Kínos pillanatok elé is nézhet ma Matolcsy György és Orbán Viktor, hiszen vendéglátóként több európai jegybank, valamint nemzetközi gazdasági szervezet magas rangú képviselője kérheti számon, mi folyik Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és kínos ügyek sorában keveredett elnöke ugyanis nem restellte az idén is megrendezni a Lámfalussy Konferenciát, amelyre 2014 óta rendszerint a globális gazdaságpolitika, ezen belül kiemelten a monetáris politika és a pénzügyi rendszer nemzetközi csúcsvezetői kapnak meghívást.
"A paradigmaváltás időszakában különösen fontos, hogy a nemzeti és nemzetközi gazdaságpolitika legfelsőbb szintű alakítói véleményt cseréljenek a kialakulóban lévő új, globális gazdasági világrend kihívásairól. A magas fokú gazdasági és pénzügyi integráció megköveteli, hogy az európai döntéshozók és közgazdasági véleményformálók ütköztessék nézeteiket, összehangolják cselekvéseiket, erősítsék kapcsolati hálójukat. A Magyar Nemzeti Bank célja, hogy a 'Lámfalussy Lectures' a következő években az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává váljon" - olvasható a jegybank honlapján a konferenciáról, ahol ugyanakkor az idei évi meghívottak és előadók nem szerepelnek, sőt, lényegében semmiféle érdemi információt nem találni az esemény kapcsán. Ezzel szemben a kormány weboldalán található eseménynaptárban szerepel Orbán Viktor miniszterelnök felszólalása, mint sajtónyilvános esemény.
A kormányfő nem először lép színpadra Matolcsy rendezvényein. 2014-ben, az első ilyen konferencián Orbán kiállt egykori minisztere, örökös jobbkeze, a kétes ügyeiről ismert jegybankelnök-féle aktív, nem alkalmazkodó jegybanki politika mellett, de beszélt arról is: bár a jegybankok nem válhatnak a mindenkori kormányok eszközeivé, mégsem függetleníthetik magukat a környezetüktől. "Fontos, hogy a válság által sújtott világgazdaságban ezek az intézmények ne csak passzív alkalmazkodók, hanem cselekvő, felelős szervezetek legyenek, amelyek távlati célok érdekében dolgoznak."
Márpedig a Matolcsy-vezette jegybank nagyon is aktív: 2016 elején robbant ki a botrány annak kapcsán, hogy az MNB 250 milliárd forint közpénzt utalt ki mindenféle általa alapított alapítványnak. Hogy ezek az alapítványok mire költik a pénzt, azt nem akarták elárulni, sőt mi több, a Fidesz benyújtott egy törvényjavaslatot is, hogy közérdekű adatigénylésben se lehessen hozzáférni az információhoz. Az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a törvényt, és kötelezte az alapítványokat, hogy adják ki, mire költötték az összeget.
Általában és egyenként is botrányos kiadásokról van szó, már csak ezért is kíséri figyelemmel tavaly tavasz óta az Európai Központi Bank (EKB) a magyar jegybank, valamint az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok működését. Az európai "őr" tavaly áprilisban megjelent éves jelentése máris kőkeményen nekiment a Matolcsy vezette MNB-nek. Sőt, éppen Matolcsyék legalapvetőbb intézkedéseinél vetik fel, hogy jogsértőek. Az EKB szerint van esélye, hogy a Pallas-alapítványoknak juttatott forrás tiltott monetáris finanszírozásnak minősül, ha azokból közvetlenül vagy közvetetten magyar államkötvényeket vesznek. Márpedig a Pallas-alapítványok tízmilliárdjával vásárolják a magyar állampapírokat, pontosabban a jegybanktól kapott pénz nagy részét, 197,3 milliárd forintot épp államkötvények vásárlására költötték. "Mi figyelembe vesszük az Európai Központi Bank aggodalmait, bár nem értünk velük egyet. Figyelembe vesszük, mert egy családhoz tartozunk. Ezért a jegybanki alapítványok folyamatosan leépítik az állampapír-állományukat" - mondta tavaly novemberben minderről Matolcsy, aki szerint a pénzből ingatlanokat vásárolnak, noha ez is fölvethet kérdéseket.
