gazdaság a 99 százalékért” című tanulmányában. Az Oxfam a világ nyolc legtehetősebb milliárdos vagyonát 426 milliárd dollárra becsüli, a szegények azonban 409 milliárd dollárral rendelkeznek. A davosi világgazdasági konferenciára kiadott jelentés súlyos szociális egyenlőtlenségeket tár fel.

Az Oxfam már tavaly megkondította a vészharangot a szociális egyenlőtlenségek láttán. Ekkor ugyanis a szegényebbek összes vagyona még a világ 62 legtehetősebb emberének vagyonával ért fel. A helyzet azonban tovább romlott. A legutóbbi Kínából és Indiából származó adatok szerint ugyanis a szegényebbek jóval kevesebb pénzzel rendelkeznek az eredetileg becsültnél. Ez pedig szoros összefüggésben áll azzal, hogy a nagyvállalatok a közjó kárára csikarnak ki előnyöket saját maguk számára. Kihasználják például az adócsökkentést, jelentős nyereségüket az adóparadicsomokba menekítik – írja a szervezet.

A jelentés szerint a világ nyolc leggazdagabb embere: Bill Gates, Amancio Ortega (a spanyol Zara divatlánc alapítója), Warren Buffet, Carlos Slim, Jeff Bezos, Mark Zuckerberg, Larry Ellison (az Oracle szoftvervállalat vezetője), valamint Michael Bloomberg. Ez megegyezik a Forbes rangsorával. Bloomberg egyébként az utolsó helyet foglalja el a legtehetősebbek között 40 milliárd dolláros vagyonával.

Az Oxfam igazságosabb adózást és gazdaságpolitikát követel, amelyből a szegényebb 99 százalék profitálna. A világ népességének túlnyomó többsége még a földkerekség összvagyonának felével sem rendelkezik (49,2 százalékkal). Az Oxfam szerint megoldás lenne, ha nagyobb adókat vetnének ki a konszernekre és a gazdagokra.

A világ nyolc leggazdagabb embere
(milliárd dollárban)
Bill Gates 75
Amancio Ortega 67
Warren Buffett 61
Carlos Slim Helu 50
Jeff Bezos 45
Mark Zuckerberg 45
Larry Ellison 44
Michael Bloomberg 40

A brit segélyszervezet megállapításait a Crédit Suisse évkönyvében („Crédit Suisse Global Wealth Databook”) megjelentekre alapozza. Szakértők éppen emiatt vitatják a megállapításokat. A Crédit Suisse számításainak hitelességét ugyanis sokan vitatják. Az összehasonlítás alapját a nettókereset jelenti. Ebbe a pénz, értékpapír, a vállalati és ingatlanvagyon is beleszámít. Meglepően magas azonban az Egyesült Államokban is azok aránya, akik „negatív vagyonnal” rendelkeznek, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszeg kisebb a hitelnél. A jelentés bírálói szerint ez a legnagyobb gond. Amerikában sokan házvásárlásra, drága eszközökre, vagy akár tanulmányaik finanszírozására vesznek fel hitelt. „Mindenféleképpen hibás lenne a világ legszegényebb rétegeihez sorolni azt a fiatalt, aki 50 ezer fontnyi hitelt halmozott fel amiatt, mert így tudta elvégezni a felsőfokú oktatási intézményt” – mutatott rá a londoni székhelyű Institute of Economic Affairs az Oxfam jelentésével kapcsolatban.

Másoknak az nincs ínyére, hogy a gazdagok vagyonáról szóló megállapításokat a szervezet lényegében politikai üzenetek megfogalmazására használja fel – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Londoni pénzügyi körök szerint merő „szenzációhajhászás” a nettójövedelem ily módon való összehasonlítása. Azt azonban ők is elismerik, hogy léteznek korrupt országok, amelyek jelentős vagyont halmoznak fel, például a közbeszerzések kijátszása révén. A bírálók azonban úgy vélik, hogy emiatt az egyes kormányokat kell támadni, s nem a szabad piac következményeit. Úgy vélik, a brit szervezetnek azon kellene munkálkodnia, hogy olyan környezet jöjjön létre, amely a növekedést segíti.

