Merre mutat az Iránytű?

Publikálás dátuma
2017.01.19 06:08
Jobbik az Alaptörvény alapelvei között szerepeltetné a korrupció elleni harc fontosságát – közölte Vona Gábor pártelnök tegnap.
Fotó: /
Sem a Jobbik-frakció, sem az Iránytű Intézet nem tájékoztatta lapunkat arról, hogy mit tartalmaznak a „szakpolitikát érintő szakanyagok”, amelyekért az intézet több mint 50 millió forintot kapott a radikális párttól. A Népszava arra lenne kíváncsi, mire költik a közpénzt. Közben a Fidesz újra elővette régi aduját, KGBélát: újabb három hónappal meghosszabbítottak a nyomozást ellene.

Továbbra sem tudjuk, hogy a 24 képviselőt számláló Jobbik-frakció mit kapott azért a több mint 50 millió forintért, amit az Iránytű Intézetnek fizettek. A tavalyi év frakcióköltései alapján ugyanis a Népszava megírta: a radikális párt legtöbbször, 15-ször az intézettel szerződött, "szakpolitikát érintő szakanyagok" címszóval, de egy darabot sem ismer ezekből a nyilvánosság. Lapunk a frakciónál és az intézetnél is érdeklődött a „szakanyagok” miatt, de választ egyik helyről sem kaptunk. Pedig két hete csak arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a radikális párt mire költi a közpénzt. Volner Jánost tegnap is próbáltuk elérni, hogy megtudjuk miért nem kapunk válaszokat, de a párt frakcióvezetője nem vette fel a telefont. Az Iránytű egyébként nem véletlenül Jobbik-kedvenc: a cég tulajdonos-ügyvezetője, Forrai Richárd ugyan nem tagja a pártnak, de kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a Jobbik politikai erővé vált. Vona Gábor egyik legközelebbi bizalmasaként ma is ő felel egy sor kulcsfontosságú területért, többek között a jobbikos települések menedzseléséért, a gazdasági holdudvar kiépítéséért, valamint a médiaháttér megszilárdításáért. A cégben korábban Szegedi Csanád, a párt azóta Izraelbe vándorolt volt elnökhelyettese és Vona-Szabó Krisztina, a Jobbik elnökének felesége is benne volt.

“Egy irányba kell húzni a szekerünket, de az irányt egy alulról építkező mozgalomban a tagság többsége kell kijelölje, hiszen nem egyszemélyes kft.-ről van szó. Illetve van ilyen is: az elnök bizalmasának egyszemélyes kft.-je, az amúgy kitűnő Iránytű Intézet, amely egy százmilliós székházat vett meg jobbikos pénzből, illetve részben hitelből, amit gyakorlatilag szintén jobbikos pénzből törlesztettünk volna, de miután az elnökségben néhányan felháborodásunknak adtunk hangot a közösségi vagyon magántulajdonba szervezése miatt, a szerződést felmondták, belátva, hogy ez védhetetlen” – írta Novák Előd még tavaly májusban. A párt frakciójáról azóta "lenyesett" Novák a székházmutyit részletezte akkori alelnöki programjában.

Az Iránytű Intézetet ma is egyszemélyben Forrai Richárd tulajdonolja és irányítja. A 2011 óta működő intézet gazdasági mutatóit tekintve igazi sikertörténet, a lényegében kizárólag jobbikos megrendeléseknek köszönhetően 2014-ben már 124 millió forintos árbevétele volt 23,7 millió forintos adózott eredmény mellett, és megalakulása óta csaknem 400 millió forintot kapott a Jobbiktól. Az Iránytű Intézet megalapítása után több olyan cég is Forrai érdekeltségébe került, amely korábban is a Jobbikhoz kötődött, és számos megrendelést kapott a párttól. Ilyen például a Magyar Hírek Kiadói Kft., amely a jobbikos pártlap, a Barikád kiadója.

KGBéla, a visszatartott adu
Folyamatosan felemlegethető Kovács Béla ügye, ez a Fidesz kezében régóta adu a Jobbik ellen – reagálta lapunknak Kiss Ambrus, miután kiderült: újabb három hónappal, április 20-ig meghosszabbította a nyomozást a jobbikos EP-képviselő ellen a Központi Nyomozó Iroda. A Policy Agenda vezető elemzője szerint, amikor az ellenzék korrupcióval vádolja a kormányt, akkor a kabinet mindig ugyanazzal az eszközzel revolverez vissza és így próbálja elhitetni, hogy tulajdonképpen mindenki más sáros a magyar politikai elitben. KGBélát a főügyészség először 2015 decemberében hallgatta ki az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A jobbikos politikus tagadta a vádakat, a gyanúsítás ellen panasszal élt, de uniós képviselői mentelmi jogát felfüggesztették. Kovács ellen egy másik eljárás is folyik költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. Az EP-képviselő 2012 és 2013 között szerződött négy magánszeméllyel gyakornoki munkára, az ügyészség szerint csak papíron.



Szerző
2017.01.19 06:08

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00