Mexikó Trump célkeresztjében

Egyetlen állam sem érzi majd meg oly mértékben, s annyira közvetlenül Donald Trump elnökségének viharait, mint az Egyesült Államok déli szomszédja, Mexikó. Enrique Pena Nieto mexikói államfő tavaly már ízelítőt kaphatott a trumpi temperamentumból, s már nagyban készül jövő hétre tervezett washingtoni látogatására. Az új amerikai elnök, úgy látszik, kész tények elé akarja állítani mexikói kollégáját. „Megépítjük a falat!” – jelentette be diadalmasan Twitteren, s tegnap aláírt egy elnöki rendeletet, amely elvileg biztosítja az anyagi forrásokat a mexikói-amerikai határ teljes hosszában a kerítés megépítéséhez.

Ha nincs Mexikó, talán nem is nyer az elnökválasztáson a manhattani ingatlanmilliárdos, hisz Donald Trump a mexikói illegális bevándorlók elleni durva kirohanásokkal indította el kampányát. Célközönségét pedig azzal hódította meg, hogy beígérte: falat építtet a határon, s annak árát a mexikói kormánnyal fizetteti ki. Közölte azt is, hogy újratárgyalja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a NAFTÁ-t, amelyet még idősebb Bush elnök készített elő, majd Bill Clinton idejében hozták tető alá. Kilátásba helyezte, hogy „visszahozza az amerikai cégek által kiszervezett állásokat”. Ezek az ígéretek hozták a legtöbb figyelmet és szavazatot Trumpnak, ezek révén tudott nyerni több hagyományosan demokrata államban.

A falépítés, a mexikói illegális bevándorlók problémája, az olcsó mexikói munkaerővel termelő amerikai cégek hazaköltöztetése, s a NAFTA jövője egyaránt napirenden szerepel majd, amikor Trump és Pena Nieto kezet ráz az Ovális Irodában. Mexikóban most szembesülhetnek azzal, hogy az új amerikai elnök komolyan gondolta a fenyegetéseket. Pena Nieto tavaly augusztusban mind Trumpot, mind Hillary Clintont meghívta, de csak a milliárdos fogadta el az invitálást. A vizitből csak kára lett a mexikói elnöknek. Trump ugyan a villámlátogatás idején visszafogta magát, de hazafelé, a határt átlépve már újra azt bizonygatta, hogy megfizetteti a déli szomszéddal a falépítés árát.

A mexikói gazdaságot már a bizonytalanság önmagában is hátrányosan érinti. A növekedés gyenge, elszabadult az infláció, miután kénytelenek voltak eltörölni a szubvenciókat és január 1-től drasztikusan, 20 százalékkal megemelték az üzemanyagárakat. A központi bank által megcélzott, 3 százalékos infláció már január első felében 4,78 százalékra emelkedett. A pesót tavaly év elejétől 20 százalékkal leértékelték, s ez nagyban hozzájárult az árak emelkedéséhez. A jegybank tavaly ötször emelt kamatot, idén várhatóan újabb közbelépésekre kényszerül. Nőtt a mexikói adósságállomány, a 2017-es növekedési kilátásokat pedig 2,3 százalékról 1,4-re kellett mérsékelni.

Pena Nieto a hét elején úgy nyilatkozott, nem törekszik konfrontációra Trumppal, de azt sem szeretné, ha országa alávetett helyzetbe kerülne. Mexikó kész a párbeszédre és a tárgyalásokra, mondta az elnök, aki azt próbálja majd megértetni a Fehér Ház új lakójával, hogy kölcsönös érdek a NAFTA fenntartása, s az egyezmény felmondása amerikai érdekeket is sért, hisz állások és piacok elvesztéséhez vezethet. Az elnök hangsúlyozta, Mexikó nem hisz a falakban, s többre becsüli a kölcsönösen előnyös szabadkereskedelem fenntartását. Egyik fő érve, hogy az amerikai-mexikói kereskedelmi forgalom napi 1,4 milliárd dollárt tesz ki, s ez még az Egyesült Államok számára sem elhanyagolható jelentőségű. Több mint 6 millió amerikai állás függ közvetlenül a mexikói-amerikai kereskedelemtől a Forbes magazin szerint, főleg Texas és Kalifornia állam szenvedhet érzékeny veszteséget.

