Bihari Tamás;

minimálbéremelés;bérszakadék;

2017-01-23 06:20:00

Mennyi pénz lesz a borítékban februárban?

Sok kisvállalkozás a kötelező béremelést is csak nehezen tudja kigazdálkodni a legalsó fizetési osztályok számára. Elsősorban a vidékiek kerülhetnek bajba, mert a magasabb bérek reményében egyre többen csatlakoznak a nagyobb, - elsősorban fővárosi - cégekhez. Emellett vonzóak a dunántúli vállalkozások, hogy a külföldi lehetőségekről ne is beszéljünk.

Februárban már az emelt béreket kapják a minimális béren foglalkoztatott munkavállalók. A magasabb fizetési kategóriákban azonban még mindig nagy a bizonytalanság. A szakszervezetek 15 százalékos béremelést javasolnak a munkaadóknak, Ezt azonban a szakemberek szerint legföljebb a nagyobb, tőkeerősebb cégek tudják majd kigazdálkodni. Ráadásul a vállalkozásoknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy jövőre a minimálbér 8, a garantált bérminimumot újabb 12 százalékkal nő. A kormányzat ugyan a szociális hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentésével kampányol, csakhogy ez a bérköltségek növekedésének mindössze a töredékét kompenzálja. Közismert, hogy a társasági adó lefaragása csak az évi 500 millió forint feletti forgalmat elkönyvelő cégeknél jelent érdemi tehercsökkenést, ugyanis náluk 19 százalékról 9 százalékra zuhant az adó mértéke. A kisebb éves árbevételűek viszont csak egyetlen százalékot "nyertek".

Azt sem a munkavállalói, sem a munkaadói érdekvédelmi és szakmai képviseletek nem vitatják, hogy égetően sürgető volt a régió legalacsonyabb béreinek emelése, a mértéke viszont inkább hajaz egy olyan politikai döntésre, amelyet a jövő évi országgyűlési választások elé időzítettetek, mintsem olyanra, amit szakmailag kellő alapossággal előkészítettek volna.

Elsősorban a nagyobb üzemméretű, tőkeerős, nemzetközi hátterű cégek igyekeznek feloldani a bértorlódás okozta feszültségeket - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A multinacionális cégek mozgástere kétségtelenül nagy, hiszen akár a kereskedelemben, az iparban, az agráriumban, vagy a szolgáltatásban tevékenykednek könnyebben tudják a beszerzési áraikat alakítani. Könnyebben átrendezhetik pénzügyi folyamataikat, a profitjuk szerkezetét. Az is a nagyobb cégek helyzetét erősíti, hogy ebben a cégkategóriában viszonylag kevesen dolgoznak minimálbéren.

Azoknak a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak, amelyek csak egyetlen termékre vagy szolgáltatásra szakosodtak, már a kötelező béremelések kigazdálkodása is roppant nehéz feladatnak látszik. (Ebben a vállalkozói körben a magasabb bérek emelésére nem igen lehet számítani.)

Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a nagyvállalatoknál többnyire működnek szakszervezetek, amelyek még az alaposan megnyirbált jogaikkal is képesek a nyomás gyakorlásra, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál lámpással sem igen találni érdekvédelmi szervezeteket. Az a rendhagyó helyzet alakult ki, hogy ahol van pénz a többletbér-emelésekre, ott nyomásgyakorlásra is lehet számítani, ahol pedig nincs forrás, ott a nyomásgyakorlásra sincs lehetősége a munkavállalóknak!

A vidéki kereskedelmi vállalkozásoknál a foglalkoztatottak 70-80 százaléka garantált bérminimumot kap - mondta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletláncok többsége nem zárkózott el a magasabb bérkategóriáknál a további emeléstől sem. A bérköltségek növekedését részben a forgalom bővüléséből fedeznék az üzletláncok. A szakszervezeti vezető szerint azonban legfeljebb 2-4 százalékkal emelhetik az áraikat. Viszont a vidéki kisboltok még ezt az áremelést sem tudják majd érvényesíteni, mert olyan gyenge saját fizetőképes keresletük.

A kiskereskedelmi üzletláncokkal a múlt héten folytatott tárgyalásokon egyelőre nem születtek megállapodások, de az idő sürgeti a feleket, hiszen legkésőbb 3 hét múlva már az első idei fizetéseket kell kiutalniuk. Ezen a héten minden esetre folytatódhatnak az egyeztetések a szakszervezet és a munkáltatók között. A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a hátrányos helyzetű településeken, Borsodtól, Szabolcsig és Baranyáig újra előkerültek a kockás füzetek, ahová a boltos beírja a hitelből vásárolt árukat és a tartozás összegét.

Szakadás lesz a kicsik és a nagyok között a bérrendszer korrekciós képességében éppúgy, mint a munkaerő foglalkoztatásában is. A kis, vidéki üzemekből, boltokból sok szakképzett dolgozó választhatja akár a járási, vagy megyei székhelyen, nagyobb településeken működő cégeket, ha ott a kötelező béremelések révén néhány tízezer forinttal többet kereshet - jegyezte meg Dávid Ferenc. Ez már nem csak munkaügyi kérdés, hanem a vidék megtartó képességének is a gondja, főleg főleg az északi. észak-keleti, dél-keleti régiókban. Egy falunak akkor van vége, ha a kocsma is bezár, és sok helyen már nincs iskola, orvosi rendelő, de már pap sincs - tette hozzá a VOSZ főtitkára.

A fluktuáció a nagy kereskedelmi cégeknél ma már eléri az évi 50-60 százalékot is. A kisebb településeken a munkaerő cserélődésének aránya korábban átlagosan 20 százalékos volt évente, de ez mára már 30-35 százalékra emelkedett - emelte ki a KASZ elnöke.