Előfizetés

Nem hagyják magukat - Tovább küzdenek a propaganda ellen

Publikálás dátuma
2017.01.25. 17:27
Fotó: Vajda József
Nem hagyják magukat a Fejér Megyei Hírlaptól elbocsájtott újságírók, új megyei hírportált hoztak létre a veszprémi Veszprém Kukac mintájára, amelyet szintén korábbi Pannon Lapok alkalmazottak készítenek. Klecska Ernő, a Fehérvár Kukac főszerkesztője szerint a "kukacból" brand épülhet a Magyar Idők tartalmait közlő Mediaworks-portálok alternatívájára. Az "ellenállóknak" hatalmas túlerővel kell szembenézniük, hiszen a Fidesz-közeli kiadó birtokolja a legtöbb megyei napilapot.

Alternatív megyei hírportálok létrehozását tervezik a Fejér Megyei Hírlaptól kirúgott újságírók. A veszprémi Veszprém Kukac mintájára nemrégiben elindult Székesfehérvárott a Fehérvár Kukac című portál, amelynek főszerkesztője Klecska Ernő, akit még decemberben, Orbán Viktor meghekkelt interjúja miatt rúgtak ki a Pannon Lapok Társaságához (PLT) tartozó Fejér Megyei Hírlaptól.

Klecska Ernő lapunknak úgy nyilatkozott, a "kukacból" egy jól felépített brand lehet. A kormányfő interjúját követő elbocsátások részleteiről egyébként pont a mintául szolgáló Veszprém Kukac számolt be, amelynek készítői szintén olyan újságírók, akiket korábban a Veszprémi Naplótól rúgtak ki. Sokak szerint az Orbán-interjúba központilag nyúltak bele, hogy ürügyet szolgáltassanak az öt újságíró december végi kirúgására. Az egykori alkalmazottak munkaügyi, illetve személyiségi jogi pert is indítanak a Pannon Lapok ellen. Ugyanis a jogilag megkérdőjelezhető módon zajlott belső vizsgálat keretin belül órákon át gyakorlatilag "vallatták" az érintetteket a PLT és a Mediaworks Hungary Zrt. vezetői, majd alaptalanul kirúgták az újságírókat. Emellett, ha bebizonyosodik, hogy az érintetteknek nem volt közük a hekkeléshez, polgári jogi pert is indíthatnak jó hírnév megsértése miatt, hiszen a kiadó alaptalanul gyanúsította őket. Az újságírók mellett Kinde Kálmán ügyvezető igazgatót is kirúgták, de ennek nem volt köze az Orbán-interjúhoz a PLT szerint.

Elkel az alternatíva a vidéki sajtóban, hiszen amióta a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Opimus Press Zrt. klientúrája átvette a hatalmat a Mediaworks Zrt.-nél, a kiadó birtokolta tucatnyi megyei lap tartalmát központilag állítják elő. Ezzel alapjáraton nem lenne baj, korábban is volt egy központi szerkesztőség, amely az országos tartalmakat készítette és küldte meg vidékre. Csakhogy a felcsúti polgármester érkezésével teljes fejcsere volt a Mediaworksnél. A központi tartalomért felelős szerkesztőség vezetője a Magyar Időktől érkező Szakács Árpád lett, a Mediaworks tartalomfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesének pedig nem mást tett meg Liszkay Gábor vezérigazgató, mint Csermely Pétert, aki a Magyar Idők (ezt szintén Liszkay birtokolja) főszerkesztői székéből állt fel a posztért. Csermely Liszkayval együtt azok közé tartozott, akik az úgynevezett G-nap után otthagyták a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzetet.

Nemcsak a PLT-nél, máshol is tisztogattak, a Somogyi Hírlap mellett az Új Dunántúli Napló, a Tolnai Népújság, a Petőfi Népe, a 24 Óra, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, valamint a Heves Megyei Hírlap élére állítottak új vezetőket. Mint ismert, a napokban a Veszprémi Naplótól is elküldték a főszerkesztőt, amiért egy antiszemita vicc jelenhetett meg a lapban. A Napló élére Néző Lászlót tették, aki korábban többek között az akkor még "baráti" Simicska-médiumoknál, a Hír Tv és Magyar Nemzet Online portálok főszerkesztőjeként dolgozott.

Nem csak a vidéki lapok kaptak kormányközeli főszerkesztőt a Népszabadságot bedaráló Mediaworks lapjainál: vezetőt cseréltek a Világgazdaságnál is, ott Mezősi Tamást a Magyar Időktől érkező Deák Bálint váltotta, a Nemzeti Sport élére pedig Szöllősi György, az Orbán alapította felcsúti fociakadémia korábbi kommunikációs igazgatója került.

