Feladta sajtópereit Rogán ügyvédje

Elállt a helyreigazítási perektől a Rogán Antal bizalmas ügyvédjeként emlegetett Kertész Balázs, miután több keresetét is elutasította a bíróság - számolt be az Index.

A portál tavaly hosszú cikkben mutatta be a jogász és a propagandaminiszter viszonyát, Kertészről a K&H-ügy nyomozati anyagának egyik dokumentumában az áll, hogy "ő intézi Rogán Antal csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit". Ezt követően az ügyvéd pert indított az Index és a cikket szemléző lapok ellen. A szokásos sajtó-helyreigazításoktól eltérően egyáltalán nem a kemény állításokba (nevek, számok, időpontok, összefüggések, konkrétumok) kötöttek bele, hanem például abba, hogy Kertész nem nevezhető "fantomnak", és nem Rogán sötét oldala, és azt sem tartották igaznak, hogy az ügyvéd nem reagál megkeresésekre, így nem nevezhető "láthatatlannak" sem. Kertész a hvg.hu elleni pert az összes helyreigazítási pontban elveszítette, majd ezt követően a 24.hu és a 444.hu elleni keresetét is elutasította a bíróság első fokon, véleménynek, nem pedig tényállításnak minősítve a kifogásolt pontokat, amelyeket így nem is lehet helyreigazíttatni. A sorozatos vereségek után Kertészék a többi keresetüket visszavonták.

Szerző

Bízik magában a Momentum

Publikálás dátuma
2017.01.24. 06:04
Csak gyűlnek, gyűlnek az aláírások - Forrás: Momentum/Facebook
Szerdán eldőlhetnek a lehetséges 2024-es budapesti olimpia lehetséges helyszínei, a javaslatról a Fővárosi Közgyűlés tagjai döntenek. Az előterjesztés szerint a Kincsem Parkban ideiglenes öttusaközpontot alakítanának ki a játékok idejére, ahol a metró közelsége, valamint a nagy tér lehetőséget ad húszezres nézőtér kialakítására.

A területet állami cég tulajdona, ők az üzemeltetők is, ami megkönnyíti az ottani rendezést. A tervezetben az szerepel, hogy a mountainbike-versenyeket az eredetileg is tervezett helyszínen a Testvérhegyen tartsák meg, nem a Hármashatár-hegyen. Előbbi területen ugyanis a dokumentum szerint nagyobb lehetőség nyílik az utóhasznosításra.

Az olimpia rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll – emlékeztet a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő anyag. Első körben Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, a játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 16-án adta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). A 2016. október 6-án benyújtott második kötet tartalmazta rendezéshez szükséges garanciákat, szervezeti, jogi kereteket és a helyszíntervek módosításait. A február 3-ig benyújtandó harmadik kötet témája az olimpiai játékok lebonyolítása, a tapasztalatok és az örökség felsorolása, valamint a végleges helyszíntervek bemutatása.

Eközben a Momentum Mozgalom gyűjti az aláírásokat saját népszavazási kezdeményezéséhez. A kérdés, amelyről népszavazást írnának ki, a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” Ezt a kérdést korábban más adta be, ám az elvérzett, ezért döntött úgy a mozgalom, hogy megpróbálják elfogadtatni a kezdeményezést, végül zöld utat kaptak a Fővárosi Választási Irodától. Facebook-oldalukon azt üzenték: „Egy olimpia hatalmas kiadást és korrupciós kockázatot jelentene az országnak. Stadionok helyett a közös jövőnket kellene építenünk.”

Hajnal Miklós szerint nem akarták, hogy a kormány beadja a kérdést, majd az aláírásgyűjtés megkezdését elhúzza szeptemberig, amikor a NOB dönt a 2024-es olimpia helyszínéről. Meghekkelve ezzel bármilyen más népszavazási kezdeményezést. A Momentum elnökségi tagja lapunknak nem tagadta, miután a szervezetnek jelenleg 140 tagja van, gondolkodtak azon, szabad-e elindítani az akciót. Öt nap alatt csak ők 40 ezer aláírást gyűjtöttek, ám a NOlimpiához már eddig is sokkal többen csatlakoztak, mert gyűjtenek ellenzéki pártok, közöttük a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, illetve az aktivisták postán is küldenek szignókkal ellátott íveket.

„Bízunk abban, hogy ez a csoda nem három napig, hanem tovább tart” – fogalmazott Hajnal Miklós. A Momentum úgy számol, hogy meg lesz a fővárosi népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás. Ha mégsem, hitük szerint az akcióból a NOB számára akkor is kiderül, hogy Budapesten sokan nem akarnak 2024-ben olimpiát. Szkeptikusak, nem szeretnék, hogy a kormány még többet költsön tanulmányokra, illetve a rendezésre, pedig a pénznek bőven lenne másutt helye. Ha a NOB számára ez világossá válik, most nem a magyar főváros nyeri a pályázatot. A mozgalom vezetői nem estek kétségbe attól, hogy a kormány propagandagépezete beindult ellenük. Annál is inkább, mert ezzel a mozgalom ismertségét növelik.

A Momentum a NOlimpia kampány után országjárásra indul, mert állítják, a programjukra sokan kíváncsiak.

Szerző

Klinika lehet a szuperkórházból

Publikálás dátuma
2017.01.24. 06:03
Két hete adták át a SE Korányi-projektjének új tömbjét FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
A Dél-Budán megépülő új kórházi centrumba költöztetnék át a Semmelweis Egyetem egyes klinikáit. A tervet még nem fogadta el a kormány, de a hírt sem az egyetem, sem az egészségügyi államtitkárság nem cáfolta. Közben tárgyalások kezdődtek a főváros és Pest megye ellátórendszerének összehangolásáról is.

Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség a fővárosban és Pest megyében is – így reagált a Népszavának Kincses Gyula arra a hírre, hogy a napokban egy egészségügyi konferencián szóba került a budapesti egészségügyi fejlesztések és a közép-magyarországi régió ellátó kapacitásainak összehangolása. A korábbi egészségügyi államtitkár szerint a megyei és a budapesti ellátás közös tervezése már csak azért is fontos lenne, mert hiába alakítanak ki a fővárosban három, majd később négy, a nap 24 órájában és minden szakterületen fogadóképes nagy intézményt, a közép-magyarországi régió valamennyi betegét ezek nem lesznek képesek ellátni, csak a „nehéz” eseteket „viszik majd el”. Az egyszerűbb egészségügyi gondokat azonban kistérségi járóbeteg központokban vagy egynapos sebészeteken kellene ellátni, a megoldás tehát a szakértő szerint Pest megye teljes egészségügyi hálózatának átgondolt fejlesztése lenne.

Erre a következtetésre jutott a kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős miniszteri biztos is, aki egy napokban megrendezett szakmai konferencián bejelentette, megkezdik a tárgyalásokat a megye kórházaival, valamint a járóbeteg szakrendelőivel is a feladatmegosztásról. Cserháti Péter azonban hozzátette, az önkormányzati tulajdonú rendelőknél ehhez új kormányhatározatot kell hozni, miközben március végére le kell tenniük a kormány asztalára az Egészséges Budapest Program első szakaszának végleges terveit és már dolgoznak a program második ütemének előkészítésén, aminek már be kell kerülni a jövő évi költségbe, s ennek elfogadását az idén is nyár elejére tervezi a kormány.

A fővárosi egészségügyi tervezés tehát egyre nagyobb kört vonna be a fejlesztési lehetőségekbe, ám eddig nem lehetett pontosan látni, milyen szerepet kaphatnak az elképzelésekben a Semmelweis Egyetem (SE) klinikái. Az intézményből kiszivárgott hírek alapján az InfoRádió arról számolt be, hogy napokon belül aláírhatják a megállapodást, amely szerint a Dél-budai szuperkórháznak a tavaly október végi kormányhatározat értelmében az újbudai Dobogó területén megépülő tömbjét megkapja az egyetem és azt saját osztályaival töltheti fel. Szóba került a belgyógyászat, sebészet, kardiológia átköltöztetése, amihez a Merényi Kórház traumatológiája is társulna. Állítólag azonban az eredeti elképzelésekkel szemben nem ezer, hanem csak 6-700 ágynak lesz helye az intézményben.

A budapesti fejlesztéseket össze kell hangolni az SE nemrég elkészült Semmelweis 21 című stratégiai tervével, amely önmagában 150 milliárd forintot igényelne és központi eleme a gyakorlati képzés fejlesztése. Lapunk érdeklődésére ennél többet nem árultak el az intézmény munkatársai, mondván, hogy a tervről még nem született meg a kormány döntése, bár első olvasatban már tárgyalták, ahogy előtte a stratégiai kabinet is. Annyit viszont megtudtunk, hogy napi vendég lett az egyetemen Palkovics László oktatási államtitkár, aki vélhetően a tervek összehangolásáról egyeztet.

Két hete, amikor hosszú halogatások után hivatalosan is átadták az egyetem külső klinikai tömbjében (az Üllői úton) megvalósult Korányi projekt új épületét - ahol az ortopédia és a radiológia mellett helyet kapott az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika is -, az oktatási államtitkár arról beszélt, hogy a Semmelweis 21 terv az elméleti és a gyakorlati kutatások és képzések fejlesztését, az egyetem Vas utcai karának megújítását, a Fogorvostudományi Kar laboratóriumának bővítését, és az idegsebészet, a sürgősségi ellátás, valamint a krónikus ellátás fejlesztését tartalmazza. Az orvosképzés továbbfejlesztését szolgáló elképzelések között szerepel ezen felül egy Budai Anya- és Gyermekegészségügyi Központ, klinika és egyetemi kórház létrehozása, a Városmajori Klinika és a Kútvölgyi Klinika fejlesztése is. Az pedig, hogy az egyeztetéseket nagyobbrészt nem az egészségügyi államtitkársághoz tartozó miniszteri biztos csapata végzi, egyben arról is árulkodik, hogy egyes klinikai részlegeknek a dél-budai szuperkórházba költöztetése nem az ő tervük, sokkal inkább az oktatási államtitkárságé.

Ha a javaslatot elfogadja a kormány, Cserháti Péter csapata nem először szorul háttérbe az orvostársadalom által egyébként egyre jobbnak ítélt szakmai javaslataival. A dél-budai centrum elhelyezésére ők a Szent Imre Kórház bővítését gondolták a legalkalmasabbnak, de a kormány végül a majdnem tucatnyi lehetséges terület közül a lakatlan, infrastruktúra és közlekedési lehetőségek nélküli, részben természeti védelem alatt álló Dobogót választotta, indoklást azóta sem hallottunk, miért.

A tervezett három budapesti centrum ellátási struktúrája már körvonalazódik, jelentette ki a miniszteri biztos a már említett egészségügyi konferencián, ahol a feladat nagyságát érzékeltetve sorolta, hogy az agyi katasztrófák ellátásának megszervezésétől a régi, nagy kórtermek megszüntetésén át a munkatársakat nővérszállók és bölcsődék építésével és felújításával csábító fejlesztésekig egy szerteágazó program megvalósításán dolgoznak. Az orvosegyetemet nem hozta szóba, de az ágazatban nem csodálkoznának, ha a politika megint átírná a korábbi szakmai terveket.