A növekedési számok miatt szórták a pénzt

Tavaly decemberben a költségvetésben kialakult történelmi méretű hiány részleteit nyilvánosságra hozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnapi jelentésében, ám a gigantikus pénzszórás okairól ezúttal sem árult el többet. A kormány az utolsó napokban, 3350 milliárd forintot költött, ami a GDP 10 százaléka.

Decemberben a központi alrendszer hiánya 907,6 milliárd forintot tett ki, ami a valaha volt legmagasabb havi deficit adat - erősítette meg az előzetes adatokat hétfői jelentésében az NGM. A tárca ezúttal annyit tett hozzá, hogy a kiadásokon belül az uniós kiadások emelkedése mellett jelentősen növekedtek a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai kiadásai is.

A két százalékos gazdasági növekedés elérése bármi áron - a napi.hu információi szerint állítólag ez volt mozgatórugója annak a kormányzati döntésnek, amely több száz milliárd forintot lapátolt ki a gazdaságba - így növelve papíron 2016 GDP-értékét. Az éves deficit 848,3 milliárd forint lett, ami a kirívó költekezés után is jóval kisebb lett a 2015-ben összehozott 1237,2 milliárd forintos hiánynál.

Az NGM által kiadott 20 oldalas tájékoztatóban az olvasható, hogy a két év közötti különbség főként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó magasabb adóbevételekre vezethető vissza, amely a kedvező gazdasági folyamatoknak és a gazdaságfehérítő, valamint foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhető.

A 2016-os költségvetés bevételei 18 155,3 milliárdra rúgtak, ami 658,2 milliárdos növekedés 2015-höz képest. A legnagyobb mértékben a társasági adóbevételek nőttek, 2016-ban 683,1 milliárd forint folyt be, ami 134,3 milliárd forintos növekedés 2015-höz képest. Az adóbevételi többlet azonban nem a cégek széleskörű profitnövekedésének következménye, hanem egyetlen cég, az amerikai GE (ex General Electric) adóoptimalizációs célú magyarországi többletadó befizetésből származik. 29 milliárd forinttal nőttek a személyi jövedelemadó bevételek, a lakosság így 1717,6 milliárd forintot fizetett be. Az áfa-bevételek viszont alig nőttek.

A szociális kiadásokon spórolt a kormány: a nemzeti család- és szociálpolitikai alap kiadásai 671,1 milliárd forintra rúgtak, ami 4,2 százalékos csökkenés az előző évhez képest.

A központi költségvetés adóssága 25 430 milliárd forint volt a múlt év végén, 730,3 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, ez az Európai Uniónak tavaly októberben megküldött EDP jelentésben becsült 35 372,3 milliárd forintos nominális GDP-hez viszonyítva 71,2 százalékos arányt mutat, az egy évvel korábbi 74,7 százalékkal szemben - derül ki az NGM jelentéséből.

Szerző

Orbán: Brüsszel egy utópia rabja

Publikálás dátuma
2017.01.24. 06:20
Orbán Viktor az integráció helyett nemzetállamokban gondolkodik, és új partnereket keres Magyarországnak – keleten FOTÓ: TÓTH GE
Süket fülekre talált Orbán Viktor kormányfőnél Jacques de Larosiére, volt IMF vezér tegnapi, budapesti Lámfalussy konferencián elhangzott intelme, miszerint az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn. Ezzel szemben a magyar miniszterelnök szerint "Brüsszel egy utópia rabja lett...", és Keletre kell tekinteni.

Az euró atyjának tekintett, magyar származású, 2015-ben elhunyt Lámfalussy Sándor elve az volt, hogy az Európai Unióban a közösségi szintű, gazdaságpolitikai döntések ne pusztán a tagállamok egyedi döntéseinek véletlenszerű eredményei legyenek. Ebből Matolcsy György nyitóelőadásában azt - az egyébként téves - következtetést vonta le, hogy "ami az eurót illeti, az ígéretes közös valuta rögös úton ment végig, félintézkedések közepette, ez azt eredményezte, a közös valutánk pozíciója meggyengült. Ennek egyik fő oka, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikái megbuktak, ezt mi megszorításoknak, megszorító intézkedéseknek nevezzük" - mutatott rá a magyar jegybank elnöke.

Álláspontja szerint ezek az intézkedések munkahelyek elvesztését eredményezik, a GDP növekedését megszüntetik, és bizalomvesztéshez vezetnek. Ezzel szemben Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank (EBRD) korábbi elnöke tagadta, hogy az euró a 2008-as gazdasági világválság következtében meggyengült volna, azzal sem értett egyet, hogy az uniós gazdaságpolitika megbukott volna. A gondokat többek között az úgynevezett peremországok, jelesül Görögország és Spanyolország költségvetési fegyelmezetlenség okozta, amelynek semmi köze nincs az euróövezet közös gazdaságpolitikájához. Sokkal inkább ahhoz, hogy korábban nem volt szigorúbb az ellenőrzés ezen a téren.