Lázárra hallgat Polt Péter

B.I.M.
Publikálás dátuma
2017.01.25. 06:05
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt olimpiai plakátterve
Rekordgyorsasággal cselekszik az ügyészség, ha a kormány kívánalmairól van szó. Miközben bizonyos, a 2010-es kormányváltás környékén indult eljárásokat egyetlen sajtótájékoztatóval sikerül felpörgetni, Lázár János kancelláriaminiszter Tarlós Istvánnak ezúttal épp azzal "tehetett be", hogy a főpolgármester maga azt állítja: teljes az egyetértés.

A továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csak az Alstom-ügyben nyomoz, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentésében érintett többi ügyet elkülönítették ettől, és azokban a Fővárosi Főügyészség jár el - közölte Keresztes Imre. A KNYF vezetője felidézte: a kancelláriaminiszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a múlt héten, méghozzá azután, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) decemberben megállapította, a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, többszörösen felmerül az Európai Unió "pénzügyi érdekeinek megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat-hamisításnak a gyanúja". A KNYF a feljelentés alapján január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt máris nyomozást rendelt el, majd az iratok áttanulmányozása után az Alstom cég szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre.

A KNYF 2016 szeptembere óta már nyomoz a M2 és M4 metróvonalakra beszerzett Alstom-metrókocsik ügyében, ezt a nyomozást eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda indította még 2011 januárjában. A továbbiakban tehát a KNYF együtt vizsgálja a 2011-ben kezdődött ügyet és a Lázár által tett feljelentés Alstom-kocsik beszerzésére vonatkozó részét, a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik. Ebben az ügyben a KNYF már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében, a nyomozás határideje április 3-a.

Mindez már csak azért is érdekes, mert a 2011 óta zajló nyomozás az Orbán-kormány által indított médiakampányig nagyon lassan haladt. Érdekes például, hogy nincs információ arról, mikor került sor gyanúsításra, az ügyészségi eljárásokban ugyanis csupán ez szab határt; ha van egy ügyben gyanúsított, akkor kétéves határidővel kell lezárni a nyomozást. Ismeretlen tettes ellen - ahogy a kormányváltás óta döcögő elszámoltatási ügyek többségében erre volt példa - az idők végezetéig elhúzható a nyomozás, hiszen annak nincs határideje. Érdekesség ugyanakkor az is, hogy a metróberuházás ügyében, információink szerint már 2010 előtt indultak eljárások, érdemi eredmények nélkül. Az egyik ilyen egy hűtlen kezelési gyanú volt, méghozzá a Kálvin téri aluljáró átépítése kapcsán, 88 millió forintos vagyoni hátrányt feltételezve.

Ezt az eljárást azonban bűncselekmény hiányában még 2011-ben megszüntette az eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság. 2009 decemberében Karsai Péter akkori független országgyűlési képviselő, volt MDF-es politikus egy, Polt Péternek címzett írásbeli kérdésére reagálva az ügyészség nyomozást rendelt el a metróberuházás ügyében, ismeretlen tettes ellen, vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Karsai sajtóhírek, az Európai Bizottság által már akkor is vizsgált, sőt, kifogásolt 11 szerződéskötés, illetve közbeszerzési eljárás, valamint az Állami Számvevőszék jelentése alapján jutott arra, hogy a még 2004-ben 195 milliárd forintra becsült a beruházás korrupciógyanús körülmények között jelentősen megdrágult. Az ügyészség a büntetőeljárás lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölte ki, ám a vizsgálatról - holott több nyomozati cselekményről szóltak sajtóhírek - érdemi eredményt máig nem kaptunk.

Ráadásul információink szerint más eljárásban, a hírhedt BKV-ügyben is született olyan vallomás, amely érintette a metróberuházást, s az eljáró hatóságok emiatt is nyomozást indítottak. Ügyészségi forrásink márpedig állították - mint megírtuk -, hogy azonos tárgykörben zajló, azonos szakban lévő ügyek esetén ezeket összevonják. Vélhetően ezen eljárások eredményei, illetve adatai - amelyeket ráadásul az ügyészség továbbított a metróberuházást vizsgáló fővárosi önkormányzati bizottságnak is - szerepelhettek az OLAF-jelentésben, amiképp az előbb említett testület megállapításait is át kellett adni az uniós Csalás Elleni Hivatalnak. Mindeközben a metróberuházást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálta, így a magyar kormánynak, sőt, elsősorban Lázár Jánosnak minden szükséges adat rendelkezésre kellett volna álljon ahhoz, hogy már jóval korábban feljelentést tegyen, amennyiben akar.

