Normális munka, normális bérért

Január 20-ig ígérte a kormány, hogy összeállít egy béremelési ajánlást a különböző állami tulajdonú vállalatok számára azt követően, hogy a versenyszférában tavaly november végén megegyezés született a 15 százalékos minimálbér és a 25 százalékos garantált bérminimum emelésről.

A kabinet döntése előtt a területen működő szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok ma alakítják ki előzetes álláspontjukat a szükséges béremelés mértékéről – tájékoztatta a Népszavát az utóbbi szervezet elnöke, Palkovics Imre. A kormány az utóbbi hetekben begyűjtötte az érintett ágazatok béradatait és az ígéret szerint a finanszírozás feltételeit is bekalkulálva hozza nyilvánosságra differenciált javaslatait, az érdekvédők reményei szerint a heti kormányinfón.

Addig csak annyit lehet tudni, hogy az állami és önkormányzati cégeknél már megkezdett vagy épp most induló idei bértárgyalások máris sok feszültséget hoztak a felszínre. A MASZSZ lapunknak nyilatkozó szóvivője arról tájékoztatott, még nem kaptak választ Varga Mihálytól, akitől állásfoglalást kértek, mit gondol a kormány arról, hogy egyes városi közlekedési vállalatoknál a műszakpótlékok alapbérbe építésével akarják elintézni a béremelést, aminek eredményeként valójában egy fillérrel sem nő a dolgozók keresete. Nemes Gábor, aki egyben a Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (VKSZSZ) vezetője is, hozzátette, a BKV-nál tegnap kezdeményezték a bértárgyalás megkezdését, Szegeden már körvonalazódik a megállapodás, Debrecenben azonban konfliktus alakult ki, mert a helyi tömegközlekedési cég vezetése soknak tartja a kért 15 százalékos emelést és azt is megkérdőjelezi, vajon szakmának tekinthető-e a járművezetés, mert akkor a magasabb garantált bérminimum jár a dolgozóknak. Az érdekvédők ebben is szeretnék elérni a kormány egyértelmű állásfoglalását.

Nemes Gábor az egyes ágazatokról szólva elmondta, a Volán társaságoknál nagy eltérések vannak az ország keleti és nyugati megyéiben fizetett bérek között, a szakszervezetek 2 éves bérmegállapodást szeretnének elérni: idén 25, jövőre 20 százalékos bérfelzárkóztatást kérnek. A MÁV-nál is hosszabb távú programban gondolkodnak, 2 év alatt 30 százalékot emelnének a béreken, a vízügyi cégeknél azonban a két szakszervezet között sincs egyetértés. A MASZSZ szóvivője arra figyelmeztetett, az efféle megosztottság is közrejátszott abban, hogy 2012-től vagy nem kaptak semmit a munkavállalók, vagy csak nagyon alacsony bérfejlesztések voltak az állami cégeknél, a dolgozók vesztesei voltak az utóbbi éveknek. Felhívta arra is a figyelmet, hogy nemcsak a pótlékokat, hanem egyes cafetéria elemeket is próbálnak néhány vállalatnál alapbéresíteni, hogy tényleges béremelés nélkül megússzák ezt az évet. Ahol ezekbe a trükkökbe az érdekvédők nem egyeznek bele, ott egyéni megállapodásokra kényszerítik a munkavállalókat, vagy azzal fenyegetnek, hogy felmondják a vállalati kollektív szerződéseket.

Az állami és önkormányzati vállalatok többsége legalább 10 százalékos munkaerőhiánnyal küzd és a versenyszféra újabb béremelése tovább erősítheti az elvándorlást, sőt már a jobban fizetett állami cégek is viszik az alacsonyabb béreket fizető helyekről a munkaerőt. A szakszervezetek álláspontja szerint, ha az állam komolyan gondolja a bérfejlesztéseket, ennek a feltételeit is meg kell teremtenie. A VKSZSZ vezetője emlékeztetett rá, hogy pár éve még normatív támogatást kaptak az államtól a települések a helyi tömegközlekedés finanszírozására, de ezt a kormány megszüntette, a városok azonban nem biztos, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelések fedezetét. Általános tapasztalatként jegyezte meg Nemes Gábor, hogy az állami és önkormányzati cégek munkavállalói túlterheltek, a munkáltató kizsigereli őket, vagyis azért is küzdeni kell, hogy normális munkamennyiséghez kössék a béreket. Az nem mehet – fogalmazott, ami a BKV-nál 2 éve megtörtént, hogy 12 hónap alatt 13-at dolgoztak a munkavállalók, amibe sokan belebetegedtek.

Ha a kormány saját cégeinek a héten közreadja a bérajánlást, a szakszervezetek esélyt látnak rá, hogy február végéig mindenhol sikerül megállapodni a béremelésekről. Ez vonatkozik a BKV-ra is, ahol az üzleti terv elfogadásáig akarják húzni a bértárgyalásokat, holott Nemes Gábor szerint folytatódik az elvándorlás, ha most nem kapnak több pénzt a buszvezetők és félő, hogy a metrófelújítás kezdetére már nem lesz elegendő hadra fogható létszám a vállalatnál.