Operasztárok hétvégéje

Publikálás dátuma
2017.01.20. 06:45
José Carreras búcsúturnéján lép fel nálunk FOTÓ: MAURO TALIANI
Igazán szép hétvégéjük lesz a hazai operabarátoknak. José Carreras, a hetvenéves, legendás katalán tenor – világkörüli búcsúturnéja keretében – ma este lép színpadra a Papp László Budapest Sportarénában. Szombaton pedig napjaink egyik meghatározó dívája, Renée Fleming ad ária- és dalestet az Erkel Színházban. Összegyűjtöttünk velük kapcsolatosan néhány érdekességet, illetve azokat a válaszokat, amelyeket – e-mailben és egy sajtóbeszélgetés keretében – adtak a Népszava kérdéseire.

José Carreras A Life in Music (Egy élet a zenében) című világkörüli búcsúturnéjának budapesti állomásán közreműködik Jelena Stikhina orosz szoprán, valamint a Budafoki Dohnányi Zenekar, David Giménez vezényletével. Carreras a turnéra igencsak könnyed repertoárt választott: az operairodalom slágerszámai mellett operett, musical, katalán népdal és amerikai örökzöldek is szerepelnek repertoárján. 

Azt mondja, ma már megengedheti magának, hogy ne legyen sznob, hanem azt énekelje, ami igazán kedves a szívének. Verdi és Puccini nagyáriái mellett pedig szerinte jól megférnek Leonard Bernstein és Frank Sinatra dallamai. A katalán folklór kihagyhatatlan számára, mert büszkén vállalja, hogy nacionalista. Kolléganőjével, barátjával és példaképével, Montserrat Caballéval együtt régóta küzd azért, hogy Katalónia elszakadjon Spanyolországtól. „Ami tegnap még utópia volt, holnapra megvalósulhat: független állam lehetünk” – vallja a a szenvedélyes Barca-drukker hírében álló operaénekes.

Carreras egész pályafutását meghatározta három évtizeddel ezelőtt diagnosztizált súlyos betegsége (leukémia), amelyből hittel, akaraterővel és nagy-nagy szerencsével épült fel. Isteni ajándéknak tartja, hogy a kezelések következtében nem veszítette el a hangját – igaz, bizonyos szerepeket soha többé nem tudott elénekelni, s pályáján az operaelőadások helyett azóta a koncertek, dalestek kerültek előtérbe. A minden idők legsikeresebb klasszikus zenei projektjének tartott Három tenor (Carreras, Domingo, Pavarotti) is az ő ötlete volt. Látszólag rivalizáltak a színpadon, de valójában azért dolgoztak, hogy olyan közönségréteget is meg tudjanak szólítani, amelyet egyébként teljesen hidegen hagyna az operajátszás. Ez sikerült is: az 1990-es olaszországi focivébé nyitóünnepségén adott koncertjüket kétmilliárd ember látta, s közös lemezeikből csaknem százmillió példány fogyott, ami a legnagyobb popsztárok eladási adataival vetekszik.

Carrerasnak van azért komolyabb arca is: a katalán függetlenség mellett azt is régóta szorgalmazza, hogy vizsgálják ki a Franco-diktatúra rémtetteit, és büntessék meg a ma is élő felelősöket. Éppen ezért vállalt főszerepet a közelmúltban egy kortárs osztrák zeneszerző, Christian Kolonovits A vizsgálóbíró (El Juez) című darabjában, amely a Franco-korszak hétköznapjait, a rendszer ellenségének tekintett szülők gyermekeinek elrablását állítja fókuszba. A leukémiával kapcsolatos kutatások támogatására pedig már két évtizede létrehozta alapítványát – a színpadtól való visszavonulása után minden energiáját erre szeretné fordítani.

Renée Fleming nem akar kompromisszumot kötni FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Renée Fleming nem akar kompromisszumot kötni FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A Carrerasnál tizenkét évvel fiatalabb (58 éves) amerikai lírai szopránt, Renée Fleminget még egyáltalán nem foglalkoztatja a visszavonulás – számos terve van, noha pályája delelőjén már kétségkívül túljutott. Három évtizedes karrierje során rendkívül széles, több mint ötven főszerepet magában foglaló repertoárt épített fel. Igazi all round énekes: a bécsi klasszikus és romantikus operaprodukciók mellett barokk szerepekben, illetve 20. századi és kortárs zenedrámákban is bizonyította felkészültségét.