A világ egyik legelismertebb közösségi bankára úgy vélte, nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának. Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn. Ugyancsak az európai közösség tagállamainak együttműködésére utalt az IMF korábbi vezérigazgatója, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan unióra van szükség, ahol a tőke szabadon tud áramlani, ahol a befektetők dolgozni szeretnének, minél több tranzakciót végezni. Úgy vélte, hogy ehhez szükség volna egy "konvergenciaminisztériumra", amelynek joga volna a szükséges gazdasági kiigazítások elősegítésére. (Az IMF volt vezérigazgatója itt nyilvánvalóan arra utalt, hogy egyes országok bizonyos makrogazdaság mutatói korrekcióra szorulnak ahhoz, hogy felzárkózhassanak az uniós átlaghoz.) Kitért arra - az egyébként a gazdaságot csak közvetve érintő kérdésre -, hogy álláspontja szerint az intézkedések demokratikus megalapozásához az Európai Parlament tagjait az egész kontinensről kellene választani, nem egyes országokból, elnökét pedig közvetlenül lehetne megválasztani.

Az összefogás, a gazdasági integrációból származó előnyök azonban hidegen hagyták a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor felszólalásában úgy vélte, hogy az európai kontinens egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státuszáért is meg kell küzdenie. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, például az euróval, az európai biztonságpolitikával és az eurázsiai gazdasági térséggel kapcsolatban sem. Szerinte ennek oka, hogy Brüsszel "egy utópia rabja lett", amit úgy hívnak, a nemzetek feletti Európa. Márpedig nincs európai nép, hanem európai népek vannak. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a "hamvába halt" szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre. Orbán Viktor álláspontja azért is furcsa, mert az Európai Unió álláspontja ettől gyökeresen eltér. Az elmúlt héten ugyanis Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos és Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi különmegbízottja közös jelentésükben kiemelték, a világ két legnagyobb fejlett ipari gazdasága közötti megállapodás létrehozása gazdasági és stratégiai szempontból változatlanul rendkívül kedvező lenne. Donald Trump amerikai elnök ugyan egyes szabadkereskedelmi egyezmények újratárgyalását jelentette be, ebben azonban eddig az Európai Unióval való kapcsolatot nem említette.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély- helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az európaiaknak meg kell érteniük, az nem megy, hogy “nyitni akarunk más országok irányába, Keletre, mondjuk, Kína felé gazdaságilag, majd minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból“.

Kína az első
A jegybank által negyedik alakalommal megrendezett Lámfalussy konferencián a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolat volt a kiemelt téma, ennek hangsúlyozására népes küldöttséggel részt vett és előadott Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke is. Beszédében elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.
A magyar kormány ezzel egyet is ért, sőt a kapcsolatok további erősödését várja attól, hogy - a konferenciához igazítottan -, tegnap stratégiai megállapodást kötött a Bank of China-val.
A Bank of China egy meglepetéssel is szolgált a tegnapi napon. Egy sajátos kétdevizás bankkártyát bocsátott ki, amelynek kínai jüan (renminbi, RMB) nemzetközi elterjedésének szempontjából van jelentősége. A UnionPay logót is viselő kártyákat magyar forintban és kínai jüanban fogják vezetni, több mint kétezer elfogadóhelyen és több száz bankautomatában lehet használni.

Szerző

Jüankártyát bocsát ki a Bank of China Magyarországon

Publikálás dátuma
2017.01.23. 15:37
Kínai-magyar két jóbarát - Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a bank budapesti székháza
Kínai jüanban vezetett betéti kártyát bocsát ki a Bank of China a China UnionPay-jel együttműködve - jelentette be Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Hozzátette: ez lesz az első kínai jüankártya Kelet-Közép-Európában. A kártya felgyorsítja a jüan (renminbi, RMB)nemzetközi terjedésének folyamatát, a pénznem jelenleg a világ 5. legfontosabb fizetőeszköze, és a 3. legfontosabb elszámolási eszköze. Közben stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Bank of China.

A dokumentumot Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében írta alá hétfőn Budapesten Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás tovább mélyíti a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat. Az aláírási ünnepségen, amelyet a Bank of China József nádor téri épületében tartottak, több más megállapodás is született.

A betéti kártyákat magyar forintban és kínai jüanban fogják vezetni, több mint kétezer elfogadó helyen, és több száz bankautomatában lehet használni. A kártya elősegíti az Egy övezet egy út kezdeményezés fejlődését, ahogy a magyar-kínai gazdasági, pénzügyi kapcsolatokét is - emelte ki Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke. Közlése szerint a bank Prágában, Bécsben és Belgrádban is szeretné a jüankártyákat bevezetni.

Szerző