Ki tud-e törni a burokból az LMP?

Publikálás dátuma
2017.01.25 06:07
Szél Bernadett, társelnök, leendő frakcióvezető: mit találnak ki? - FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Hiába van racionalitás abban, hogy az LMP elsősorban kiábrándult, kormánypárti szavazókat akarja megnyerni, ez a stratégia nem elég ahhoz, hogy ki tudna törni a 4-5-6 százalékos burokból - válaszolta lapunk kérdésére két szakértő is. A zöldpárt frakciójának vezetéséről közben lemondott Schmuck Erzsébet, aki Schiffer Andráshoz hasonlóan szellemi erőtér építésébe fogna, mivel a "pártot szervezetileg muszáj megerősíteni".

Nemcsak a mostani kormánnyal van komoly problémánk, hanem a rendszerváltás utáni összes kabinettel, azzal a gazdaság és társadalompolitikával, amit az utóbbi 26 évben megvalósítottak – fogalmazott lapunknak Schmuck Erzsébet. Az ellenzéki politikus február 16-án mond le az LMP frakciójának vezetéséről, döntését azzal indokolta, hogy életútja során nagy tapasztalatokra tett szert a szervezetfejlesztésben, az LMP-ben pedig most éppen erre van szükség. „A rendszerváltás utáni politika nem talál megoldásokat. Erre az emberek is rádöbbennek, hiszen már alig van középosztály, csúszik lefelé a társadalom és Magyarországon is egyre többen nyomorodnak el, vagy külföldre mennek – mutatott rá Schmuck, hozzátéve: párhuzamosan ráadásul még a környezetünket is tönkre tesszük.

Közelebb az emberekhez?

Az ellenzéki politikus szerint az LMP jelenleg stabilan 4-5 százalékon áll, ebből a helyzetből akarnak kilépni, és érzékelhetően magasabb támogatottságot elérni, viszonylag rövid időn belül. „A frakcióvezetés jó része adminisztratív munkakör, koordinálni kell a frakció munkáját. Viszont a pártot szervezetileg muszáj megerősíteni, mert a Fidesz a média döntő részét lenyúlta” – magyarázta lemondásának okait Schmuck, aki ezért új utakat keresne. Hogyan jutunk közelebb az emberekhez? – tette fel a kérdést a politikus, majd meg is válaszolta: a civil szervezetekkel valamilyen együttműködést kell találniuk. „Sok éven át egy civil szervezet vezetője voltam, szükség van arra, hogy ezeket a tapasztalataimat felhasználva elkezdjük a hálózatunkat erősíteni” – fogalmazott Schmuck, hozzátéve: pártállástól függetlenül meg kell ismertetniük az emberekkel az ökopolitika lényegét. Ugyanis a politikus szerint ez a jelen egyik legfontosabb kihívása és egyik politikai erő sem adott választ rá.

Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke tavaly májusban hasonló okok miatt távozott a pártpolitikából: "az LMP nem tudott áttörni, mert nincs meg körülötte a szellemi erőtér" – fogalmazott akkor. Schmuck szerint Schiffer is megtapasztalta, hogy ha nincs meg az a szellemi erőtér, amely érti az ökopolitika lényegét, akkor hiába igyekszik az LMP, ez lepereg az emberekről. „Biztos, hogy a közösségi oldalakra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Pár perces videókat fogok feltölteni, amelyekben közérthetően tudok beszélni a problémákról. Például két évvel ezelőtt a világon 65 embernek volt összesen annyi vagyona, mint a legalul található 3, 5 milliárdnak. Ma 8 embernek. Hasonló tendencia Magyarországon is megfigyelhető, de a kormány jó lépésekkel ezt fékezni tudná. Orbán Viktorék viszont gyorsítják a folyamatokat” – jelentette ki Schmuck. A frakcióban ezután tisztújítást tartunk, várhatóan Szél Bernadett társelnök lesz a frakció vezetője. Hadházy Ákos – a párt másik társelnöke – a távirati irodának azt mondta: "ez lenne a logikus lépés". Schmuck feltehetően frakcióvezető-helyettesként folytatja a parlamenti munkát.

