Orbán trumpi magasságokba repítette magát

Publikálás dátuma
2017.01.23. 12:13
MTI Fotók: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök nagy változásként értékelte az új amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentését, amely szerint minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre.

A kormányfő a hétfői budapesti Lámfalussy-konferencián úgy vélekedett, hogy ez a mondat korábban nem hangozhatott volna el. Értékelése szerint ez a kijelentés Trumptól azt jelenti, hogy a bilaterális korszak köszöntött be.

"Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, hogy nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság, nagy ajándék" - kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor.

Szerinte a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is.

Európának el kell eresztenie a föderalizmus illúzióját

A miniszterelnök szerint Európának el kell eresztenie "a föderalizmus illúzióját", és többpólusúvá kell tenni a kontinenst. Azt mondta: az európai kontinens egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státuszáért is meg kell küzdenie. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, például az euróval, az európai biztonságpolitikával és az eurázsiai gazdasági térséggel kapcsolatban sem. Szerinte ennek oka, hogy Brüsszel "egy utópia rabja lett", amit úgy hívnak, a nemzetek feletti Európa. Márpedig nincs európai nép, hanem európai népek vannak - hangoztatta.

A miniszterelnök elmondta, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a "hamvába halt" szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre. Megállapodást kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is - sorolta Európa teendőit, ezek között említve az európai védelmi szövetséget is.

Matolcsy: az EU gazdaságpolitikái megbuktak

Matolcsy György a konferencia megnyitó beszédében hangsúlyozta: ennek a konferenciának az "egyértelmű és kristálytiszta üzenete" az, hogy Európában, különösen az Európai Unióban (EU) hidakat kell építeni politikai, intellektuális, pénzügyi és emberi hidakat az EU és Kína között, az EU és a Távol-Kelet között.

Matolcsy György emlékeztetett: Lámfalussy Sándor többször hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fontosságát. Ami az eurót illeti, az ígéretes közös valuta rögös úton ment végig, "félintézkedések" közepette, ez azt eredményezte, a közös valutánk pozíciója meggyengült. Ennek egyik fő oka, hogy az EU gazdaságpolitikái megbuktak, ezt "mi megszorításoknak, megszorító intézkedéseknek nevezzük" - mutatott rá, ezek az intézkedések munkahelyek elvesztését eredményezik, a GDP növekedését megszüntetik, és bizalomvesztéshez vezetnek.

Pénzügyi stabilitásra van szükségünk, ennek segítségével munkahelyeket tudunk teremteni, de ezt nem megszorító intézkedésekkel kell elérni - mondta.

Európa nem maradhat a partvonalon

Az Európai Uniónak napirendre kell tűzni a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni a biztonsági kihívásokkal teli világban - mondta Jacques de Larosiere, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója.

Elismerte, hogy ebben sok a buktató, de sok a biztonsági feszültség, és egyre nagyobb külső erők jelennek meg. Az Egyesült Államok által nyújtott védelem egyre problematikusabb, Európa nem maradhat a partvonalon. Ehhez nagyobb költségvetésre is szükség van, ami túlmutat az egyes országok védelmi költségvetésén is - tette hozzá.    

Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU akkor tudna határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és migrációs politikában. Ez nem kvótákat és hasonló intézkedéseket jelent, bár egyes országoknak, mint Németország, ezt biztosítani lehetne, ahol alacsony a reprodukciós ráta. Az uniónak saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie.

Ázsia és Európa kiegészíti egymást

A világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi - mondta Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke.

A pénzintézet elnöke előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon. Elmondta, az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.

Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány "nagyszerű jövőképét", hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja - említette meg természetesen az elnök.

Megírtuk: Kínos pillanatok elé is nézhet ma Matolcsy György és Orbán Viktor, hiszen vendéglátóként több európai jegybank, valamint nemzetközi gazdasági szervezet magas rangú képviselője kérheti számon, mi folyik Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és kínos ügyek sorában keveredett elnöke ugyanis nem restellte az idén is megrendezni a Lámfalussy Konferenciát, amelyre 2014 óta rendszerint a globális gazdaságpolitika, ezen belül kiemelten a monetáris politika és a pénzügyi rendszer nemzetközi csúcsvezetői kapnak meghívást.

A kormányfő nem először lép színpadra Matolcsy rendezvényein. 2014-ben, az első ilyen konferencián Orbán kiállt egykori minisztere, örökös jobbkeze, a kétes ügyeiről ismert jegybankelnök-féle aktív, nem alkalmazkodó jegybanki politika mellett, de beszélt arról is: bár a jegybankok nem válhatnak a mindenkori kormányok eszközeivé, mégsem függetleníthetik magukat a környezetüktől. "Fontos, hogy a válság által sújtott világgazdaságban ezek az intézmények ne csak passzív alkalmazkodók, hanem cselekvő, felelős szervezetek legyenek, amelyek távlati célok érdekében dolgoznak."

