Növekedett Merkel támogatottsága

Publikálás dátuma
2017.01.19. 06:34
FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Elfogadta a német kormány Thomas de Maiziere belügyminiszter javaslatát tegnap, így eldőlt, hogy szeptember 24-én rendezik meg a németországi parlamenti választásokat. A kitűzött időpontot még Joachim Gauck államfőnek is jóvá kell hagynia.

A Stern-RTL egy nappal korábban nyilvánosságra hozott, a német média által ismertetett legújabb közvélemény-kutatás szerint Angela Merkel kancellár pártja vezeti a népszerűségi listát, a CDU az utóbbi egy hét alatt egy százalékkal erősödött, jelenleg 38 százalékon áll. Második változatlanul a nagykoalíció másik pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely ugyancsak egy százalékkal tudott erősödni, 24 százalékra növelve támogatói táborát. A populista Alternatíva (AfD) viszont ugyanennyit, egy százalékkal gyengült (11), akárcsak a Zöldek (9). Nem változott a Die Linke (9) és a Szabaddemokrata Párt támogatottsága (6), mindkét formáció az előző heti eredményeit őrzi.

Angela Merkel népszerűsége a 2015 nyarán kezdődött menekültválság előtti szintre kúszott vissza. A kancellár támogatottsága 3 százalékkal nőtt a múlt héten is, 53 százalékon mérik jelenleg. Ekkora támogatottságot utoljára 2015. augusztus 26-án tudhatott magáénak Merkel. Szociáldemokrata ellenfelét, Sigmar Gabrielt a választók 15 százaléka támogatja, vagyis az SPD jelöltje nem éri el a párt támogatottsági szintjét.

Szerző

Hivatalba lép a bolgár nép kémje

Publikálás dátuma
2017.01.19. 06:33
Bojko Boriszov volt miniszterelnök magát buktatta meg FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Ma iktatják be elnöknek Rumen Radevet, az új bolgár elnököt, akit Oroszország előretolt bástyájának tartanak. Az érintett ezt tagadja, állítása szerint ő csak „a bolgár nemzet kémje”. Szerinte új megközelítések kellenek az EU-orosz viszonyban, s fel kell oldani a Moszkva elleni uniós büntetőintézkedéseket.

Komoly belpolitikai válság alakult ki tavaly november közepén Bulgáriában, miután Rumen Radevet, az ellenzéki szocialisták által támogatott jelöltet választották meg államfőnek. Bojko Boriszov miniszterelnök előzőleg azt közölte, ha nem a pártja, a GERB által támogatott jelölt, Cecka Cacseva végez az élen, az első elnökválasztási forduló után, benyújtja lemondását. A hölgy csak második lett, de Boriszov gyorsan úgy módosította ígéretét: ha a második fordulóban Cacseva vereséget szenved, akkor távozik. Jelöltje azonban ezúttal is alulmaradt a volt tábornok Radevvel szemben, amit Boriszov már nem tudott kimagyarázni, így kénytelen volt bejelenteni távozását.

Radevről sok jellemzés látott napvilágot, ezek azonban annyira különböznek egymástól, hogy továbbra sem könnyű megmondani, melyik oldalon is áll. Tényleg orosz kém? Vagy amerikai? Putyin embere? Netalán ő is új világrendet akar, mint (állítólag) Donald Trump? Az biztos, hogy Európa irányvonalát nem az fogja meghatározni, ki Bulgária elnöke, már csak azért sem, mert Szófia nem elnöki köztársaság, hanem parlamentáris demokrácia. De biztosan nem tenne jót az EU-nak, ha populista vezető kerülne az élére. Csehország, s Milos Zeman elnök példájából láthatjuk, egy igazi hatalom nélküli elnök is károkat tud okozni Európa presztízsének.

Radev mindössze öt hónappal ezelőtt választotta a politikai pályát, amikor a szocialisták őt tették meg elnökjelöltjüknek. Előtte nem volt köze a politikához. Ezért is esett rá a baloldali párt választása. A szocialisták előre kiszimatolták: ha saját soraikból állítottak volna jelöltet, annak nem lett volna esélye a jobboldali kormánypárt, a GERB támogatottjával szemben. A párt szociológusokkal is konzultált arról, milyen személyiségre van szüksége a népnek. Így jutottak el Radevhez.

Rumen Radev akkor vált ismertté a közvélemény előtt, amikor benyújtotta lemondását Bojko Boriszov kormányfőnek a légierő vezetéséről arra hivatkozva, a pénzhiány miatt áldatlan állapotok uralkodnak az általa irányított hadtestben. Noha – mint mondta – kötelességtudata miatt mégis maradt a posztján, sokak szemében népszerűségre tett szert karakánsága miatt.

 Névjegy
Rumen Radev
Született: 1963
Politikai párt: független
Születési hely: Dimitrovgrad
A hadseregben szolgált: 1987-2016

Radevet holnap iktatják be államfőnek, s már rögvest a jövő héten nehéz feladat vár rá. Be kell iktatnia az ügyvivő kormányt, amely a márciusi parlamenti választásig irányíthatja az országot. A helyi lapok azt találgatják, vajon oroszbarát kabinetet állít-e fel. A kampányban, majd megválasztása után is sokszor illették ezzel a mai Európában rosszul csengő jelzővel. De tényleg így van-e? Bulgáriában a szocialista párt sokkal közelebb maradt Moszkvához a rendszerváltás után, mint az egykori szovjet blokk más szocialista, szociáldemokrata pártjai. Ez a kötődés mind politikai, s az oligarchák révén mind gazdasági tekintetben megmaradt.

