Fővárosi Közgyűlés - Napirenden a forrásmegosztás

A fővárost és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról is dönthet jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, amely várhatóan több mint harminc előterjesztésről tárgyal majd.

A január elsejétől hatályos törvényi szabályozás következtében a megosztott bevételekből a fővárosi önkormányzat részesedése a korábbi 52,5 százalék helyett 54 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 47,5 százalékról 46 százalékra csökken.

Az előterjesztés szerint ennek alapján a kerületi önkormányzatokat összesen 110 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 129,4 milliárd forint illeti meg.

A testület tárgyalhatja majd azt az előterjesztést is, amely a "fővárosi közlekedési intézményrendszer továbbfejlesztése" keretében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) száz százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság létrehozását javasolja a városvezetés.

Az alapítandó leányvállalat részére nem adnának át a BKK-tól köz- és alapfeladatokat, hanem a vállalatot a BKK bizonyos részfeladatok ellátása érdekében közreműködőként kívánja bevonni - olvasható a javaslatban, amely szerint a vállalat neve Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt. lenne. A leányvállalat alaptőkéjét a BKK saját forrásból biztosítja, a fővárosi önkormányzat részére ez többletköltséget nem jelent - mutattak rá.

Mint írták, a leányvállalat alapvetően, de nem kizárólag bizonyos gazdasági, informatikai és humán, továbbá egyéb támogató feladatokat, illetve az értékesítéssel, az ügyfélszolgálattal, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos bizonyos részfeladatokat közreműködőként láthat majd el. A feladatok címzettje és kötelezettje, felelőse továbbra is a BKK marad, a leányvállalat a BKK megrendelésében és szakmai irányítása mellett látná el részfeladatait - olvasható a tervezetben.

A Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt. vezérigazgatójának Gyimesi Lászlót javasolják, feladatát a tervezet szerint havonta bruttó 950 ezer forintért látná el.

A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán tárgyalhat továbbá a 2024. évi budapesti nyári olimpiai és paralimpiai játékok pályázatának harmadik szakaszában szükséges döntésekről is.

Szerző

Az LMP sem akar olimpiát

Publikálás dátuma
2017.01.19. 16:26
Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő (j) beszél, mögötte Csárdi Antal fővárosi képviselő (b) és Ferenczi István elnökségi
Az LMP is gyűjti az aláírásokat a budapesti olimpiát ellenző helyi népszavazási kezdeményezéshez - jelentette be Csárdi Antal az LMP fővárosi képviselője.

A Nyugati téri aluljáróban, az LMP aláírásgyűjtő standjai előtt tartott sajtótájékoztatóján Csárdi Antal elmondta: a következő hetekben Budapesten több mint 20 helyen gyűjti az LMP az aláírásokat a népszavazási kezdeményezéshez, amely arról szól, hogy a Budapest vonja vissza a pályázatát a 2024-es olimpiai játékok megrendezésére.

Úgy vélte, a népszavazáson budapestiek elmondhatják majd a véleményüket arról, hogy mire szeretnék elkölteni azt a 3 ezer milliárd forintot, amibe az olimpia rendezése kerülne. Hozzátette: olyan összegről van szó, amiből 40 szuperkórházat lehetne felépíteni, vagy ami lehetővé tenné a hármas metró felújítását és a metróvonalak meghosszabbítását is.

Hangsúlyozta: az LMP az első pillanattól következetesen ellenezte az olimpia megrendezését, mert véleményük szerint egy olyan városban, ahol gondot okoz egy metróvonal felújítása vagy a kórházak üzemeltetése, nem szabad olimpiát rendezni.

"Ma Magyarországon sokkal fontosabb dolgaink vannak, mint az, hogy olimpiát rendezzünk, nem szabad két hét büszkeségért eladni a következő generációk lehetőségét a normális életre. Rendezzünk meg először egy tisztességes hétköznapot, aztán el lehet gondolkozni egy olimpia rendezésén" - fogalmazott a politikus, aki szerint inkább az oktatásra, az egészségügyre és a lakhatási krízis megoldására kellene koncentrálni.

Sallai R. Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke azt mondta: az LMP egész országos hálózatát kész megmozgatni azért, hogy segítséget nyújtson a népszavazási kezdeményezéshez. Úgy vélte: most a fővárosiaknak van meg a lehetősége arra, hogy a irányt mutassanak az egész országnak. A helyi népszavazási kezdeményezést a Momentum Mozgalom nevű civil szervezet nyújtotta be. A népszavazási kérdés úgy hangzik: "Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?"

