Esélytelen harc a csalók ellen?

Nem lehet megnyerni a csalók elleni harcot, az Amerikai Doppingellenes Ügynökség (USADA) szerint ennek ellenére mindent meg kell tenni a visszaélések feltárásáért, mert így lehet megóvni a felelőtlenül gondolkozó – vagy rossz tanácsadókra hallgató – sportolók életét. Másrészt valamilyen szinten azért sikerül keretek közé szorítani a csalásokat.

Az Egyesült Államokban naponta több mint százan foglalkoznak kizárólag a doppingvétséget elkövetők felkutatásával. Az USADA kötelékébe tartoznak a doppingszakemberek mellett orvosok, rendőrök, titkosügynökök, de arra is gyakran van példa, hogy rivális sportoló vagy egy hozzátartozó jelenti fel az USADA-nál a vetélytársat.

Travis Tygart, az USADA elnöke szerint fontos, hogy világsztárokat is el tudjanak kapni, mert egy-egy ilyen eset után átmenetileg érezhetően csökken a doppingolási kedv, és a közvélemény is akkor veszi komolyan az USADA munkáját, abban az esetben lehet a sportolókkal is könnyebben elfogadtatni a rendszeres ellenőrzéseket, ha nem kizárólag második- vagy harmadik vonalba tartozók akadnak fenn a rostán.

„Nagyon nehéz dolgunk van, több a kudarc-, mint a sikerélmény a munkánkban – mondta Tygart. – 2015-ben olyan információt kaptunk, hogy a houstoni súlyemelő-világbajnokságra érkezett két egyiptomi versenyzőnő a szállodai szobájában doppingszerrel injekciózza magát. Munkatársaim odamentek, megtalálták a fecskendőket, a tiltott szert tartalmazó ampullákat, mégsem lehetett tenni semmit, mert a visszaélést nem tudtuk bizonyítani, a helyszínen levett doppingminta eredménye negatív lett. Hiába tudtuk, hogy csaltak, nem tehettünk semmit, és az ilyen esetek el tudják venni az ember kedvét.”

Tygart hozzátette: a hétszeres Tour de France-győztes országúti kerékpáros, Lance Arsmtrong lebuktatása – akit utólag megfosztottak első helyeitől – több éves összehangolt munka eredménye. Azt is elárulta, hogy a legjobb amerikai sportolókat ellenőrzik a legtöbbször és a legszigorúbban: a riói olimpián úszásban négy aranyérmet nyert Katie Ledeckyt 2016 első felében 19-szer keresték fel a doppingellenőrök, a másik világklasszis úszó, Michael Phelps 13 vizsgálaton esett át, az atléták közül Justin Gatlint 14-szer, Allyson Felixet 12-szer ellenőrizték, minden minta negatív lett.

Az USADA elnöke komoly gondnak tartja – és amíg ezt nem sikerül megoldani, addig nem lát esélyt komoly előrelépésre a doppingellenes harcban -, hogy nem egyformán szigorú az ellenőrzés a különböző országokban.

„A riói olimpia előtt nálunk edzőtáborozott több kínai úszó, amikor ellenőrizni akartuk őket, elkezdték rejtegetni őket, szerencsére mindegyiküktől sikerült egy mintát vennünk, többségüknek ez volt az első kontrollja az évben – jelentette ki Tygart. – Óriási üzlet a csalás, és előbb jelenik meg egy új módszer, utána tudunk reagálni. Ez valószínűleg sosem változik meg. Mindezek ellenére nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel nézem a versenyeket a helyszínen és a televízióban.”

Az USADA vezetője elmondta, nagyon sokan fordulnak hozzájuk kérdésekkel, ilyenkor döbbennek rá arra, mennyire tájékozatlan a legtöbb versenyző - és sok esetben a vele dolgozó orvos is - a tiltott szereket illetően. Viszont érkezett olyan megkeresés is, amin az USADA munkatársai lepődtek meg.

„Egyszer felhívtak minket az egyik NBA-ben szereplő kosárlabdacsapattól - mesélte Tygart. - Azt kérdezték, hogy tiltott teljesítményfokozásnak számít-e, ha elektrosokkal gyorsítják fel a játékosok vérkeringését? Időt kellett kérnünk a válaszadásra. Hatósági orvosszakértőkkel egyeztettünk, ügyvédekkel nézettük át a doppingszabályzatot, de nem találtunk tiltó rendelkezést erre a módszerre. Ezért azt a választ adtuk, hogy ez az eljárás a jelenleg érvényes szabályok szerint nem tekinthető doppingolásnak, aminek nagyon örültek a kosarasok. Ez az eset is azt mutatja, hogy naponta bukkannak fel új módszerek, és nekünk is naponta meg kell újulnunk, ha nem akarunk lemaradni."

Fancy Bears: orosz titkosszolgálat vagy lelkes aktivisták?

A Fancy Bears nevű hackercsoport több támadást is intézett sportszervezetek számítógépei ellen, a legnagyobb fogása a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) bizonyos bizalmas adatainak megszerzése volt.

Tavaly szeptemberben több száz sportolóról – köztük olyan világklasszisok, mint a teniszezők Serena Williams és Rafael Nadal, a Tour de France-győztes Chris Fromme vagy Cseh László – hozták nyilvánosságra, hogy milyen doppinglistán szereplő szereket szednek a betegségeik kezelésére.

Az Egyesült Államokban úgy gondolják, a Fancy Bears az orosz katonai titkosszolgálat speciális egysége, amely a kelet-európai ország sportolóiról összegyűjtött terhelő bizonyítékokat szerette volna törölni a WADA adatbázisából. A német hetilap megkeresésére a Fancy Bears ezt írta magáról: „nemzetközi hackercsapat vagyunk, nem függünk egyetlen kormánytól sem, függetlenek vagyunk a politikától, a sport tisztaságáért küzdünk. Azt akarjuk, hogy újuljon meg a WADA, mert a szervezet jelenlegi formájában nem tud hatékonyan harcolni a doppingolók ellen.”

Dopping miatt elvett olimpiai érmek

Doppingolás miatt a 2004-es athéni nyári olimpián összesen 15 érmes sportolónak az eredményeit törölték utólag (8 aranyat, 2 ezüstöt, 5 bronzot), ezen a szomorú listán Magyarország is képviseltette magát három versenyzővel (Annus Adrián kalapácsvetésben, Fazekas Róbert diszkoszvetésben nyert, Gyurkovics Ferenc súlyemelő második lett plusz 105 kg-ban), Oroszországtól szintén három dobogós helyezést vettek el.

Négy évvel később Pekingben 41 érmes bukott le ( 7 arany, 17-17 ezüst és bronz), ezúttal is az oroszok végeztek az élen 11 vétkes sportolóval. A 2012-es londoni játékokat követően 21-en akadtak fenn a vizsgálatokon (7-7-7 arany, ezüst és bronz), a legtöbben – hatan – megint Oroszországból vétettek a szabályok ellen.