Megszakadt a Real nagy sorozata

Publikálás dátuma
2017.01.16. 09:21
Zinédine Zidane FOTÓ: Getty Images
Egyszer minden sorozat véget ér. Ez lehet a mottója a Real Madrid Sevillában elszenvedett vereségének. Zinédine Zidane együttese 40 találkozó után szenvedett vereséget. A sors fintoraként ezt a rekordit éppen az andalúziaiak otthonában állította fel a királyi gárda, a csütörtök esti Király-kupa mérkőzésen.

Drámai találkozót vívtak vasárnap este Sevillában. Sokáig ráadásul úgy tűnt, hogy a Real 41 találkozóra is kiterjeszti félelmetes sorozatát, hiszen a 67. percben Cristiano Ronaldo büntetőből szerezte meg a vezetést a vendégcsapat számára. Már úgy látszott, sikerül elorozni a három pontot Andalúzia székhelyéről, amikor Sergio Ramos öngóljával egyenlítettek a hazaiak. Bár a spanyol válogatott védője a Real egyik jelképe, sokan már nem is emlékeznek rá, hogy a Sevilla ifijében edződött, s 2004-2005 között egy évig az andalúziaiaknál játszott, ebben az évben írt alá a fővárosiakhoz. Azóta is kifütyülik őt a Sevilla szurkolói. A balszerencse azonban ezzel még nem ért véget a madridiak számára: a 92. percben Jovetic megszerezte a hazaiak győztes találatát. Bár a Real az utolsó percekben szerzett találatok nagymesterének számít, most épp az ellenfél szerzett sorsdöntő gólt.

Ez azt is jelenti, hogy a Real Madrid előnye már csak egyetlen pont a Sevillával szemben, igaz, egy mérkőzéssel kevesebbet játszott. Az FC Barcelonát pedig két ponttal előzi meg. A Real ezzel lemarad a világrekordról, amely 46 mérkőzésből álló veretlenségi sorozatot jelentett volna. A mostani szériában 30 győzelemnek örülhettek a madridi szurkolók, s 10 döntetlent játszott a csapat, amely a mostanit megelúőzúő

Zinédine Zidane, a Real trénere a meccs után elmondta, az utolsó öt percre túlságosan is nyugodttá váltak, s ez már éppen elég volt ahhoz, hogy kiengedjék a győzelmet a kezükből. „Nehéz tudomásul venni, hogy alakult a találkozó a mi szempontunkból, de hát ilyen a labdarúgás” – fejtette ki. Mint mondta, a vereséget motivációként kell felhasználni a következő mérkőzésre. „Mindig is azt mondtam, hogy kemény szezonra számíthatunk. Balszerencsénk volt az öngóllal, de ez előfordulhat a fociban. Így is nagyon büszke vagyok a játékosaimra” – fejtette ki az egykori francia aranylabdás. Hozzátette, a Sevilla megmutatta, hogy számolni kell vele a végelszámolásnál.

Bár ennek a rekordnak most aligha örül Cristiano Ronaldo, egy csúcsot azért beállított a portugál. Összesen 56 büntetőt értékesített a spanyol labdarúgó bajnokságban, ezzel beállította a mexikói gólvágó, Hugo Sánchez csúcsát. Amikor a 67. percben értékesítette a 11-est, aligha gondolták sokan, hogy éppen ezen a mérkőzésen szakad majd meg a madridiak sorozata.

A Sevilla mindenesetre bámulatosan szerepel a bajnokságban. Ez azért is némi meglepetés, mert sokan temették az andalúziaiakat, miután elhagyta az együttest Unai Emery, aki sorban három Európa-liga győzelemre vezényelte a gárdát. Ehhez képest Emery szenved új együttesénél, a Paris Saint-Germainnél, miközben a Sevilla a bajnokságban jobban szerepel, mint valaha. Az együttes versenyben van a bajnoki címért. Az argentin tréner, Jorge Sampaoli szinte pillanatok alatt épített ütőképes gárdát. Nem meglepő, hogy ezért hírek szerint az ő neve is szóba került az FC Barcelonánál, amely mostanság kiszámíthatatlanul szerepel.

A Sevilla egy ízben már megnyerte a bajnokságot, ám erre legfeljebb csak a legidősebb szurkolók emlékezhetnek: az 1945-1946-os szezonban végzett a tabella élén a dél-spanyolországi csapat. A kupagyőzelem már többször is összejött, 1935-ben, 1939-ben, 1948-ban, 2007-ben és 2010-ben. 2007-ben pedig a spanyol szuperkupát is megnyerte a csapat. Sampaoli reményét fejezte ki, hogy továbbra is képesek lesznek ebben a formában játszani. „Megérdemelten nyertünk” – fejtette ki a tréner. „Ha képesek vagyunk felnőni a legjobb csapatok szintjére, akkor valóban nagy dolgokat tudunk véghezvinni” – fejtette ki. Úgy vélte, mind csütörtökön, a kupameccs visszavágóján, mind pedig a bajnokin a Real Madrid fölé nőttek.”