Régi stratégiája az LMP-nek, hogy a kiábrándult, kormánypárti szavazókat akarja megnyerni elsősorban – reagált lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint ebben van racionalitás, de az a tapasztalat, hogy ha vannak is ilyen szavazók, azok nagyon kis arányban vándoroltak át ellenzéki párthoz. Az LMP esetében azt lehet mondani, hogy leginkább azoknak a szavazóknak köszönhetően vitte át az 5 százalékos küszöböt, amely sem a kormánypártra, sem a régebbi ellenzéki pártokra nem akart voksolni – mutatott rá a szakértő. Ráadásul 2010 előtt is volt ilyen stratégiát folytató párt, például 2006-ban az MDF, ami szintén nagyon hasonló eredményt ért el – emlékeztetett Juhász, aki szerint az LMP nem ugyanazt a tortát akarja szeletelni, amit az ellenzéki pártok rendre elosztanak egymás között.

Az elemző szerint nagyon más helyzetben volt Schiffer András és Schmuck Erzsébet. „Schiffer ismert, karakteres politikus, akinek lehet olyan hosszú távú célja, hogy nem kíván a jelenlegi politikai rendszerben részt venni, hanem megvárja a háttérben, hogy valami más kialakul. Schmuck azonban korántsem ennyire ismert és bejáratott név, aki visszavonulva majd valamikor előjöhet. Valójában más okok húzódhatnak meg a háttérben” – vélekedett a szakértő. Juhász szerint az LMP-ben - akármilyen kis párt - éles törésvonalak vannak. Schmuck frakcióvezetőként nem volt túl sikeres, látványos kudarcot is átélt. Eredetileg is azt lehetett hallani, hogy Szél Bernadettet akarják sokan a párton belül frakcióvezetőnek, most ez látszik érvényesülni – mondta a Political Capital elemzője.

"Az LMP a programját azokkal a civil és szakmai szervezetekkel, parlamenten kívüli mozgalmakkal, pártokkal kívánja megvitatni, amelyek maguk is tiszta lappal igyekeznek hozzájárulni az országunk megújulásához, és az Orbán-kormány kritikája mellett, hozzánk hasonlóan, napirenden akarják tartani a hozzá vezető út kritikáját is" - írta 2012 januárban az a nyilatkozat, amit az LMP 17. kongresszusán hagytak jóvá a párt küldöttei. Az üzenet akkor is egyértelmű volt: nem állnak össze az MSZP-vel egy esetleges választási győzelem érdekében, de nyitottak az Országházon kívüli politikai formációkkal való tárgyalásra. A Schiffer-vezette párt álláspontja világos volt, és az egykori társelnök nézete régóta ismert: ha az LMP kompromisszumoktól mentesen ragaszkodik elveihez és politikai állásaihoz, akkor előbb-utóbb képes lehet önálló pólusként, 10 százalék körüli középpártként stabilizálni az ökopolitika önálló parlamenti képviseletét. Ezzel pedig megbontaná a magyarországi politika kétosztatú, "a 20. század történelmi sérelmei alapján egymásnak feszülő" logikáját. Schiffer nézeteit a párt alapszervezeteiben rengetegen osztották, osztják ma is, ő az, aki a szabad idejét sem sajnálva tesz is azért, hogy ez így legyen.

A frakciótagok közül évekig ő volt a legaktívabb kapcsolattartó a vidéki tagsággal, illetve a szavazókkal. Schiffer sosem titkolta, hogy számára az LMP valójában egy minimum középtávú politikai modellkísérlet, s nem áldozná be a pártját az együttműködés érdekében csak azért, hogy megakadályozza a Fidesz-kormány leváltását. Akárhogyan is, mára mind nyilvánvalóbb, hogy a politikai realitás felülírja Schiffer vízióját: az LMP hét év alatt sem tudott kitörni a kispárti szerepből, és várhatóan 2018-ig sem fog - 2024-re vonatkozó ígéretekkel pedig nem lehet etetni sem a tagságot, sem a választókat. Legalábbis kockázatos szerezni úgy akár csak 5 százaléknyi szavazatot is, hogy a párt vállaltan ellenzéki szerepre készül.