„Udvariasság nélkül mondhatom, hogy Eötvös Péter napjaink egyik legnagyszerűbb operaszerzője, magyar kolléganőim közül pedig Rost Andreát becsülöm a legtöbbre, de folyamatosan figyelem, kutatom a fiatal tehetségeket is” – mondja. 2011-es operaházi koncertje után most az Erkel Színházba tér vissza, ahol egy igazán intim kamarazenei műfajban, zongorakíséretes ária- és dalesten bizonyíthatja, hogy mit sem veszített hangjának vivőerejéből, muzikalitásából és művészi érzékenységéből. Kamarapartnere ezúttal is Hartmut Höll német zongoraművész lesz, aki több mint tizenöt éve világszerte kíséri Fleming dalestjeit.

A koncerten nem lesznek könnyed bravúrdarabok: Brahms, Massenet, Fauré, Saint-Saëns, Delibes, Verdi, Cilea és Leoncavallo dalai, áriái igen megterhelő feladatot rónak az énekesnőre. „Nem akarok kompromisszumot kötni: ha ezekkel nem tudnék megbirkózni, akkor inkább visszavonulnék” – mondja Fleming. Erről azonban nincs szó, sőt Richard Strauss-főszerepekben még ma is meghódítja a világ nagy operaszínpadait.

Az 1990-es évek eleje óta a New York-i Metropolitan Opera meghatározó művészének számító Renée Fleming rendkívül tudatosan építette fel karrierjét. Erzsébet királynő és Károly herceg meghívására visszatérő vendég a Buckingham Palotában, fellépett a Super Bowl döntőjében és Barack Obama elnöki beiktatásán (Trumpról nem volt hajlandó nyilatkozni), sőt Vaclav Havel néhai cseh elnök invitálására Prágába is elment, hogy fellépjen a bársonyos forradalom 20. évfordulóján tartott ünnepségeken. Nevét viseli Daniel Boulud sztárséf egyik desszertje (La Diva Renée), egy virágfajta (Renée Fleming Iris) és egy parfümmárka (La Voce by Renée Fleming). Fellépőruháit Gianfranco Ferré, John Galliano és Karl Lagerfeld tervezi – ezért olykor divatbemutatókon is találkozhatnak vele a felső tízezer tagjai.

Aki mindezek alapján azt gondolja, hogy Fleming sznob, utálatos és megközelíthetetlen operadíva, az téved – budapesti sajtóbeszélgetése kifejezetten kedélyes légkörben zajlott. Egy amerikai dalszínház (a chicagói Lyric Opera) és egy koncertközpont (a washington Kennedy Center) művészeti tanácsadójaként tudatosan törekszik arra, hogy formálja a fiatal generáció ízlését. Nem veti meg a könnyűzenét, de nem a szirupos operettek vonzzák, hanem olyan karakteres előadók, mint Björk, Peter Gabriel, Leonard Cohen vagy a Jefferson Airplane. Hosszabb ideje foglalkozik zeneterápiával is: különösen a muzsikának a kisgyerekek fejlődésére gyakorolt hatása, illetve az Alzheimer-kórosok életminőségének javításában játszott szerepe érdekli.

Háborút kockáztat Gambia vesztes elnöke

Katonai beavatkozással fenyegették meg Gambia elnökét, Yahya Jammehet, aki annak ellenére sem hajlandó lemondani, hogy elvesztette az elnökválasztást. Mohamed Ould Abdel Aziz mauritániai elnök szerdán még utolsó kísérletet tett arra, hogy távozásra bírja a székéhez ragaszkodó államfőt. Ezt követően Szenegálba utazott, amely állam gambiai határához katonai egységeket küldött.

Aziz tegnap Macky Sall szenegáli államfővel tárgyalt a lehetőségekről. Szenegál pedig jelezte, hogy beavatkozhat a szomszédos országba, ha Jammeh csütörtök éjfélig nem távozik a hatalomból, s nem adja át elnöki székét a december elején megrendezett elnökválasztás győztesének, az ellenzéki jelöltnek, Adama Barrow-nak.