Márpedig a Matolcsy-vezette jegybank nagyon is aktív: 2016 elején robbant ki a botrány annak kapcsán, hogy az MNB 250 milliárd forint közpénzt utalt ki mindenféle általa alapított alapítványnak. Hogy ezek az alapítványok mire költik a pénzt, azt nem akarták elárulni, sőt mi több, a Fidesz benyújtott egy törvényjavaslatot is, hogy közérdekű adatigénylésben se lehessen hozzáférni az információhoz. Az Alkotmánybíróság végül elkaszálta a törvényt, és kötelezte az alapítványokat, hogy adják ki, mire költötték az összeget.

Lásd még: Matolcsyt ma kiosztják Budapesten?

Szerző
Frissítve: 2017.01.23. 13:11

Ezrek kerülhetnek utcára a madárinfluenza miatt

Publikálás dátuma
2017.01.23. 11:48
Baromfipult egy vásárcsarnokban FOTÓ: Molnár Ádám
Ha nem kap állami segítséget, hamar felszámolás alá kerülhet a madárinfluenza miatt bajba jutott víziszárnyas-ágazat. Míg ugyanis a tenyésztőket kártalanítják, a feldolgozók ilyesmire nem számíthatnak, ezért már a napokban elkezdődhetnek a kényszerű létszámleépítések - írja a Magyar Nemzet.

A dolgozók egy része már állást keres, hisz még a fizetéseket és a járulékokat sem tudják kigazdálkodni a jószág híján leállt üzemek. Sokakat hitel is terhel, így nem várhatnak hónapokat a bérükre. Az ágazathoz kapcsolódó vállalkozásokat is beleszámítva háromezer ember sorsa a tét. 

A madárinfluenza miatt eddig 3,3 millió baromfit kellett leölni, ennek 74 százaléka kacsa, 11,5 százaléka pedig liba volt. Csirkéből és pulykából jóval kevesebbet kellett levágni. 

A madárinfluenza által érintett vidékről a krízis előtt kilenc hazai vágóhidat láttak el a tenyésztők a napi működéshez szükséges alapanyaggal. A vágásokat azonban már tavaly novembertől csökkenteni kellett, hiszen a kényszervágások miatt egy idő után alapanyaghiány lépett fel. Hat üzem le is állt a termeléssel, és dolgozóit állásidőre kezdte fizetni, hasonlóra pedig még az idei első negyedévben is számítani lehet. Ennek bérköltsége – figyelemmel a minimálbér idei növekedésére is – az idei első fél évben 2,4–2,8 milliárd forintra rúg.

Mindezek alapján minél előbb sürgősen kompenzálni kell legalább a tavalyi állásidő költségeit, akár állami kezességvállalással is – vélik ágazati szakértők, akik osztják a feldolgozók véleményét abban, hogy ha ez nem történik meg, nagy létszámú elbocsátásokra kell felkészülni, hiszen az érintett vállalkozásoknak bevételük sincs, amiből a személyi kiadásokat fedezhetnék.

Részleteket itt olvashat!

Szerző

Matolcsy hidat verne az EU és Kína között

Publikálás dátuma
2017.01.23. 11:19
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Matolcsy György szerint erős hidakat kell építeni az Európai Unió és Kína, az EU és a Távol-Kelet között.

A jegybank elnöke ezt a Budapesten megrendezett Lámfalussy-konferencián mondta hétfőn, kiemelve, a Kínával való együttműködés hozzásegíti Európát az EU gazdaságának újraépítéséhez, megerősítéséhez.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn negyedik alkalommal rendezi meg a Lámfalussy-konferenciát, a kiemelkedő, magyar származású európai közgazdász, az "euró atyja emlékére".

A tanácskozás elején Matolcsy György kérésére a konferencia résztvevői néma felállással emlékeztek meg az olaszországi busztragédia áldozatairól.

A konferencián részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, a jegybank alelnökei, vezetői, Európa és a világ neves közgazdászai.
A konferencián átadták a tanácskozás hagyományaihoz kapcsolódó díjakat. A Popovics-díjat idén Virág Barnabásnak, a jegybank ügyvezető igazgatójának adták.

A Lámfalussy díjat Jacques de Larosiére, az IMF volt vezérigazgatója kapta.

Szerző