Busztragédia - Hosszú folyamat a feldolgozás

Publikálás dátuma
2017.01.23. 06:05
Túlélők FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY
A traumafeldolgozásról kötegnyi szakkönyv létezik, ám a hosszú folyamat sok személyes tényezőtől függ - vázolta Bagdy Emőke. A klinikai szakpszichológus kifejtette, általánosságban a trauma mértéke is sok tényezőtől függ, például a behatás erősségétől, vagy hogy maradandó-e a kár, vagy visszafordítható. 

A legsúlyosabb trauma az úgynevezett kataklizma-állapot, súlyos traumáról pedig akkor beszélhetünk, ha visszafordíthatatlanok a károk - mondta Bagdy. Aki túlélte a tragédiát, az módosult tudatállapotba került, és különböző stációkon megy keresztül. Először megkönnyebbül, hogy túlélte az esetet. Ezt követően, miután „rászakad a valóság", kezdetben nem fogadja azt el. Később tudatosulnak az illetőben a tények, s megéli a valóságot.

A kialakuló poszttraumás stressz szindróma - amelynek gyakori tünetei többek között a szorongás, a félelem vagy a kétségbeesés - azonban egyáltalán nem játék. ,,Ilyenkor mindenképp szükség van szakember segítségére, mert a veszteség mértékétől függően akár destruktív gondolatai is támadhatnak az áldozatnak - például egy végtag, vagy szervvesztéses balesetnél".

A feldolgozás tekintetében a szakemberek két folyamatot különböztetnek meg: „egyrészt van az úgynevezett elfedéses módszer, amikor a negatív emlékeket hagyják elsüllyedni, s visszavezetik a trauma elszenvedőjét a normális kerékvágásba. Van, akinek arra van szüksége, hogy rekonstruálják az eseményeket, hogy a történteket bele tudja helyezni egy valóságkeretbe. Hogy kinél melyik módszer használatos, azt a pszichológusok a személyiség alapján döntik el, fel kell mérni mit bír az illető, hogy a leghatékonyabban lehessen segíteni a feldolgozásban - magyarázta a szakember.

A poszttraumás stressz szindróma esetén hatalmas segítséget jelent az összefogás és a szeretet. Ugyanakkor Bagdy emlékeztetett, hogy létezik poszttraumás személyiségfejlődés is, ez esetben érvényesül az a mondás, hogy „ami nem öl meg, megerősít". Ennek hatására az ember pozitívabban látja a világot, és hálás lesz a gyakran megmagyarázhatatlan „kegyelemért", hogy túlélte a tragédiát.

Adányi László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi programvezetője az M1-nek azt mondta, egyesületük két kiképzett pszichológusa szinte minden gyerekkel fel tudta venni a kapcsolat Verona melletti ideiglenes szállásukon, egy másik munkatársuk pedig már a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban is megkezdte a segítségnyújtást. Hozzátette: a gyerekek nem szívesen beszéltek a katasztrófáról, amelynek idején nagy részük ébren sem volt.

Szerző

Matolcsyt ma kiosztják Budapesten?

Publikálás dátuma
2017.01.23. 06:02
A jegybankelnök biztos a dolgában FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Magyar Nemzeti Bank - mint 2014 óta minden évben - ma rendezi meg Budapesten az euró atyjának, a 2015-ben elhunyt magyar származású Lámfalussy Sándor közgazdásznak a nevét viselő nemzetközi konferenciát. A rendezvényen az MNB elnöke kritikára is számíthat a jegybank tevékenységét illetően.

Kínos pillanatok elé is nézhet ma Matolcsy György és Orbán Viktor, hiszen vendéglátóként több európai jegybank, valamint nemzetközi gazdasági szervezet magas rangú képviselője kérheti számon, mi folyik Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és kínos ügyek sorában keveredett elnöke ugyanis nem restellte az idén is megrendezni a Lámfalussy Konferenciát, amelyre 2014 óta rendszerint a globális gazdaságpolitika, ezen belül kiemelten a monetáris politika és a pénzügyi rendszer nemzetközi csúcsvezetői kapnak meghívást.