Szerző

A hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek

Publikálás dátuma
2017.01.19. 15:53
MTI Fotó: vajda János
A tizenegy évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek csütörtökön. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település fölött magasodó Borsó-hegyre 2006. január 19-én zuhant le a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe, a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.

A település központjában lévő emlékműnél megtartott kegyeleti megemlékezésen a szeretteiket elvesztő családtagok, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter egyebek mellett azt mondta: csak kevesen mondhatják el, hogy minden a tervek szerint alakul.

Vannak olyan dolgok, amelyeket legszívesebben kitörölnénk az életből, ilyen 2006. január 19-e is, amikor negyvenkét katona vesztette életét, és hozzátartozóik élete mindörökre megváltozott - tette hozzá.

"Senki nem tudja megmondani, hogy ez a súlyos tragédia miért éppen hazánk erőit sújtotta, a sors játékszabályai nem világosak számunkra, egy dolog azonban bizonyos: az eltelt tizenegy év sem változtat semmit azon, hogy a harminckilenc férfi és a három nő halála sebet ejtett honvédségünk lelkén, ám elsősorban a hozzátartozók lelkén" - hangoztatta a szlovák miniszter, aki együttérzését fejezte ki a szeretteiket elvesztőkkel.

Mint mondta: az "Önök fájdalma a mi fájdalmunk is, akkor is, most is, és mindörökké", az emberélet felbecsülhetetlen értékű,nem tudunk igazságot tenni abban, hogy ki marad a földön tovább, és ki távozik korábban. A fájdalom, a tehetetlenség, a valóság megváltoztatására tett próbálkozások sem teszik a helyzetet szebbé - hangzott el.

Kifejezte köszönetét azért, hogy a magyar fél évek óta ápolja az emlékhelyet, amely örökös emléket állít a hősöknek. Ezt a hejceiknek külön is megköszönte.

A hozzátartozókat arról biztosította, hogy a honvédségnél soha nem felejtik el az elvesztett katonákat, és mindig tisztelettel emlékeznek rájuk.

Simicskó István honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: a katonák mindig a legbecsesebbet teszik kockára, az életüket. Nem önmagukért, hanem családjukért, nemzetükért, hazájukért.

A tárcavezető beszédében külön kiemelte a barátságot. Mint mondta: a barátok megértik egymás gondjait, fájdalmát is, és ebben osztozni is képesek. A magyarok, a magyar katonák szívét is szomorúság tölti el, azért hogy a szlovák hadsereg katonai itt, tizenegy évvel ezelőtt életüket vesztették - hangsúlyozta.

Nagyon fájó veszteség ért bennünket. A Hejcén életüket vesztett katonák a békét szolgálták, emléküket mindannyian, magyarok és szlovákok, katonák és civilek és mások kegyelettel, tisztelettel őrzik - tette hozzá.

Ez a tragédia is összeköti a két nemzetet, ugyanakkor együttműködésre is sarkalja a két népet, "szükségünk van a kölcsönös megértésre, egymás segítésére, segítségére és támaszra" - tette hozzá, külön kiemelve azt, hogy a két nép hadserege együtt működik számos külföldi misszióban, közös gyakorlatokon, és adott esetben a schengeni határok védelmében.

"Történelmünk, sorsunk és jövőnk közös" - szögezte le Simicskó István, aki arra is kitért, hogy a magyar honvédséget az elmúlt évben is tragédiára is, amikor négy tűzszerész vesztette életét szolgálatteljesítés közben. Mint mondta: egyetlen egy minisztertársa hívta fel, és fejezte ki részvétét, ez pedig Peter Gajdos volt. Ezt most is, nyilvánosan is megköszönte a szlovák védelmi miniszternek.

A megemlékezésen - mint minden évben - ezúttal is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas.
Az emlékművet koszorúk sokasága borította be, mécsesek, gyertyák égtek.

A kegyeleti megemlékezést megelőzően a tragédia helyszínén, a Borsó-hegyen emelt obeliszket a két miniszter és a két ország vezérkari főnöke Benkő Tibor és Milan Maxim koszorúzta meg, akik a negyvenkét áldozat emlékére állított negyvenkét kopjafánál mécseseket gyújtottak.

Szerző