A mexikói kormány azt kéri Washingtontól, hogy tartsák tiszteletben az illegális bevándorló mexikóiak emberi jogait, s ne akadályozzák, hogy jövedelmüket hazautalják. Az otthon maradt családok számára létfontosságú utalások tavaly 24 milliárd dollárt tettek ki, s Mexikó attól tart, hogy Trump ezen összeget akarná a falépítés fejében visszatartani. Ráadásul – noha Trump a mexikói illegális bevándorlókat állította először célkeresztbe – valójában évek óta csökken a déli szomszédból papírok nélkül érkezők száma. A milliárdos tömeges deportálásokkal fenyegette meg Mexikót, de ez már elődje, Barack Obama idejében is gyakorlat volt, évente mintegy 175 ezer illegálisan érkezett mexikóit toloncoltak vissza a határ túloldalára.

Trump kampányában a NAFTA újratárgyalásáról beszélt, de elvileg bármely félnek jogában áll (hat hónapos előretartással) felmondani a megállapodást. Míg Mexikó a vámmentes kereskedelem fenntartásában reménykedik, az új elnök már több amerikai autógyártó céget megfenyegetett, hogy büntetővámokkal sújthatják a Mexikóban gyártott, majd az Egyesült Államokban eladott áruikat. Ám a milliárdos nem veszi tekintetbe, hogy a gazdasági élet mára olyannyira összefonódott, hogy a Mexikóban gyártott termékekbe legalább 40 százalék amerikai árut építenek be, azaz Trump saját vállalkozóit is sújthatja a büntetőintézkedésekkel. A NAFTA-ban érdekelt harmadik fél, Kanada egyelőre próbálja kivonni magát a Mexikóval kialakult konfrontációból.

A közeli napokban sok minden eldől: mexikói delegáció készül Washingtonba, hogy tárgyaljon az új elnök embereivel, hacsak persze Trump bejelentése nyomán le nem mondják Pena Nieto útját. A pénzügyi tárca éléről tavaly elbocsátott, majd idén külügyminiszterként visszavett Luis Videgaray jó kapcsolatokat ápol Trump vejével, Jared Kushnerrel, aki maga is az amerikai tárgyalódelegáció tagja.

Jövőre elnökválasztást tartanak Mexikóban, s a fő esélyesnek a baloldali populista Andrés Manuel López Obradort, Mexikóváros polgármesterét tartják, aki harmadszor indulna a posztért. A mexikói alkotmány szerint az államfő csupán egyetlen terminust szolgálhat, Pena Nieto tehát mindenképp leköszön, de jogában áll saját pártjából utódjelöltet állítani. Az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) még ki nem választott jelöltjének (elképzelhető, hogy Videgarayt indítják) komoly vetélytársa lehet a Trump terveivel szemben gazdasági nacionalizmust hirdető López Obrador. Ha nem sikerül megállapodni Washingtonnal, Pena Nieto az európai, ázsiai és latin-amerikai kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzésével válaszolhat: már eddig is 46 országgal írtak alá kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást.

Pénzpazarló vállalkozás

Trump sokszor elmondta, hogy „magas, erős, áthatolhatatlan, gyönyörű” falat építtetne a déli határra. Az eddigi tapasztalatok alapján tudhatná, hogy reménytelen vállalkozás a határ teljes lezárása, s szinte biztos, hogy „szép” nem lesz a tervezett magas betonfal.

Az Egyesült Államok és Mexikó között több mint 3100 kilométer hosszú a határvonal. Ebből 2009-ig 930 kilométeren épült valamiféle kerítés. Trump rendelete értelmében a korábban elkészült részeket megerősítenék, s a határ teljes hosszában fizikai akadályt létesítenének, hogy az illegális bevándorlók határátlépését, a drogcsempészek átjutását megakadályozzák. Változatos terepen, városoknál, sivatagban, s vad, hegyes vidékeken át húzódik a határvonal, számos helyen eleve lehetetlen a falépítés. Trump további 1600 kilométerrel hosszabbítaná meg a falat. Egy amerikai mérnök becslései szerint ha a határ teljes hosszában betonfal épülne, ahhoz 9,6 millió köbméter betonra lenne szükség.

Míg a milliárdos a kampányában 12-15 milliárd dollár költséget említett, szakértők becslései szerint elérhetné a 25 milliárd dollárt is, s mivel a határ magánkézben lévő területeken is áthalad, jelentős kisajátítási költségekkel is számolni kell, nem is beszélve az évi 700 millió dollárra becsült fenntartási kiadásokról, s a határvédelem megerősítésének költségeiről. Környezetvédők aggódnak, hogy a falépítés tönkreteszi a helyi ökoszisztémát.