"A paradigmaváltás időszakában különösen fontos, hogy a nemzeti és nemzetközi gazdaságpolitika legfelsőbb szintű alakítói véleményt cseréljenek a kialakulóban lévő új, globális gazdasági világrend kihívásairól. A magas fokú gazdasági és pénzügyi integráció megköveteli, hogy az európai döntéshozók és közgazdasági véleményformálók ütköztessék nézeteiket, összehangolják cselekvéseiket, erősítsék kapcsolati hálójukat. A Magyar Nemzeti Bank célja, hogy a 'Lámfalussy Lectures' a következő években az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává váljon" - olvasható a jegybank honlapján a konferenciáról, ahol ugyanakkor az idei évi meghívottak és előadók nem szerepelnek, sőt, lényegében semmiféle érdemi információt nem találni az esemény kapcsán. Ezzel szemben a kormány weboldalán található eseménynaptárban szerepel Orbán Viktor miniszterelnök felszólalása, mint sajtónyilvános esemény.

A kormányfő nem először lép színpadra Matolcsy rendezvényein. 2014-ben, az első ilyen konferencián Orbán kiállt egykori minisztere, örökös jobbkeze, a kétes ügyeiről ismert jegybankelnök-féle aktív, nem alkalmazkodó jegybanki politika mellett, de beszélt arról is: bár a jegybankok nem válhatnak a mindenkori kormányok eszközeivé, mégsem függetleníthetik magukat a környezetüktől. "Fontos, hogy a válság által sújtott világgazdaságban ezek az intézmények ne csak passzív alkalmazkodók, hanem cselekvő, felelős szervezetek legyenek, amelyek távlati célok érdekében dolgoznak."

Márpedig a Matolcsy-vezette jegybank nagyon is aktív: 2016 elején robbant ki a botrány annak kapcsán, hogy az MNB 250 milliárd forint közpénzt utalt ki mindenféle általa alapított alapítványnak. Hogy ezek az alapítványok mire költik a pénzt, azt nem akarták elárulni, sőt mi több, a Fidesz benyújtott egy törvényjavaslatot is, hogy közérdekű adatigénylésben se lehessen hozzáférni az információhoz. Az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a törvényt, és kötelezte az alapítványokat, hogy adják ki, mire költötték az összeget.

Általában és egyenként is botrányos kiadásokról van szó, már csak ezért is kíséri figyelemmel tavaly tavasz óta az Európai Központi Bank (EKB) a magyar jegybank, valamint az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok működését. Az európai "őr" tavaly áprilisban megjelent éves jelentése máris kőkeményen nekiment a Matolcsy vezette MNB-nek. Sőt, éppen Matolcsyék legalapvetőbb intézkedéseinél vetik fel, hogy jogsértőek. Az EKB szerint van esélye, hogy a Pallas-alapítványoknak juttatott forrás tiltott monetáris finanszírozásnak minősül, ha azokból közvetlenül vagy közvetetten magyar államkötvényeket vesznek. Márpedig a Pallas-alapítványok tízmilliárdjával vásárolják a magyar állampapírokat, pontosabban a jegybanktól kapott pénz nagy részét, 197,3 milliárd forintot épp államkötvények vásárlására költötték. "Mi figyelembe vesszük az Európai Központi Bank aggodalmait, bár nem értünk velük egyet. Figyelembe vesszük, mert egy családhoz tartozunk. Ezért a jegybanki alapítványok folyamatosan leépítik az állampapír-állományukat" - mondta tavaly novemberben minderről Matolcsy, aki szerint a pénzből ingatlanokat vásárolnak, noha ez is fölvethet kérdéseket.

Csakhogy az EKB szerint szintén monetáris finanszírozás lehet, hogy az MNB megvette a Budapesti Értéktőzsdét, mivel állami gazdaságpolitikai célt támogatott ezzel a magyar jegybank. (Az MNB 2015 novemberében vette meg az osztrákoktól a BÉT csaknem 70 százalékos részvénycsomagját, amivel tőzsde háromnegyedének tulajdonosa lett, máig sem tudni, milyen céllal - a szerk.) Az pedig kiváltságos hozzáférés tilalma megkerülésének eszköze lehet, amiket a MNB az önfinanszírozási programja keretében lépett meg. A Matolcsy működésén túl felmerült személyes ügyei, közpénzből fizetett barátnője és megkérdőjelezhető lakhelyválasztása ráadásul csak növelik az MNB rossz nemzetközi megítélését.