Az Oxfamot azonban hidegen hagyják ezek a bírálatok. A szervezet a konszernekre kiszabott adók mellett az adóparadicsomok bezárását, nagyobb átláthatóságot a nyereségek elszámolásánál, illetve a legtehetősebbek jobb megadóztatását is követeli. Bár tartalmilag nem mindennel ért egyet a brit szervezettel, az Oxfam legnevesebb támogatói közé tartozik a közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz. „Az első helyen áll a legfontosabb követelés: mindenki fizessen adót. Ez a vállalatok szociális felelősségvállalásának alapköve. Ne helyezzék át a nyereséget azokba az országokba, amelyekben jóval kisebbek az adókulcsok” – hangzik Stiglitz intelme. Kommentárjában élesen bírálta Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. „Szégyen, ha egy elnök azzal kérkedik, hogy majdnem két évtizeden át nem fizetett adót”. Mint mondta, ez erkölcstelen, amint az is, hogy egyes cégek a nyereség töredéke után adóznak.

A szociális egyenlőtlenségek a gazdag országokat is érintik. A jelentés szerint Németországban 36 milliárdos akkora összeggel rendelkezik, mint a szegényebb rétegek összesen. A legtehetősebb egy százalék pedig a GDP 31 százaléka felett rendelkezik.

Az Oxfam már egy évvel korábbi megállapításai is nagy visszhangra találtak a világsajtóban. A szervezet emlékeztetett arra, hogy és több mint egymilliárd ember még mindig kevesebb mint napi 1,25 dollárból tengődik. „Valóban olyan világban akarunk élni, amelyben egy százaléknak több van, mint a többinek együttvéve?” – tette fel a kérdést az Oxfam volt vezetője, Winnie Byanyima. 2015 januárjában pedig a szervezet azt jósolta, hogy a legtehetősebbek 2016-ra a javak 50 százalékát mondhatják majd magukénak. Ez az arány 2009-ben 44 százalék, 2014-ben 48 százalék volt.

Szerző

Nyolc embernél több vagyon van, mint a világ szegényeinél

Nyolc személy nagyobb vagyont mondhat magáénak, mint a világ népességének szegényei. Erre a következtetésre jutott az Oxfam segélyszervezet „Gazdaság a 99 százalékért” című tanulmányában. Az Oxfam a világ nyolc legtehetősebb milliárdos vagyonát 426 milliárd dollárra becsüli, a szegények azonban 409 milliárd dollárral rendelkeznek. A davosi világgazdasági konferenciára kiadott jelentés súlyos szociális egyenlőtlenségeket tár fel.

Az Oxfam már tavaly megkondította a vészharangot a szociális egyenlőtlenségek láttán. Ekkor ugyanis a szegényebbek összes vagyona még a világ 62 legtehetősebb emberének vagyonával ért fel. A helyzet azonban tovább romlott. A legutóbbi Kínából és Indiából származó adatok szerint ugyanis a szegényebbek jóval kevesebb pénzzel rendelkeznek az eredetileg becsültnél. Ez pedig szoros összefüggésben áll azzal, hogy a nagyvállalatok a közjó kárára csikarnak ki előnyöket saját maguk számára. Kihasználják például az adócsökkentést, jelentős nyereségüket az adóparadicsomokba menekítik – írja a szervezet.

A jelentés szerint a világ nyolc leggazdagabb embere: Bill Gates, Amancio Ortega (a spanyol Zara divatlánc alapítója), Warren Buffet, Carlos Slim, Jeff Bezos, Mark Zuckerberg, Larry Ellison (az Oracle szoftvervállalat vezetője), valamint Michael Bloomberg. Ez megegyezik a Forbes rangsorával. Bloomberg egyébként az utolsó helyet foglalja el a legtehetősebbek között 40 milliárd dolláros vagyonával.

Az Oxfam igazságosabb adózást és gazdaságpolitikát követel, amelyből a szegényebb 99 százalék profitálna. A világ népességének túlnyomó többsége még a földkerekség összvagyonának felével sem rendelkezik (49,2 százalékkal). Az Oxfam szerint megoldás lenne, ha nagyobb adókat vetnének ki a konszernekre és a gazdagokra.

