Új megyei portálok jöhetnek a Mediaworks ellen

Nem hagyják magukat a Fejér Megyei Hírlaptól elbocsájtott újságírók, új megyei hírportált hoztak létre a veszprémi Veszprém Kukac mintájára, amelyet szintén korábbi Pannon Lapok alkalmazottak készítenek. Klecska Ernő, a Fehérvár Kukac főszerkesztője szerint a "kukacból" brand épülhet a Magyar Idők tartalmait közlő Mediaworks-portálok alternatívájára. Az "ellenállóknak" hatalmas túlerővel kell szembenézniük, hiszen a Fidesz-közeli kiadó birtokolja a legtöbb megyei napilapot.

Alternatív megyei hírportálok létrehozását tervezik a Fejér Megyei Hírlaptól kirúgott újságírók. A veszprémi Veszprém Kukac mintájára nemrégiben elindult Székesfehérvárott a Fehérvár Kukac című portál, amelynek főszerkesztője Klecska Ernő, akit még decemberben, Orbán Viktor meghekkelt interjúja miatt rúgtak ki a Pannon Lapok Társaságához (PLT) tartozó Fejér Megyei Hírlaptól.

Klecska Ernő lapunknak úgy nyilatkozott, a "kukacból" egy jól felépített brand lehet. A kormányfő interjúját követő elbocsátások részleteiről egyébként pont a mintául szolgáló Veszprém Kukac számolt be, amelynek készítői szintén olyan újságírók, akiket korábban a Veszprémi Naplótól rúgtak ki. Sokak szerint az Orbán-interjúba központilag nyúltak bele, hogy ürügyet szolgáltassanak az öt újságíró december végi kirúgására. Az egykori alkalmazottak munkaügyi, illetve személyiségi jogi pert is indítanak a Pannon Lapok ellen. Ugyanis a jogilag megkérdőjelezhető módon zajlott belső vizsgálat keretin belül órákon át gyakorlatilag "vallatták" az érintetteket a PLT és a Mediaworks Hungary Zrt. vezetői, majd alaptalanul kirúgták az újságírókat. Emellett, ha bebizonyosodik, hogy az érintetteknek nem volt közük a hekkeléshez, polgári jogi pert is indíthatnak jó hírnév megsértése miatt, hiszen a kiadó alaptalanul gyanúsította őket. Az újságírók mellett Kinde Kálmán ügyvezető igazgatót is kirúgták, de ennek nem volt köze az Orbán-interjúhoz a PLT szerint.

A Mészáros-modell

Elkel az alternatíva a vidéki sajtóban, hiszen amióta a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Opimus Press Zrt. klientúrája átvette a hatalmat a Mediaworks Zrt.-nél, a kiadó birtokolta tucatnyi megyei lap tartalmát központilag állítják elő. Ezzel alapjáraton nem lenne baj, korábban is volt egy központi szerkesztőség, amely az országos tartalmakat készítette és küldte meg vidékre. Csakhogy a felcsúti polgármester érkezésével teljes fejcsere volt a Mediaworksnél. A központi tartalomért felelős szerkesztőség vezetője a Magyar Időktől érkező Szakács Árpád lett, a Mediaworks tartalomfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesének pedig nem mást tett meg Liszkay Gábor vezérigazgató, mint Csermely Pétert, aki a Magyar Idők (ezt szintén Liszkay birtokolja) főszerkesztői székéből állt fel a posztért. Csermely Liszkayval együtt azok közé tartozott, akik az úgynevezett G-nap után otthagyták a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzetet.

Nemcsak a PLT-nél, máshol is tisztogattak, a Somogyi Hírlap mellett az Új Dunántúli Napló, a Tolnai Népújság, a Petőfi Népe, a 24 Óra, a Békés Megyei Hírlap, az Új Néplap, valamint a Heves Megyei Hírlap élére állítottak új vezetőket. Mint ismert, a napokban a Veszprémi Naplótól is elküldték a főszerkesztőt, amiért egy antiszemita vicc jelenhetett meg a lapban. A Napló élére Néző Lászlót tették, aki korábban többek között az akkor még "baráti" Simicska-médiumoknál, a Hír Tv és Magyar Nemzet Online portálok főszerkesztőjeként dolgozott.