Az MNB elnöke Keletről várja a megoldást

Keletről is jöhet megoldás az európai integráció válságára, Magyarország központi szerepet tölthet be ebben, ezért a jegybank által megrendezett Lámfalussy konferencián a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolat lesz a kiemelt téma - mondta Matolcsy György az MTI-nek adott interjújában. Az euró egyik "alapító atyjáról" elnevezett rendezvény az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává válhat - hangsúlyozta Matolcsy, aki kiemelte: a közös Európa csapdahelyzetbe került, bátor és mélyreható reformokra volna szükség, de ezek végrehajtásához hiányzik a társadalmi és politikai támogatás. "Úgy látjuk, a gazdasági világrend változása kínálhatja az egyik megoldást. Hétfőn arra a kérdésre keressük a választ, hogy a nyugati csapdahelyzet feloldásában támaszkodhatunk-e a megerősödő európai-ázsiai együttműködésre" - mutatott rá Matolcsy György, aki úgy vélte, különösen sok lehetőséget kínál a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezés, amely a Selyemút modern változataként alkalmas lehet az érintett országok növekedésének felgyorsítására. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a kelet-közép-európai régió, azon belül is Magyarország centrum, más aspektusból pedig híd szerepet tölthet be a Kelet és a Nyugat között. A kölcsönös előnyökkel járó kezdeményezés kiteljesedéséhez párbeszédre van szükség, amelyre kitűnő lehetőséget teremt a 2017-es Lámfalussy konferencia. Kiemelte: 2016-ban felállt egy "új globális sakktábla", és az idén kiderül, milyen formában zajlik tovább majd a Brexit, milyen irányba tolódnak el az amerikai gazdaságpolitika hangsúlyai, az emelkedő amerikai hozamok milyen folyamatokat indítanak el. Fokozódhatnak a geopolitikai kockázatok, Európában növekedhet a politikai megosztottság. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy Európának van-e megfelelő válasza a válság politikai következményeire. Ilyen környezetben kiemelten fontosak lesznek Magyarország számára azok a tényezők, amelyekre az elmúlt időszakban az MNB is nagy hangsúlyt fektetett: az óvatos monetáris politika, a pénzügyi stabilitás erősítése, a sérülékenység csökkentése és a versenyképesség fejlesztése. Magyarország időben felismerte, hogy a válság paradigmaváltást hozott, így már a 2015-ös konferencián is egy új gazdaságpolitikai narratíva lehetőségét vetettük fel Európa számára - mondta. "Bízunk abban, hogy a konferencia ajánlásai hozzájárulnak egy erősebb Európa létrehozásához. Magyarország példát mutatott arra, hogy a fiskális és monetáris politikai fordulattal, valamint bátor strukturális reformokkal milyen kimagasló eredmények érhetők el" - mutatott rá Matolcsy György.



Szerző

Dübörög a NOlimpia-kampány - Túllépték a 30 ezret

Publikálás dátuma
2017.01.23. 06:00
Nagy sikerrel indult a Momentum Mozgalom kezdeményezése FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Több mint 30 ezren írták alá tegnapig a népszavazást követelő NOlimpia íveket. A Momentum Mozgalom csütörtökön kezdte el az akciót, ha egy hónap alatt sikerül 138 ezer hiteles aláírást összegyűjteni Budapesten, akkor arra lehet kényszeríteni a fideszes városvezetést és a kormányt, hogy visszavonják a 2024-es olimpiai pályázatot. A mozgalom szombat eset 300 érdeklődő előtt indította el a kampányt, amihez a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is csatlakozik.

Eddig több mint 30 ezren írták alá az olimpiai pályázat visszavonását követelő íveket Budapesten. Erről Papp Gergő, az akciót kezdeményező Momentum Mozgalom sajtókoordinátora tájékoztatta lapunkat tegnap. A civilek a Facebookon azt üzenték, azért kezdeményeztek népszavazást az olimpiai pályázat visszavonásáról, mert az erre szánt százmilliárdokat másra kellene költeni. A mozgalom, amelyik nem titkoltan párttá akar szerveződni szombat este a Corvintetőn nyitotta meg a NOlimpia-kampányt. A bulira több százan mentek el, amit a szervezők önmagában is sikernek tartanak. Akár azt, hogy az olimpia ügyében átvették a kezdeményezést, és ezt a témát már hitük szerint nem a kormány uralja, hanem az emberek. Ráadásul a kezdeményezéssel sikerült felkavarniuk a hazai politika állóvizét.

