Előfizetés

Háborút kockáztat Gambia vesztes elnöke

Katonai beavatkozással fenyegették meg Gambia elnökét, Yahya Jammehet, aki annak ellenére sem hajlandó lemondani, hogy elvesztette az elnökválasztást. Mohamed Ould Abdel Aziz mauritániai elnök szerdán még utolsó kísérletet tett arra, hogy távozásra bírja a székéhez ragaszkodó államfőt. Ezt követően Szenegálba utazott, amely állam gambiai határához katonai egységeket küldött.

Aziz tegnap Macky Sall szenegáli államfővel tárgyalt a lehetőségekről. Szenegál pedig jelezte, hogy beavatkozhat a szomszédos országba, ha Jammeh csütörtök éjfélig nem távozik a hatalomból, s nem adja át elnöki székét a december elején megrendezett elnökválasztás győztesének, az ellenzéki jelöltnek, Adama Barrow-nak.

Jammeh hivatali ideje szerdán ért véget, előzőleg azonban rendkívüli állapotot hirdetett ki hazájában. Ezt a parlament, az elnök nyomására, meg is szavazta. E lépést az ország belügyeibe való „példátlan és rendkívüli külföldi beavatkozással” indokolta. Jóllehet a választás után elismerte a vereséget, egy héttel annak lebonyolítása után már a voksolás megismétlését követelte, s panaszt nyújtott be a legfelsőbb bíróságnál. Időközben azonban Jammeh bizalmasai is hátat fordítottak az elnöknek a kilátástalan helyzet miatt. Szerdán Jammeh helyettese, Isatou Njie Saidy is benyújtotta lemondását. Előzőleg több miniszter is távozott. Hírek szerint a hadsereg támogatását is elvesztette. Ousman Badjie vezérkari főnök ugyanis azt közölte, azt a parancsot adta csapatainak, ne tanúsítsanak ellenállást, ha a szomszéd államok beavatkoznának. „Ez politikai vita” – indokolt.

Egyre többen hagyják el az országot Szenegál, Bissau-Guinea és Guinea felé. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 26 ezerre becsülte a menekültek számát.

Jammeh 22 éve irányítja diktatórikus eszközökkel az országot. 1994-ben puccsal került hatalomra, azóta minden alkalommal újraválasztották. Elnöksége alatt súlyos emberi jogsértések történtek Gambiában, az államfő erőszakkal börtönözte be politikai ellenfeleit, megfélemlítette az újságírókat.

Az ellenzék első ízben tudott közös jelöltet állítani Barrow személyében. Megválasztását követően a szomszédos országok is mellé álltak. A közösségi oldalakon a BBC szerint elmondta, Szenegálban iktatják be elnöknek, ahol már napok óta tartózkodik. Marokkó azt közölte, befogadná Jammehet, ha hajlandó lenne elhagyni az országot.

Brit–francia üzengetés a Brexit kapcsán

Publikálás dátuma
2017.01.20. 06:34
Boris Johnson Indiában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LEON NEAL
Amint az előre látható volt, a davosi 27. Világgazdasági Fórum csütörtöki megbeszéléseinek főtémája a Brexit volt, hiszen tegnap délelőtt a svájci rendezvényen Theresa May is előadást tartott.

A brit miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a britek a tavaly júniusi népszavazással nem az európai együttműködést utasították el, hanem mint fogalmazott „visszaszerezték az ügyek irányításának jogát”. A brit szavazók még globálisabb, még nemzetközibb együttműködést akarnak, fejtette ki May, és kiemelte, hogy London továbbra is a szabadkereskedelem és a globalizáció híve marad.

„Nagy-Britannia hatalmas változás előtt áll. Ez azt jelenti, hogy kemény tárgyalásokon kell keresztülmennünk és új szerepet kell kialakítanunk magunknak a világban.

És továbbra is Nagy-Britannia világos érdeke, hogy az Európai Unió sikeres legyen” – mondta May Davosban. Pénzügyminisztere, Philip Hammond elmondta, bár a kabinet célja az akadálymentes árukereskedelem a jövőben is, a teljes vámuniót már biztosan nem lehet fenntartani az Európai Unióval. Hammond nem rejtette véka alá, hogy Nagy-Britannia csak az Európával fenntartott átfogó kereskedelmi együttműködés révén tud versenyképes maradni. Ám ha a kívánt gazdasági kapcsolatokat nem sikerül Londonnak megtartania, akkor a brit gazdaság más módon kényszerül fenntartani versenyképességét, tette hozzá a brit pénzügyminiszter.

