Matyi Dezsőt felelősségre vonják

Publikálás dátuma
2017.01.26. 06:45
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Azért, hogy ne dőljön össze a könyvpiac, mintegy hárommilliárdos mentőövet kér a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig kész segítséget nyújtani. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói csoport és a szakmai érdekvédelmi szervezet vezetője lapunknak azt mondta, most az erkölcsi és nem a jogi felelősségre vonással foglalkoznak, de biztos, hogy Matyi Dezső, az Alexandrát alapító és vezető pécsi üzletember nem ússza meg.

Hárommilliárd forintos állami mentőövet igényel a hazai könyvpiac megmentésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), mivel az Alexandra bolthálózat fizetésképtelenné válása máskülönben bedöntené az egész könyvszakmát. Emlékezetes, évek óta bajok vannak Matyi Dezső cégbirodalma körül, de január elején kiderült, hogy a pécsi üzletember nem tud fizetni a könyvkiadóknak és viszonteladóknak.

Állítása szerint ennek az oka az, hogy nagykereskedelmi cégének, a Könyvbazár Kft.-nek egy cég 3,8 milliárd forinttal tartozik. Az érintett vállalat természetesen egy másik verzióval állt elő, de a lényeg változatlan: a legtöbb kiadó igencsak szorult helyzetbe került az eddig még csak-csak beérkezni remélt összegek elúszásával.

Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke a Népszavának azt mondta, nagyon bízik benne, hogy komoly sérülések nélkül megmenthető a könyvszakma. „Két út van: az egyik egy piaci-üzleti út, itt folynak tárgyalások arról, hogyan menthető meg az ötvenhat Alexandra bolt. Amennyiben ez a mintegy hárommilliárdos támogatás nem érkezik meg, nagyon súlyos helyzetben találjuk magunkat” – mondta. A szakmai érdekképviselet vezetője azt is kifejtette, amit kérnek, az egyszeri konszolidációs és legfőképpen nem állami beavatkozás.

„Szeretném határozottan leszögezni, hogy mi az elmúlt 27 évben több mint száz milliárd adót befizettünk az államnak. Soha semmi ilyen jellegű konszolidáció abból a közös büdzséből, ami a mi pénzünkből van, nem történt. Olyan értelemben semmilyen állami beavatkozásra nem gondolunk, ahol az államnak feltételei vannak. Feltétel az lehet, hogy ne veszítsük el a könyvpiacot, ne szűnjenek meg kiadók és üzletek, ne kerüljön utcára száz meg száz dolgozó” – mondta.

Lapunk úgy tudja, a tárgyalások a szinte az összes kiadót magába foglaló szakmai szervezet és a kulturális tárca között hétfőn folytatódnak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kész segítséget nyújtani a megfeneklett könyvszakmának, már ki is jelölte azt az államtitkárt, aki a problémáról tárgyalhat. Kérdéses az is, hogy Matyi Dezsőnek, az Alexandra Kiadó és bolthálózat alapító-vezetőjének mi lesz a sorsa, hiszen az általa kormányzott cégbirodalom taszította olyan mélységbe a könyvszakmát, amilyenben az még az Ulpius-ház könyvesbirodalom bedőlése idején sem volt.

Kocsis András Sándor lapunknak azt mondta, amikor Matyival tárgyaltak, a mogul szinte minden kérdésre így felelt: „nem tudom". Hozzátette, nagyon sokan dolgoznak a probléma megoldásán. Jelen pillanatban a helyzet az, hogy szeretnék megtudni, pontosan mi történt és mik ennek a következményei. Mint mondta, jogilag még nem érett meg a dolog a cselekvésre, de heteken belül változhat a helyzet.

A több mint egy tucat kiadót tömörítő Libri, Líra és Kossuth kiadói csoportok már múlt héten jelezték a Könyvbazár Kft.-nek, hogy visszahívják könyvkészleteik bizonyos részét tőlük, valamint az Alexandra boltokból. Számtalan kisebb kiadó is így tett, de a Károly körúti Alexandra üzlet egyik neve elhallgatását kérő alkalmazottja lapunknak azt mondta, habár tudnak a bajról, ők ezt ténylegesen nem tapasztalták. A vevők számán, vásárlási szokásain nem érződik a válság.