Szerző

Teljhatalmat szerezhet a török elnök

Publikálás dátuma
2017.01.16. 09:18
FOTÓ: Getty Images
Az elnöki rendszer bevezetését célzó török alkotmánymódosítás összesen 18 paragrafusából az utolsó kettő is megkapta a szükséges többséget az ankarai parlamentben, első olvasatban. Egyre közelebb Erdogan elnök teljhatalma.

Az alkotmánymódosításról szóló szavazáson 342 képviselő voksolt a 17-esre, 344 pedig a 18-asra. Ezzel mind a 18 paragrafus megszerezte az 550 tagú parlamentben a háromötödös többséget, legalább 330 voksot. Ez még nem jelenti azt, hogy a tervezetet referendumra bocsátják, mert egy második szavazáson is meg kell erősíteni a paragrafusokat. Két napos szünet után szerdán folytathatja munkáját az ankarai törvényhozás. Ezután következhet az újabb szavazási forduló, amelyen ismételten háromötödös többségre lenne szükség.

A parlament múlt hét eleje óta tárgyal az alkotmányos változásokról. Ha mindent a tervek szerint elfogadnak, s a törvényt Recep Tayyip Erdogan elnök is ellátja kézjegyével, áprilisban rendezhetnek népszavazást az elnöki köztársaság bevezetéséről. Ez teljhatalmat biztosítana Erdogan számára. A kormánypárt, az AKP 316 mandátummal rendelkezik a törvényhozásban, de a nacionalista MHP is támogatja az elnöki köztársaság bevezetését.

A július közepe óta tartó tisztogatás a hadsereget sújtotta leginkább – írta a Spiegel. A július közepén végrehajtott puccskísérletet követő tisztogatás elsősorban a légvédelmet fejezte le. Mintegy 400 harci gép pilótáját bocsátották el a hadseregtől, vagy tartóztatták le. Recep Tayyip Erdogan török elnök összesen 270 tisztet és katonai attasét hívott vissza NATO támaszpontokról, Monsból, Nápolyból és Ramsteinből. Curtis Scaparrotti, az észak-atlanti szövetség vezérkari főnöke ezért arra figyelmeztetett, hogy a NATO elrettentő erejét is negatívan befolyásolják a tömeges elbocsátások.

A tisztogatások elbizonytalanították a katonákat, írja a hamburgi lap török forrása. A vezérkari főnökség új személyekkel próbálja meg feltölteni a tiszti kart. A kormány 25 ezer tartalékost toborozna. Gareth Jenkins, a Central Asia-Caucasus Institute Törökország szakértője szerint olyan veszteség érte a hadsereget, hogy hosszú idő után sem lesz képes magához térni. A légierőnél mindössze kilenc pilótát képesek bevetni Szíriában. A képzetlenség a Szíriában bevetett szárazföldi erők biztonságát is fenyegeti. Csak decemberben 16 török katona vesztette életét a szomszédos, polgárháború által sújtott országban.

A hadsereg gyengesége az egész mai politika hű tükörképe. A katonaság évtizedeken át az ország büszkesége volt, a hadsereg felügyelte a kemalista, szekuláris államot. Erdogan azonban 2003-as hatalomra kerülése után rögtön fellépett a hadsereggel szemben. Azért gyengítette meg a fegyveres erőket, hogy megakadályozzon egy katonai puccsot. A Gülen mozgalommal, amely még akkoriban egyik legfontosabb szövetségese volt, kirakatpereket indított kemalista tisztekkel szemben. A gülenisták megragadták a lehetőséget, s beépültek a hadseregbe. Már ekkor vákuum keletkezett, amelyet szakadár csoportok akartak betölteni.

Néhány éve azonban összekülönbözött egymással Erdogan és a konzervatív hitszónok, így ma már az elnök legfőbb ellenfelei a gülenisták lettek. Ez nemcsak azért idéz elő veszélyes helyzetet, mert meggyengült a hadsereg, amiatt is, mert nacionalista csoportok kerülhetnek túlsúlyba, illetve a radikális Sadat nevű csoportosulás. Olyan egyletekről van szó, amelyek szakítanának Európával, s Oroszországgal alakítanának ki még jobb viszonyt. A Sadat csoport egy biztonsági cégből jött létre. Alapítója Adnan Tanriverdi, egy egykori tábornok, akit iszlamista nézetei miatt a kilencvenes években helyeztek nyugdíjba. Metin Gurcan biztonságpolitikai szakértő szerint a hadsereg egyre inkább az eurázsiai kapcsolatokra koncentrál, s áthatja az iszlamizmus. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy használhatja ki a török hadseregnél zajló belső harcokat, hogy a NATO ellen hangolja Ankarát.