Azzal azonban, hogy ezt a múlt héten tette meg, nemcsak az ügyészség évek óta húzódó, ám most hirtelen felgyorsult eljárását kompromittálta, de jelentősen alávágott Tarlós István tárgyalási pozíciójának is. Megírtuk: a főpolgármesternek most kellene alkudozni az OLAF-fal a büntetés minimalizálása érdekében, hogy a fővárost minél kevesebb kár érje. Úgy tűnik azonban, hogy Lázárnak, Tarlósnak és a fideszes városvezetésnek nem ez a célja: Tarlós a Magyar Idők keddi számában publikált interjúban elmondta, az OLAF-jelentés tartalmát illetően teljes az egyetértés a kormány és a városvezetés között. Valójában azonban aligha lehet szent a béke, hiszen a jelentést épp Lázárék nem hozzák nyilvánosságra, miközben a főpolgármester állítja, szerencsétlennek tartja, hogy nem lehet azt megismerni, hiszen akkor kiderülhetne: a húsz nagy metrószerződés mindegyikét még a 2006-os választások előtt kötötte az akkori vezetés. Az új városvezetés 2010 után módosított az Alstommal, a Siemenssel és a Swietelskyvel kötött előnytelen megállapodásokon, amivel 36 milliárd forintot szereztek vissza a városnak, ám ezeket az OLAF nem is kifogásolja.

Olimpia nélkül nem lesznek beruházások?
"Aki szereti ezt a várost, az nem ír alá ilyen-olyan, pillanatnyi politikai haszonszerzés jegyében született tiltakozóíveket. Én a budapestiek városszeretetében és gondolkodásában bízom" - fogalmazott Tarlós István a metróügyben is idézett interjúban az olimpiarendezést ellenző népszavazási kezdeményezés ügyében. Arról a főpolgármester nem beszélt, miért nem merik kikérni a fővárosi lakosok véleményét, ugyanakkor azt állította: sokan tévesen azt hiszik, hogy a költségeket egyedül Magyarországnak és Budapestnek kell állnia, ám a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) "óriási pénzeket ad" a rendező országnak, városnak, és a szponzorokon, magánbefektetőkön keresztül is komoly források érkeznek, tehát Budapest csak jól járhat. Valójában Tarlós a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, csak és kizárólag akkor érkezhetnek fejlesztési források Budapestre, ha lesz olimpia. Erre azonban nemcsak a NOB döntése, s a versenytársak miatt nem lehet mérget venni, hanem azért sem, mert a Momentum Mozgalom tegnapra már 50 ezer aláírást gyűjtött össze az olimpiáról szóló fővárosi népszavazás kezdeményezéséhez.



Lázárra hallgat Polt Péter

B.I.M.
Publikálás dátuma
2017.01.25. 06:05
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt olimpiai plakátterve
Rekordgyorsasággal cselekszik az ügyészség, ha a kormány kívánalmairól van szó. Miközben bizonyos, a 2010-es kormányváltás környékén indult eljárásokat egyetlen sajtótájékoztatóval sikerül felpörgetni, Lázár János kancelláriaminiszter Tarlós Istvánnak ezúttal épp azzal "tehetett be", hogy a főpolgármester maga azt állítja: teljes az egyetértés.

A továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csak az Alstom-ügyben nyomoz, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentésében érintett többi ügyet elkülönítették ettől, és azokban a Fővárosi Főügyészség jár el - közölte Keresztes Imre. A KNYF vezetője felidézte: a kancelláriaminiszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a múlt héten, méghozzá azután, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) decemberben megállapította, a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, többszörösen felmerül az Európai Unió "pénzügyi érdekeinek megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat-hamisításnak a gyanúja". A KNYF a feljelentés alapján január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt máris nyomozást rendelt el, majd az iratok áttanulmányozása után az Alstom cég szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre.

A KNYF 2016 szeptembere óta már nyomoz a M2 és M4 metróvonalakra beszerzett Alstom-metrókocsik ügyében, ezt a nyomozást eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda indította még 2011 januárjában. A továbbiakban tehát a KNYF együtt vizsgálja a 2011-ben kezdődött ügyet és a Lázár által tett feljelentés Alstom-kocsik beszerzésére vonatkozó részét, a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik. Ebben az ügyben a KNYF már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében, a nyomozás határideje április 3-a.

Mindez már csak azért is érdekes, mert a 2011 óta zajló nyomozás az Orbán-kormány által indított médiakampányig nagyon lassan haladt. Érdekes például, hogy nincs információ arról, mikor került sor gyanúsításra, az ügyészségi eljárásokban ugyanis csupán ez szab határt; ha van egy ügyben gyanúsított, akkor kétéves határidővel kell lezárni a nyomozást. Ismeretlen tettes ellen - ahogy a kormányváltás óta döcögő elszámoltatási ügyek többségében erre volt példa - az idők végezetéig elhúzható a nyomozás, hiszen annak nincs határideje. Érdekesség ugyanakkor az is, hogy a metróberuházás ügyében, információink szerint már 2010 előtt indultak eljárások, érdemi eredmények nélkül. Az egyik ilyen egy hűtlen kezelési gyanú volt, méghozzá a Kálvin téri aluljáró átépítése kapcsán, 88 millió forintos vagyoni hátrányt feltételezve.