Csütörtök óta 25 standon gyűjti az olimpia ellen tiltakozó aláírásokat a mozgalom, amiből már az első napon 10 ezer gyűlt össze. Tarlós István pénteken azt üzente a civileknek, ne gondolják, hogy ez később is így lesz és arra kérte a budapestieket, aki szereti ezt a várost, ne írja alá az íveket. A Fidesz is elkezdett tiltakozni az akció ellen, majd péntek este egy részegnek tűnő férfi szétverte a Momentum standját a Jászai Mari téren. Ezt követően az aktivistáknak azt mondta, a közeli kocsmába megy, a rendőr ott találja meg – tudósított a hír24.hu. Szerencsére senki nem sérült meg a standnál. A mozgalom aktivistái péntek óta házról házra járva szintén gyűjtik az aláírásokat, az aktivisták szerint az emberek többsége segítőkész velük, csak kevesen szólnak be nekik.

NOlimpiás plakátokkal, aláírásra buzdítva árasztja el majd a fővárost a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A szervezet saját Facebook-oldalán és honlapján kérte az embereket, küldjenek pénzt plakátra. Egyetlen nap alatt 7 millió forint gyűlt össze. A közösségi oldalon már plakáttervek is láthatók, az egyikre a magyar zászlóra az írták: „Államcsőd eladó!”. Mától az MKKP is segít aláírásokat gyűjteni. Erre szükség is van, hiszen ahhoz, hogy a budapestiek szavazhassanak a 2024-es olimpiai pályázat visszavonásáról, összesen 138 ezer érvényes aláírásra van szükség. A 444.hu szerint a Facebookon olyan felhívást osztanak, miszerint egy magát fideszesnek nevező személy arra szólítja fel a barátait, hogy hamis adatokat megadva írják alá a népszavazást követelő íveket.

Görögország négy éven belül csődbe jutott, amiből azóta sem tudott kikecmeregni – figyelmeztette szerkesztőségünket az olimpia kapcsán Bokros Lajos. A MoMa elnöke szerint az esetleges budapesti olimpiát nem szabad összehasonlítani a 2012-es londonival, hiszen Nagy-Britannia gazdaságilag sokkal erősebb, mint Magyarország, London lakossága pedig több mint hazánké. Ahhoz, hogy egy olimpia ne lépje túl a tervezett költségeket, viszont fejlődést eredményezzen, szakszerűségre, átláthatóságra van szükség és kizárt a korrupció. Ahol ezek a feltételek nem teljesültek, például Görögországban, ott az olimpia végső költsége az eredeti terv háromszorosára rúgott. „Tessék eldönteni, vajon hazánk inkább Angliára, vagy inkább Görögországra hasonlít-e” – szólított fel Bokros.

Rost Andrea Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes viszont tegnap az olimpia mellett kampányolt. Az MTI-nek azt állította, hagyományainkat és értékeinket is még jobban megmutathatnánk a világnak, ha itt rendeznék a játékokat.

Elismert civilek
Csak akkor lehet átütően sikeres a kormány civil ellenes kampánya, ha a kabinet csúcsra járatja az idegengyűlöletet – derül ki a Publicus kutatásából, ami a Vasárnapi Hírek megrendelésére készült. Az emberek zöme ugyanis egyelőre szereti a „nem kormányzati” szervezeteket, és hiszi, hogy működésük az ország érdekét szolgálja. Miközben a többség szerint a hatalom a bírálatok miatt rontott a civilekre, az emberek szerint mégsem kellene a „polgári társaságoknak” belpolitikával foglalkozniuk. A közvélemény-kutatás azt bizonyítja, hogy az emberek elismerik és fontosnak tartják a civil szervezetek működését – legalábbis ez az „elemi” társadalmi beidegződésük. A „civil tudatot” azonban az utóbbi évek idegenellenességre építő kormányzati kommunikációja torzítja. Ennek ellenére a társadalom 57 százaléka hiszi, hogy a külföldi pénzekből gazdálkodó szervezetek „vegzálásával” a hatalom a kormánykritikus véleményeket szeretné ritkítani. A Fidesz-tábor több mint 40 százaléka gondolja ezt.



Szerző