Amint ugyancsak várható volt, tovább gyűrűzött tegnap a Brexit kapcsán szerdán kipattant brit-francia diplomáciai vita is. Szerdán ugyanis az indiai látogatáson lévő brit külügyminiszter, Boris Johnson azzal vádolta meg François Hollande francia elnököt, hogy egy „náci típusú" büntetést akar kiszabni Nagy-Britanniára az EU-ból való kilépés miatt. „Ha Mr. Hollande mindenkit meg akar büntetni, aki el akar menekülni az EU-ból, ráadásul mindezt egy második világháborús film stílusában, nos nem hiszem, hogy az egy helyes út, miként azt sem, hogy ez lenne a barátaink és partnereink érdeke. Teljesen hihetetlen számomra, hogy a XXI. században az EU tagállamai komolyan fontolgatják, hogy újra vámokat vagy egyéb büntető tarifát vezessek be annak érdekében, hogy ezzel büntessék az Egyesült Királyságot", mondta Johnson. Az uniós neheztelés miatt kényelmetlen helyzetbe került a Downing Street, a brit miniszterelnöki hivatal magyarázkodásra kényszerült, cáfolva, hogy nácinak nevezte volna Hollande-t a brit diplomácia vezetője, írta a brit Mirror.

Tegnap Davosban Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter reagált brit kollégája szavaira. Leszögezte, Franciaország nem akarja megbüntetni Nagy-Britanniát a Brexit miatt, de azt is hangsúlyozta, hogy „nem lesz válogatás a feltételek között. Ez ugyanis Európa végét jelentené”.

Brit–francia üzengetés a Brexit kapcsán

Publikálás dátuma
2017.01.20. 06:34
Boris Johnson Indiában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LEON NEAL
Amint az előre látható volt, a davosi 27. Világgazdasági Fórum csütörtöki megbeszéléseinek főtémája a Brexit volt, hiszen tegnap délelőtt a svájci rendezvényen Theresa May is előadást tartott.

A brit miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a britek a tavaly júniusi népszavazással nem az európai együttműködést utasították el, hanem mint fogalmazott „visszaszerezték az ügyek irányításának jogát”. A brit szavazók még globálisabb, még nemzetközibb együttműködést akarnak, fejtette ki May, és kiemelte, hogy London továbbra is a szabadkereskedelem és a globalizáció híve marad.

„Nagy-Britannia hatalmas változás előtt áll. Ez azt jelenti, hogy kemény tárgyalásokon kell keresztülmennünk és új szerepet kell kialakítanunk magunknak a világban.

És továbbra is Nagy-Britannia világos érdeke, hogy az Európai Unió sikeres legyen” – mondta May Davosban. Pénzügyminisztere, Philip Hammond elmondta, bár a kabinet célja az akadálymentes árukereskedelem a jövőben is, a teljes vámuniót már biztosan nem lehet fenntartani az Európai Unióval. Hammond nem rejtette véka alá, hogy Nagy-Britannia csak az Európával fenntartott átfogó kereskedelmi együttműködés révén tud versenyképes maradni. Ám ha a kívánt gazdasági kapcsolatokat nem sikerül Londonnak megtartania, akkor a brit gazdaság más módon kényszerül fenntartani versenyképességét, tette hozzá a brit pénzügyminiszter.

Amint ugyancsak várható volt, tovább gyűrűzött tegnap a Brexit kapcsán szerdán kipattant brit-francia diplomáciai vita is. Szerdán ugyanis az indiai látogatáson lévő brit külügyminiszter, Boris Johnson azzal vádolta meg François Hollande francia elnököt, hogy egy „náci típusú" büntetést akar kiszabni Nagy-Britanniára az EU-ból való kilépés miatt. „Ha Mr. Hollande mindenkit meg akar büntetni, aki el akar menekülni az EU-ból, ráadásul mindezt egy második világháborús film stílusában, nos nem hiszem, hogy az egy helyes út, miként azt sem, hogy ez lenne a barátaink és partnereink érdeke. Teljesen hihetetlen számomra, hogy a XXI. században az EU tagállamai komolyan fontolgatják, hogy újra vámokat vagy egyéb büntető tarifát vezessek be annak érdekében, hogy ezzel büntessék az Egyesült Királyságot", mondta Johnson. Az uniós neheztelés miatt kényelmetlen helyzetbe került a Downing Street, a brit miniszterelnöki hivatal magyarázkodásra kényszerült, cáfolva, hogy nácinak nevezte volna Hollande-t a brit diplomácia vezetője, írta a brit Mirror.

Tegnap Davosban Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter reagált brit kollégája szavaira. Leszögezte, Franciaország nem akarja megbüntetni Nagy-Britanniát a Brexit miatt, de azt is hangsúlyozta, hogy „nem lesz válogatás a feltételek között. Ez ugyanis Európa végét jelentené”.