A világ nyolc leggazdagabb embere
(milliárd dollárban)
Bill Gates 75
Amancio Ortega 67
Warren Buffett 61
Carlos Slim Helu 50
Jeff Bezos 45
Mark Zuckerberg 45
Larry Ellison 44
Michael Bloomberg 40

A brit segélyszervezet megállapításait a Crédit Suisse évkönyvében („Crédit Suisse Global Wealth Databook”) megjelentekre alapozza. Szakértők éppen emiatt vitatják a megállapításokat. A Crédit Suisse számításainak hitelességét ugyanis sokan vitatják. Az összehasonlítás alapját a nettókereset jelenti. Ebbe a pénz, értékpapír, a vállalati és ingatlanvagyon is beleszámít. Meglepően magas azonban az Egyesült Államokban is azok aránya, akik „negatív vagyonnal” rendelkeznek, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszeg kisebb a hitelnél. A jelentés bírálói szerint ez a legnagyobb gond. Amerikában sokan házvásárlásra, drága eszközökre, vagy akár tanulmányaik finanszírozására vesznek fel hitelt. „Mindenféleképpen hibás lenne a világ legszegényebb rétegeihez sorolni azt a fiatalt, aki 50 ezer fontnyi hitelt halmozott fel amiatt, mert így tudta elvégezni a felsőfokú oktatási intézményt” – mutatott rá a londoni székhelyű Institute of Economic Affairs az Oxfam jelentésével kapcsolatban.

Másoknak az nincs ínyére, hogy a gazdagok vagyonáról szóló megállapításokat a szervezet lényegében politikai üzenetek megfogalmazására használja fel – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Londoni pénzügyi körök szerint merő „szenzációhajhászás” a nettójövedelem ily módon való összehasonlítása. Azt azonban ők is elismerik, hogy léteznek korrupt országok, amelyek jelentős vagyont halmoznak fel, például a közbeszerzések kijátszása révén. A bírálók azonban úgy vélik, hogy emiatt az egyes kormányokat kell támadni, s nem a szabad piac következményeit. Úgy vélik, a brit szervezetnek azon kellene munkálkodnia, hogy olyan környezet jöjjön létre, amely a növekedést segíti.

Az Oxfamot azonban hidegen hagyják ezek a bírálatok. A szervezet a konszernekre kiszabott adók mellett az adóparadicsomok bezárását, nagyobb átláthatóságot a nyereségek elszámolásánál, illetve a legtehetősebbek jobb megadóztatását is követeli. Bár tartalmilag nem mindennel ért egyet a brit szervezettel, az Oxfam legnevesebb támogatói közé tartozik a közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz. „Az első helyen áll a legfontosabb követelés: mindenki fizessen adót. Ez a vállalatok szociális felelősségvállalásának alapköve. Ne helyezzék át a nyereséget azokba az országokba, amelyekben jóval kisebbek az adókulcsok” – hangzik Stiglitz intelme. Kommentárjában élesen bírálta Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. „Szégyen, ha egy elnök azzal kérkedik, hogy majdnem két évtizeden át nem fizetett adót”. Mint mondta, ez erkölcstelen, amint az is, hogy egyes cégek a nyereség töredéke után adóznak.

A szociális egyenlőtlenségek a gazdag országokat is érintik. A jelentés szerint Németországban 36 milliárdos akkora összeggel rendelkezik, mint a szegényebb rétegek összesen. A legtehetősebb egy százalék pedig a GDP 31 százaléka felett rendelkezik.

Az Oxfam már egy évvel korábbi megállapításai is nagy visszhangra találtak a világsajtóban. A szervezet emlékeztetett arra, hogy és több mint egymilliárd ember még mindig kevesebb mint napi 1,25 dollárból tengődik. „Valóban olyan világban akarunk élni, amelyben egy százaléknak több van, mint a többinek együttvéve?” – tette fel a kérdést az Oxfam volt vezetője, Winnie Byanyima. 2015 januárjában pedig a szervezet azt jósolta, hogy a legtehetősebbek 2016-ra a javak 50 százalékát mondhatják majd magukénak. Ez az arány 2009-ben 44 százalék, 2014-ben 48 százalék volt.

Szerző