A megválasztott elnököt azonban amerikai kémnek is nevezik, mert az észak-atlanti szövetség tisztjeként részint az Egyesült Államokban képezték ki. Radev a Frankfurter Allgemeine Zeitungban így reagált ezekre a megjegyzésekre. „Én csak azt mondtam erre. Fiúk, nyugodjatok meg, tényleg kém vagyok, méghozzá a bolgár népé, egy következő kormányban”.

A szófiai sajtó már a tavalyi kampányban megírta, hogy Rumen Radev az Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós szankciók feloldásáért száll síkra, amelyet a Kreml krími, illetve kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt rendeltek el. „A szankciók nem oldják meg a problémát – fejtette ki. – Ha a krími kérdésben nem történik előrelépés, még mennyi ideig akarjuk megosztani Európát? Kettő, tíz, ötven, vagy száz évig?” – tette fel a kérdést. Szerinte a Nyugatnak azon kellene munkálkodnia, hogy helyreálljon a kölcsönös bizalmon alapuló jó viszony Moszkvával. Úgy véli, az iszlám fundamentalizmus okozta növekvő veszély miatt lenne szükség arra, hogy Európa egységes legyen. s csak így lehet hatékony választ adni a terrorizmusra, a valamint a nemzetközi konfliktusokra, beleértve a közel-keletit, vagy az észak-afrikaiakat.

A Krím-félsziget annexiójáról a megválasztott bolgár elnök úgy véli, hogy azzal „természetesen megsértették a nemzetközi jogot”. Ám, mint a FAZ-nak elmondta, „reális politikát” kell folytatni, ez pedig azt jelenti: ha tetszik, ha nem, a félszigeten biztosan tartja kezében a hatalmat a Kreml. Szerinte ehhez hozzátartozik az is, hogy a Krím lakossága népszavazáson fejtette ki akaratát, amit „az Európai Unió nem tart legitimnek”. Bulgária pedig, mint mondja, a közös európai álláspontot képviseli. Az ukrajnai válság megoldása, mutat rá, a minszki megállapodás gyakorlatba való átültetésével valósítható meg, „a diplomáciai eszközöket még nem teljesen aknázták ki”. Hozzáteszi, Európa nem engedheti meg azt, hogy még egyszer a krímihez hasonló helyzet álljon elő.

Radev Oroszországgal kapcsolatban teljesen más álláspontot képvisel, mint elődje, Roszen Plevneliev, aki néhány hete azzal vádolta Moszkvát, hogy az EU destabilizálására törekszik. A megválasztott elnök szerint „egy államfőnek nem az a dolga, hogy ellenségeket gyártson”. Szerinte véget kell vetni az EU, illetve a NATO, valamint Oroszország „kölcsönös paranoiájának”.

Radev egyébként Szófiában is a legtöbb szavazatot kapta, ami azért érdekes, mert a szocialistáknak még sosem sikerült bevenniük a nyugati irányultságú fővárost.

Wilders mindenki ellen

Publikálás dátuma
2017.01.19. 06:32
Wilderstől minden más holland párt elzárkózik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEX WONG
Nyerésre áll a szélsőjobboldal 2017 első nagy parlamenti választásán. A holland Szabadságpárt vezeti a népszerűségi preferenciákat, de önmagában nem tud kormányt alakítani. Koalíciós társat egyelőre nem remélhet.

Az Európai Unió szempontjából az első idei, igazán fontos választást Hollandiában, március 15-én rendezik meg. Januárban eddig két közvélemény-kutatást hoztak nyilvánosságra, mindkettőt a szélsőjobboldali, populista holland Szabadságpártnak (PVV) általában igen jó eredményeket mérő Peil Iroda. Míg az intézet tavaly decemberben azt hozta ki, hogy Geert Wilders pártja 36 mandátumot szerezve messze az élen végez, ha csekély mértékben is, de az idei felmérések szerint már csökkent a különbség a PVV és a jelenlegi kabinet legerősebb pártja, a liberális VVD között. Wildersék ugyanis a január 15-én közzétett kutatás szerint 34 mandátumra tehetnek szert, a VVD pedig stabilan 23 képviselői helynél jár.

Persze a helyzet még valamelyest változhat a következő szűk két hónapban. Az azonban már most biztos, hogy Wildersnek, szerepeljék bármilyen jól is, lehetetlen lesz kormányt alakítania. Ehhez abszolút többség kellene, az azonban kizárt, hogy 76 mandátumra tegyen szert a 150 tagú törvényhozásban. Mark Rutte a napokban kizárta a koalíciós együttműködést a VVD-vel. Mint a kormányfő fogalmazott, annak az esélye, hogy a liberálisok a Szabadságpárttal szövetkezzenek „nem 0,1, hanem nulla százalék”. A többi parlamenti párt, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, a szocialisták, a baloldali liberálisok, valamint a környezetvédők már korábban egyértelműen nemet mondtak arra, hogy közösködjenek a szélsőségesekkel. Rutte korábban ahhoz a feltételhez kötötte a Wilderssel való kormányzást, hogy a pártelnök határolódjon el egy korábbi kirekesztő kijelentésétől. Ezt azonban nem tette meg.

A helyzet hasonlít ahhoz, ami a kilencvenes évek Belgiumában alakult ki. Akkor a parlamenti pártok egyetértésre jutottak abban, hogy nem szövetkeznek az egyre népszerűbbé váló Flamand Blokkal. Franciaországban azért nem ekkora az ellenállás a Nemzeti Fronttal szemben, hiszen egyes önkormányzatokban a Republikánusok együttműködnek Marine Le Pen pártjával.

Szerző