Ezt az eljárást azonban bűncselekmény hiányában még 2011-ben megszüntette az eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság. 2009 decemberében Karsai Péter akkori független országgyűlési képviselő, volt MDF-es politikus egy, Polt Péternek címzett írásbeli kérdésére reagálva az ügyészség nyomozást rendelt el a metróberuházás ügyében, ismeretlen tettes ellen, vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Karsai sajtóhírek, az Európai Bizottság által már akkor is vizsgált, sőt, kifogásolt 11 szerződéskötés, illetve közbeszerzési eljárás, valamint az Állami Számvevőszék jelentése alapján jutott arra, hogy a még 2004-ben 195 milliárd forintra becsült a beruházás korrupciógyanús körülmények között jelentősen megdrágult. Az ügyészség a büntetőeljárás lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölte ki, ám a vizsgálatról - holott több nyomozati cselekményről szóltak sajtóhírek - érdemi eredményt máig nem kaptunk.

Ráadásul információink szerint más eljárásban, a hírhedt BKV-ügyben is született olyan vallomás, amely érintette a metróberuházást, s az eljáró hatóságok emiatt is nyomozást indítottak. Ügyészségi forrásink márpedig állították - mint megírtuk -, hogy azonos tárgykörben zajló, azonos szakban lévő ügyek esetén ezeket összevonják. Vélhetően ezen eljárások eredményei, illetve adatai - amelyeket ráadásul az ügyészség továbbított a metróberuházást vizsgáló fővárosi önkormányzati bizottságnak is - szerepelhettek az OLAF-jelentésben, amiképp az előbb említett testület megállapításait is át kellett adni az uniós Csalás Elleni Hivatalnak. Mindeközben a metróberuházást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálta, így a magyar kormánynak, sőt, elsősorban Lázár Jánosnak minden szükséges adat rendelkezésre kellett volna álljon ahhoz, hogy már jóval korábban feljelentést tegyen, amennyiben akar.

Azzal azonban, hogy ezt a múlt héten tette meg, nemcsak az ügyészség évek óta húzódó, ám most hirtelen felgyorsult eljárását kompromittálta, de jelentősen alávágott Tarlós István tárgyalási pozíciójának is. Megírtuk: a főpolgármesternek most kellene alkudozni az OLAF-fal a büntetés minimalizálása érdekében, hogy a fővárost minél kevesebb kár érje. Úgy tűnik azonban, hogy Lázárnak, Tarlósnak és a fideszes városvezetésnek nem ez a célja: Tarlós a Magyar Idők keddi számában publikált interjúban elmondta, az OLAF-jelentés tartalmát illetően teljes az egyetértés a kormány és a városvezetés között. Valójában azonban aligha lehet szent a béke, hiszen a jelentést épp Lázárék nem hozzák nyilvánosságra, miközben a főpolgármester állítja, szerencsétlennek tartja, hogy nem lehet azt megismerni, hiszen akkor kiderülhetne: a húsz nagy metrószerződés mindegyikét még a 2006-os választások előtt kötötte az akkori vezetés. Az új városvezetés 2010 után módosított az Alstommal, a Siemenssel és a Swietelskyvel kötött előnytelen megállapodásokon, amivel 36 milliárd forintot szereztek vissza a városnak, ám ezeket az OLAF nem is kifogásolja.

Olimpia nélkül nem lesznek beruházások?
"Aki szereti ezt a várost, az nem ír alá ilyen-olyan, pillanatnyi politikai haszonszerzés jegyében született tiltakozóíveket. Én a budapestiek városszeretetében és gondolkodásában bízom" - fogalmazott Tarlós István a metróügyben is idézett interjúban az olimpiarendezést ellenző népszavazási kezdeményezés ügyében. Arról a főpolgármester nem beszélt, miért nem merik kikérni a fővárosi lakosok véleményét, ugyanakkor azt állította: sokan tévesen azt hiszik, hogy a költségeket egyedül Magyarországnak és Budapestnek kell állnia, ám a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) "óriási pénzeket ad" a rendező országnak, városnak, és a szponzorokon, magánbefektetőkön keresztül is komoly források érkeznek, tehát Budapest csak jól járhat. Valójában Tarlós a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, csak és kizárólag akkor érkezhetnek fejlesztési források Budapestre, ha lesz olimpia. Erre azonban nemcsak a NOB döntése, s a versenytársak miatt nem lehet mérget venni, hanem azért sem, mert a Momentum Mozgalom tegnapra már 50 ezer aláírást gyűjtött össze az olimpiáról szóló fővárosi népszavazás kezdeményezéséhez.