A tegnap elfogadott rendelkezést először 1984-ben, Ronald Reagan idejében fogadták el, s azóta a nők szabad választásának jogát támogató elnökök – Bill Clinton és Barack Obama - eltörölték, az abortuszt ellenző George W. Bush nyolc évre viszont bevezette azt. A „mexikóvárosi politika” néven emlegetett rendelkezés értelmében a jövőben még azok a csoportok sem kaphatnak támogatást, amelyek nem amerikai pénzből hajtanak végre terhességmegszakítást. Az Egyesült Államok egyébként egyáltalán nem ad külföldi segélyt abortuszok végrehajtására, az ugyanis egy 1973-as törvénymódosítás értelmében illegális.
A tilalom így jórészt a kommunikációról szól, arról, hogy az érintett segélyszervezetek munkatársai nem is beszélhetnek abortuszról pácienseikkel, nem ismertethetik lehetőségeiket. A célba vett szervezetek ráadásul mással is foglalkoznak, AIDS-es anyák gyógykezelésével, fogamzásgátló tabletták felírásával, most azonban kimerülhetnek a forrásaik.
Trump döntésének várhatóan drámai következményei lesznek, az abortusztámogatások megvonása a rászoruló külföldi államokban ugyanis ahhoz vezet, hogy ugrásszerűen megnő az illegális abortuszok száma, amelyek veszélyeztethetik az anyák életét. A Marie Stopes International (MSI) szervezet becslései szerint évente 2,2 millióval nőhet az abortuszok száma, s ezek közül 2,1 millió illegálisan, rossz körülmények között végrehajtott magzatelhajtás lesz. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a nem biztonságos abortuszok felelősek a terhes nők halálának 13 százalékáért. A BuzzFeed hírportál emlékeztetett rá: egy 2011-ben, a Stanford Egyetemen készült tanulmány azt mutatta ki, hogy 40 százalékkal nőtt az abortuszok száma, amikor – George W. Bush elnöksége idején – utoljára megvonták a támogatást a családtervezéssel foglalkozó segélyszervezetektől.