Nőhet az abortuszok száma Trump rendelete nyomán

Donald Trump meghozta első abortuszellenes intézkedését. Elnöki rendelettel megtiltotta, hogy szövetségi támogatást kapjanak azok a nemzetközi csoportok, amelyek családtervezéssel foglalkoznak, abortusszal kapcsolatos tanácsokat adnak vagy abortuszt hajtanak végre. Trump szóvivője, Sean Spicer azzal indokolta a döntést, hogy az új elnök minden amerikai, így a még nem nem született gyermekek jogait is védelmezi.

A tegnap elfogadott rendelkezést először 1984-ben, Ronald Reagan idejében fogadták el, s azóta a nők szabad választásának jogát támogató elnökök – Bill Clinton és Barack Obama - eltörölték, az abortuszt ellenző George W. Bush nyolc évre viszont bevezette azt. A „mexikóvárosi politika” néven emlegetett rendelkezés értelmében a jövőben még azok a csoportok sem kaphatnak támogatást, amelyek nem amerikai pénzből hajtanak végre terhességmegszakítást. Az Egyesült Államok egyébként egyáltalán nem ad külföldi segélyt abortuszok végrehajtására, az ugyanis egy 1973-as törvénymódosítás értelmében illegális.

A tilalom így jórészt a kommunikációról szól, arról, hogy az érintett segélyszervezetek munkatársai nem is beszélhetnek abortuszról pácienseikkel, nem ismertethetik lehetőségeiket. A célba vett szervezetek ráadásul mással is foglalkoznak, AIDS-es anyák gyógykezelésével, fogamzásgátló tabletták felírásával, most azonban kimerülhetnek a forrásaik.

Trump döntésének várhatóan drámai következményei lesznek, az abortusztámogatások megvonása a rászoruló külföldi államokban ugyanis ahhoz vezet, hogy ugrásszerűen megnő az illegális abortuszok száma, amelyek veszélyeztethetik az anyák életét. A Marie Stopes International (MSI) szervezet becslései szerint évente 2,2 millióval nőhet az abortuszok száma, s ezek közül 2,1 millió illegálisan, rossz körülmények között végrehajtott magzatelhajtás lesz. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a nem biztonságos abortuszok felelősek a terhes nők halálának 13 százalékáért. A BuzzFeed hírportál emlékeztetett rá: egy 2011-ben, a Stanford Egyetemen készült tanulmány azt mutatta ki, hogy 40 százalékkal nőtt az abortuszok száma, amikor – George W. Bush elnöksége idején – utoljára megvonták a támogatást a családtervezéssel foglalkozó segélyszervezetektől.

Szerző

Prága külön egyeztetne

Csehország önállóan kíván tárgyalni Nagy-Britanniával a Brexitről, s nem akar a többi uniós tagországra várni. Ezt közölte Milán Chovanec cseh belügyminiszter médiaértesülések szerint a tárcavezető azzal érvelt, hogy túl sok időt vehetnek igénybe az Unió és London közötti tárgyalások. 

Mint fogalmazott, azoknak a polgároknak, akik Nagy-Britanniában dolgoznak, a lehető leghamarabb információhoz kell jutniuk annak kapcsán, mi történik velük azt követően, hogy a britek kiválnak az Európai Unióból. „Meg kell védenünk a cseh polgárok érdekeit” – fejtette ki a miniszter. Nem egyértelmű azonban, hogy nemzeti szinten megoldható-e a Londonnal való megállapodás.

A cseh belügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia nem vezet be vízumkötelezettséget a cseh polgárokkal szemben. „London nem indulhat ki abból, hogy ha megnehezíti a beutazást az országba, a másik féltől teljesen más hozzáállást várhat” – fejtette ki a miniszter. „Azt remélem, hogy a saját kezünkbe vehetjük a sorsunk, mivel nem tudjuk, mennyi ideig tart egy végleges uniós megállapodás Nagy-Britanniával. Konzultálni fogunk a londoni belügyminisztériummal, de elsősorban a brit külügyminisztériummal állunk kapcsolatban. Úgy vélem, a konzultációk már aktívan zajlanak” – fejtette ki. Mindeközben Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök rendkívüli találkozót hívott össze a parlamenti pártokkal, melynek témája a Brexit lesz.

A brit legfelsőbb bíróság ma ismerteti döntését arról, hogy Theresa May kormányának kell-e kérnie előzetes parlamenti jóváhagyást a britek EU-ból való kilépése kapcsán.

Szerző

Valls csak második az előválasztáson

Meglepő eredmény született a francia szocialisták előválasztásán, amelyen eldöntik, kit indítsanak az áprilisban esedékes elnökválasztás első fordulójában.

A korábbi prognózisokat felülírva ugyanis nem Manuel Valls volt miniszterelnök végzett az élen, hanem Benoit Hamon korábbi oktatási miniszter, aki 2008-201 között a párt szóvivője volt. A most vasárnap esedékes második fordulóban így ő lesz majd Valls ellenfele. A hétfőn kora hajnalban közölt eredmény szerint Hamon több mint öt százalékot vert az előző miniszterelnökre: 36,35 százalékot szerzett, Valls 31,11 százalékot. A balszárnyhoz sorolt Arnaud Montebourg nagyon lemaradt mögöttük 17,52 százalékával. Ő az első eredmények közzétételét követően, amikor már látszott, nem jut tovább, felszólította híveit arra, hogy a második fordulóban Hamonra adják a voksukat.

Hamon és Valls viszonya igen hűvös, s az ő kapcsolatuk is híven jellemzi azt, hogy Francois Hollande szocialista államfő mandátuma végének közeledtével mennyire megosztottá vált a párt, amelynek nagyon nehéz lesz kijönnie mély válságából. Hamon szerint szakítani kell a szocialista kormányzás eddigi irányvonalával. Egyértelműen baloldali politikát hirdetett, amely 750 eurós alapjövedelem garantálását is magában foglalja. „Szakítani kell a régi megoldásokkal” – hirdette a kampány során.

Manuel Valls, az eddigi irányvonal képviselője, még vasárnap este is frontális támadást indított Hamon ellen. Szerinte ellenfele ígéretei megvalósíthatatlanok, s hitelteleníti a baloldalt. Úgy vélte, még semmi sem dőlt el. Tegnap, az RTL televízióban azt közölte, támadó szellemben lép fel a szerdán kettejük között esedékes televíziós vitában. Ellenlábasa a France Inter rádiónak nyilatkozott, amelyben kifejtette, a választók egyértelműen jelezték azt, hogy változásokat akarnak.

Szerző