Régi-új stratégia

2017-ben – már Schiffer nélkül – sem sokat változott az LMP stratégiája. Az év eleji tisztújító kongresszusukon Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a két társelnök azt mondta: kormányváltást akar az LMP 2018-ban, de egyedül indul a választáson, és a jelenlegi parlamenti pártok között amúgy sincs olyan, akivel együtt tudnának dolgozni. A zöldpárt nem az ellenzéki oldalról kíván szavazókat nyerni, hanem a kormánypárti voksolókat szeretné meggyőzni arról, hogy szükség van a változásra az utóbbi 26 év kormányainak politikájához képest. Szél hangsúlyozta: már a korábbi kongresszuson kialakították szövetségi politikájukat, amely szerint egyedül indulnak a választáson. A parlamentben nincs olyan párt, amellyel együtt tudnának dolgozni - jelentette ki. Hadházy Ákos ezt azzal egészítette ki: ügyek alapján kívánnak politizálni és nem arról tárgyalni más pártok politikusaival, ki kivel lépjen szövetségre.

Az új pártvezetés megválasztását Szél Bernadett akkor az utolsó lépésnek nevezte a sikeres kampányhoz, rámutatva: lejárt a rövid kampányok időszaka. A kormánypártok már a múlt év végén elkezdték a kampányt például egyes szektorok béremeléseinek bejelentésével vagy a Hadházy Ákos ellen folytatott lejárató kampánnyal - mondta. Hadházy maga azt nevezte pártjuk feladatának, hogy gátat szabjanak a nyíltan végzett kormányzati lopássorozatnak, és megakadályozzák a miniszterelnököt azon törekvésének megvalósításában, hogy elhallgattassa az ellenzéki hangokat, elnémítsa a sajtót. Mint mondta, a civilek elleni fellépés is azt bizonyítja, hogy a kormány minden kontrollt el akar némítani, és korlátozni kívánja az emberi jogokat. Az LMP-ben tehát nem történt olyan fordulat, ami azt vetítené előre, hogy a párt döntően más politizálás felé mozdulna el, mint korábban.

A „különcködésnek” is van határa

A teljes kívülálló szerepe viszont törékeny: egy még újabb szereplő könnyen elviheti a bejutáshoz szükséges szavazók egy részét, és a folyamatos nemet mondás politikájára is ráunhatnak a választók. Ráadásul 2018 sok szempontból – akárcsak 2014 – a Fidesz elleni szavazásról is fog szólni, márpedig a választási rendszer miatt az egyéni választókerületekben ez a kérdés nem megkerülhető. A szakértő szerint pedig a „különcködésnek” is van egy határa. „Az LMP sikeresen választotta el magát a többi ellenzéki párttól és önállóan képes volt bejutni a parlamentbe, de ez a réteg körülbelül ekkora” – vélekedett Juhász Attila.

Nyilván annak a stratégiának van racionalitása, hogy ne első sorban a létező ellenzéki szavazókat, hanem a Fidesztől leszakadó szavazókat nyerje meg az LMP – értett egyet politológus társával Tóth Csaba. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója lapunknak elmondta: persze nem a törzs fideszes bázisra kell gondolni, hanem olyan konzervatív, városi szavazókra, akik az MSZP-re vagy a baloldalra sose szavaznának. A szakértő viszont az LMP mostani stratégiájából nem látja, hogy ki tudna törni a 4-5-6 százalékos burokból. Szellemi erőteret nem úgy építi az ember, hogy lemond a frakcióvezetésről, valami más állhat a háttérben – kommentálta Schmuck lemondását a stratégiai igazgató, hozzátéve: biztosan nem tesz jót az LMP-nek, hogy félévente vezetőket cserélnek.

2017.01.25 06:07

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10