Bírálni merészelik Phenjan kis vezérét

Kim Dzsong Un észak-koreai diktátornak egyre több bírálattal kell szembenéznie. Legalábbis ezt állította Te Jong Ho, korábbi londoni nagykövethelyettes. Mint mondta, a közelmúltig elképzelhetetlen lett volna az, hogy ellentmondjanak a rezsimnek, vagy bírálják Phenjant, ám egyre több a kritikus hang – fejtette ki a diplomata.

Ő maga 2016 augusztusában menekült el családjával Dél-Koreába. Ezzel az egyik legmagasabb rangú észak-koreai személyiség, akinek sikerült kereket oldania, s Szöulba menekülnie.

A BBC-nek adott interjúja szerint a rezsimmel szembeni bírálatok oka, hogy egyre több információ szivárog be az országba a külvilágról. Kifejtette, biztos abban, hogy a hazájában rekedt családtagjait munkatáborba internálták, vagy bebörtönözték. Ha erre gondol, „megszakad a szíve”.

A diplomata decemberben azt közölte, Kim Dzsong un az amerikai hatalomváltás során keletkezett űrt arra akarja felhasználni, hogy tovább fejlessze az észak-koreai atomarzenált. Egy tavaly májusi beszédében azt közölte, 2017-ig le kell zárni a nukleáris programot. A volt londoni nagykövet elmondta, kétségei sincsenek afelől, hogy a kis vezér képes bevetni az atomfegyvert külföldi célpontokkal szemben, ha úgy látja, veszély fenyegeti hatalmát.

Az észak-koreai nukleáris-, illetve ballisztikus rakétakísérletek miatt 2016-ban szigorították a sztálinista állammal szembeni szankciókat. Szakértők úgy vélik, az ország még évekre van attól, hogy nukleáris töltetet képes legyen rakétával célba juttatni.

Szerző

Bírálni merészelik Phenjan kis vezérét

Kim Dzsong Un észak-koreai diktátornak egyre több bírálattal kell szembenéznie. Legalábbis ezt állította Te Jong Ho, korábbi londoni nagykövethelyettes. Mint mondta, a közelmúltig elképzelhetetlen lett volna az, hogy ellentmondjanak a rezsimnek, vagy bírálják Phenjant, ám egyre több a kritikus hang – fejtette ki a diplomata.

Ő maga 2016 augusztusában menekült el családjával Dél-Koreába. Ezzel az egyik legmagasabb rangú észak-koreai személyiség, akinek sikerült kereket oldania, s Szöulba menekülnie.

A BBC-nek adott interjúja szerint a rezsimmel szembeni bírálatok oka, hogy egyre több információ szivárog be az országba a külvilágról. Kifejtette, biztos abban, hogy a hazájában rekedt családtagjait munkatáborba internálták, vagy bebörtönözték. Ha erre gondol, „megszakad a szíve”.

A diplomata decemberben azt közölte, Kim Dzsong un az amerikai hatalomváltás során keletkezett űrt arra akarja felhasználni, hogy tovább fejlessze az észak-koreai atomarzenált. Egy tavaly májusi beszédében azt közölte, 2017-ig le kell zárni a nukleáris programot. A volt londoni nagykövet elmondta, kétségei sincsenek afelől, hogy a kis vezér képes bevetni az atomfegyvert külföldi célpontokkal szemben, ha úgy látja, veszély fenyegeti hatalmát.

Az észak-koreai nukleáris-, illetve ballisztikus rakétakísérletek miatt 2016-ban szigorították a sztálinista állammal szembeni szankciókat. Szakértők úgy vélik, az ország még évekre van attól, hogy nukleáris töltetet képes legyen rakétával célba juttatni.

Szerző