Jammeh hivatali ideje szerdán ért véget, előzőleg azonban rendkívüli állapotot hirdetett ki hazájában. Ezt a parlament, az elnök nyomására, meg is szavazta. E lépést az ország belügyeibe való „példátlan és rendkívüli külföldi beavatkozással” indokolta. Jóllehet a választás után elismerte a vereséget, egy héttel annak lebonyolítása után már a voksolás megismétlését követelte, s panaszt nyújtott be a legfelsőbb bíróságnál. Időközben azonban Jammeh bizalmasai is hátat fordítottak az elnöknek a kilátástalan helyzet miatt. Szerdán Jammeh helyettese, Isatou Njie Saidy is benyújtotta lemondását. Előzőleg több miniszter is távozott. Hírek szerint a hadsereg támogatását is elvesztette. Ousman Badjie vezérkari főnök ugyanis azt közölte, azt a parancsot adta csapatainak, ne tanúsítsanak ellenállást, ha a szomszéd államok beavatkoznának. „Ez politikai vita” – indokolt.

Egyre többen hagyják el az országot Szenegál, Bissau-Guinea és Guinea felé. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 26 ezerre becsülte a menekültek számát.

Jammeh 22 éve irányítja diktatórikus eszközökkel az országot. 1994-ben puccsal került hatalomra, azóta minden alkalommal újraválasztották. Elnöksége alatt súlyos emberi jogsértések történtek Gambiában, az államfő erőszakkal börtönözte be politikai ellenfeleit, megfélemlítette az újságírókat.

Az ellenzék első ízben tudott közös jelöltet állítani Barrow személyében. Megválasztását követően a szomszédos országok is mellé álltak. A közösségi oldalakon a BBC szerint elmondta, Szenegálban iktatják be elnöknek, ahol már napok óta tartózkodik. Marokkó azt közölte, befogadná Jammehet, ha hajlandó lenne elhagyni az országot.

Szerző

Háborút kockáztat Gambia vesztes elnöke

Katonai beavatkozással fenyegették meg Gambia elnökét, Yahya Jammehet, aki annak ellenére sem hajlandó lemondani, hogy elvesztette az elnökválasztást. Mohamed Ould Abdel Aziz mauritániai elnök szerdán még utolsó kísérletet tett arra, hogy távozásra bírja a székéhez ragaszkodó államfőt. Ezt követően Szenegálba utazott, amely állam gambiai határához katonai egységeket küldött.

Aziz tegnap Macky Sall szenegáli államfővel tárgyalt a lehetőségekről. Szenegál pedig jelezte, hogy beavatkozhat a szomszédos országba, ha Jammeh csütörtök éjfélig nem távozik a hatalomból, s nem adja át elnöki székét a december elején megrendezett elnökválasztás győztesének, az ellenzéki jelöltnek, Adama Barrow-nak.

Jammeh hivatali ideje szerdán ért véget, előzőleg azonban rendkívüli állapotot hirdetett ki hazájában. Ezt a parlament, az elnök nyomására, meg is szavazta. E lépést az ország belügyeibe való „példátlan és rendkívüli külföldi beavatkozással” indokolta. Jóllehet a választás után elismerte a vereséget, egy héttel annak lebonyolítása után már a voksolás megismétlését követelte, s panaszt nyújtott be a legfelsőbb bíróságnál. Időközben azonban Jammeh bizalmasai is hátat fordítottak az elnöknek a kilátástalan helyzet miatt. Szerdán Jammeh helyettese, Isatou Njie Saidy is benyújtotta lemondását. Előzőleg több miniszter is távozott. Hírek szerint a hadsereg támogatását is elvesztette. Ousman Badjie vezérkari főnök ugyanis azt közölte, azt a parancsot adta csapatainak, ne tanúsítsanak ellenállást, ha a szomszéd államok beavatkoznának. „Ez politikai vita” – indokolt.

Egyre többen hagyják el az országot Szenegál, Bissau-Guinea és Guinea felé. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 26 ezerre becsülte a menekültek számát.

Jammeh 22 éve irányítja diktatórikus eszközökkel az országot. 1994-ben puccsal került hatalomra, azóta minden alkalommal újraválasztották. Elnöksége alatt súlyos emberi jogsértések történtek Gambiában, az államfő erőszakkal börtönözte be politikai ellenfeleit, megfélemlítette az újságírókat.

Az ellenzék első ízben tudott közös jelöltet állítani Barrow személyében. Megválasztását követően a szomszédos országok is mellé álltak. A közösségi oldalakon a BBC szerint elmondta, Szenegálban iktatják be elnöknek, ahol már napok óta tartózkodik. Marokkó azt közölte, befogadná Jammehet, ha hajlandó lenne elhagyni az országot.

Szerző