Csakhogy az EKB szerint szintén monetáris finanszírozás lehet, hogy az MNB megvette a Budapesti Értéktőzsdét, mivel állami gazdaságpolitikai célt támogatott ezzel a magyar jegybank. (Az MNB 2015 novemberében vette meg az osztrákoktól a BÉT csaknem 70 százalékos részvénycsomagját, amivel tőzsde háromnegyedének tulajdonosa lett, máig sem tudni, milyen céllal - a szerk.) Az pedig kiváltságos hozzáférés tilalma megkerülésének eszköze lehet, amiket a MNB az önfinanszírozási programja keretében lépett meg. A Matolcsy működésén túl felmerült személyes ügyei, közpénzből fizetett barátnője és megkérdőjelezhető lakhelyválasztása ráadásul csak növelik az MNB rossz nemzetközi megítélését.
Keletről is jöhet megoldás az európai integráció válságára, Magyarország központi szerepet tölthet be ebben, ezért a jegybank által megrendezett Lámfalussy konferencián a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolat lesz a kiemelt téma - mondta Matolcsy György az MTI-nek adott interjújában. Az euró egyik "alapító atyjáról" elnevezett rendezvény az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává válhat - hangsúlyozta Matolcsy, aki kiemelte: a közös Európa csapdahelyzetbe került, bátor és mélyreható reformokra volna szükség, de ezek végrehajtásához hiányzik a társadalmi és politikai támogatás. "Úgy látjuk, a gazdasági világrend változása kínálhatja az egyik megoldást. Hétfőn arra a kérdésre keressük a választ, hogy a nyugati csapdahelyzet feloldásában támaszkodhatunk-e a megerősödő európai-ázsiai együttműködésre" - mutatott rá Matolcsy György, aki úgy vélte, különösen sok lehetőséget kínál a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezés, amely a Selyemút modern változataként alkalmas lehet az érintett országok növekedésének felgyorsítására. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a kelet-közép-európai régió, azon belül is Magyarország centrum, más aspektusból pedig híd szerepet tölthet be a Kelet és a Nyugat között. A kölcsönös előnyökkel járó kezdeményezés kiteljesedéséhez párbeszédre van szükség, amelyre kitűnő lehetőséget teremt a 2017-es Lámfalussy konferencia. Kiemelte: 2016-ban felállt egy "új globális sakktábla", és az idén kiderül, milyen formában zajlik tovább majd a Brexit, milyen irányba tolódnak el az amerikai gazdaságpolitika hangsúlyai, az emelkedő amerikai hozamok milyen folyamatokat indítanak el. Fokozódhatnak a geopolitikai kockázatok, Európában növekedhet a politikai megosztottság. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy Európának van-e megfelelő válasza a válság politikai következményeire. Ilyen környezetben kiemelten fontosak lesznek Magyarország számára azok a tényezők, amelyekre az elmúlt időszakban az MNB is nagy hangsúlyt fektetett: az óvatos monetáris politika, a pénzügyi stabilitás erősítése, a sérülékenység csökkentése és a versenyképesség fejlesztése. Magyarország időben felismerte, hogy a válság paradigmaváltást hozott, így már a 2015-ös konferencián is egy új gazdaságpolitikai narratíva lehetőségét vetettük fel Európa számára - mondta. "Bízunk abban, hogy a konferencia ajánlásai hozzájárulnak egy erősebb Európa létrehozásához. Magyarország példát mutatott arra, hogy a fiskális és monetáris politikai fordulattal, valamint bátor strukturális reformokkal milyen kimagasló eredmények érhetők el" - mutatott rá Matolcsy György.