Szerző
Frissítve: 2017.01.16. 19:10

Teljhatalmat szerezhet a török elnök

Publikálás dátuma
2017.01.16. 09:18
FOTÓ: Getty Images
Az elnöki rendszer bevezetését célzó török alkotmánymódosítás összesen 18 paragrafusából az utolsó kettő is megkapta a szükséges többséget az ankarai parlamentben, első olvasatban. Egyre közelebb Erdogan elnök teljhatalma.

Az alkotmánymódosításról szóló szavazáson 342 képviselő voksolt a 17-esre, 344 pedig a 18-asra. Ezzel mind a 18 paragrafus megszerezte az 550 tagú parlamentben a háromötödös többséget, legalább 330 voksot. Ez még nem jelenti azt, hogy a tervezetet referendumra bocsátják, mert egy második szavazáson is meg kell erősíteni a paragrafusokat. Két napos szünet után szerdán folytathatja munkáját az ankarai törvényhozás. Ezután következhet az újabb szavazási forduló, amelyen ismételten háromötödös többségre lenne szükség.

A parlament múlt hét eleje óta tárgyal az alkotmányos változásokról. Ha mindent a tervek szerint elfogadnak, s a törvényt Recep Tayyip Erdogan elnök is ellátja kézjegyével, áprilisban rendezhetnek népszavazást az elnöki köztársaság bevezetéséről. Ez teljhatalmat biztosítana Erdogan számára. A kormánypárt, az AKP 316 mandátummal rendelkezik a törvényhozásban, de a nacionalista MHP is támogatja az elnöki köztársaság bevezetését.

A július közepe óta tartó tisztogatás a hadsereget sújtotta leginkább – írta a Spiegel. A július közepén végrehajtott puccskísérletet követő tisztogatás elsősorban a légvédelmet fejezte le. Mintegy 400 harci gép pilótáját bocsátották el a hadseregtől, vagy tartóztatták le. Recep Tayyip Erdogan török elnök összesen 270 tisztet és katonai attasét hívott vissza NATO támaszpontokról, Monsból, Nápolyból és Ramsteinből. Curtis Scaparrotti, az észak-atlanti szövetség vezérkari főnöke ezért arra figyelmeztetett, hogy a NATO elrettentő erejét is negatívan befolyásolják a tömeges elbocsátások.

A tisztogatások elbizonytalanították a katonákat, írja a hamburgi lap török forrása. A vezérkari főnökség új személyekkel próbálja meg feltölteni a tiszti kart. A kormány 25 ezer tartalékost toborozna. Gareth Jenkins, a Central Asia-Caucasus Institute Törökország szakértője szerint olyan veszteség érte a hadsereget, hogy hosszú idő után sem lesz képes magához térni. A légierőnél mindössze kilenc pilótát képesek bevetni Szíriában. A képzetlenség a Szíriában bevetett szárazföldi erők biztonságát is fenyegeti. Csak decemberben 16 török katona vesztette életét a szomszédos, polgárháború által sújtott országban.

A hadsereg gyengesége az egész mai politika hű tükörképe. A katonaság évtizedeken át az ország büszkesége volt, a hadsereg felügyelte a kemalista, szekuláris államot. Erdogan azonban 2003-as hatalomra kerülése után rögtön fellépett a hadsereggel szemben. Azért gyengítette meg a fegyveres erőket, hogy megakadályozzon egy katonai puccsot. A Gülen mozgalommal, amely még akkoriban egyik legfontosabb szövetségese volt, kirakatpereket indított kemalista tisztekkel szemben. A gülenisták megragadták a lehetőséget, s beépültek a hadseregbe. Már ekkor vákuum keletkezett, amelyet szakadár csoportok akartak betölteni.

Néhány éve azonban összekülönbözött egymással Erdogan és a konzervatív hitszónok, így ma már az elnök legfőbb ellenfelei a gülenisták lettek. Ez nemcsak azért idéz elő veszélyes helyzetet, mert meggyengült a hadsereg, amiatt is, mert nacionalista csoportok kerülhetnek túlsúlyba, illetve a radikális Sadat nevű csoportosulás. Olyan egyletekről van szó, amelyek szakítanának Európával, s Oroszországgal alakítanának ki még jobb viszonyt. A Sadat csoport egy biztonsági cégből jött létre. Alapítója Adnan Tanriverdi, egy egykori tábornok, akit iszlamista nézetei miatt a kilencvenes években helyeztek nyugdíjba. Metin Gurcan biztonságpolitikai szakértő szerint a hadsereg egyre inkább az eurázsiai kapcsolatokra koncentrál, s áthatja az iszlamizmus. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy használhatja ki a török hadseregnél zajló belső harcokat, hogy a NATO ellen hangolja Ankarát.

Szerző
Frissítve: 2017.01.16. 19:10