Nem csak a vidéki lapok kaptak kormányközeli főszerkesztőt a Népszabadságot bedaráló Mediaworks lapjainál: vezetőt cseréltek a Világgazdaságnál is, ott Mezősi Tamást a Magyar Időktől érkező Deák Bálint váltotta, a Nemzeti Sport élére pedig Szöllősi György, az Orbán alapította felcsúti fociakadémia korábbi kommunikációs igazgatója került.

Lajos megmondta

"Az Orbán-kormánynak vannak olyan törekvései, hogy gyakorlatilag föl akarják számolni a független médiát" - Simicska Lajos nyilván tudott valamit a nevezetes G-napon. Hiszen a 2015 februárja óta eltelt két évben gyakorlatilag ez következett be. Bár Orbán Viktor egykori barátjának médiabirodalma egyelőre megmaradt, nagy érvágás volt a Metropol című, Simicska jobbkeze, Fonyó Károly által tulajdonolt ingyenes napilap beszüntetése. Az újságot egyszerűen kiszorította a közterületekről a Habony Árpád és Győri Tibor korábbi fideszes államtitkár Modern Media Group Zrt.-je által kiadott Lokál, miután a BKK tavaly nem újította meg Simicskáék terjesztési szerződését, és a titokzatos miniszterelnöki tanácsadó állami hirdetésekkel kitömött lapját terjeszthetik százezres példányszámban az aluljárókban. A Metropol egy ideig próbált talpon maradni, ám végül tavaly júniusban Fonyó üzleti szempontok miatt döntött a lap megszüntetéséről. Habonyék megjelenése a piacon nyilvánvalóan a Metropol megfojtására irányult, ráadásul a kegyvesztetté vált Simicska lapjától a piaci és kormányzati hirdetők is átpártoltak a Lokálhoz, ami igen jelentős bevételkieséssel járt. A Simicska-birodalom egyik meghatározó személye biztos abban, hogy a "nagyfőnök" a két ékkövet, a Magyar Nemzetet és a Hír Tv-t nem fogja eladni, ezek létét becsületbeli ügynek tartja. Annak ellenére is, hogy a napilap példányszáma az utóbbi hónapokban 20 ezer eladott példányra zuhant, noha eközben a Hír Tv nézettsége nőtt.

A kormánypárti politikusok ugyanakkor rendre bojkottálják a Simicska-médiumokat. Balog Zoltán miniszter például azzal indokolta, hogy nem nyilatkozik sem a Magyar Nemzetnek, sem a Hír Tv-nek, hogy nem akar olyanokkal szóba állni, akik "bántották a barátját" (Orbán Viktort - a szerk.). A Simicska-média helyett inkább a Magyar Időket választják, hogy megosszák gondolataikat. Nem is csoda, hiszen a Napi Gazdaságból lett kormánypárti napilap - a Magyar Idők - tulajdonosa Liszkay Gábor, a Simicskához kötődő Magyar Nemzet volt főszerkesztője és egyben résztulajdonosa. Liszkay a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től vette meg a napilapot kiadó kft. száz százalékos üzletrészét 2015-ben. A lap főszerkesztőjévé ekkor nevezték ki Csermelyt, a Magyar Nemzet volt főszerkesztő-helyettesét. Csermelyt tavaly ősszel a korábban szintén Simicska-médiumoknál dolgozó Gajdics Ottó váltotta, a G-napi Gajdics a Lánchíd rádiót vezette.

Szentháromság a Nobuban

A tévés piacon is érzékelhető a fideszes túlsúly, hiszen az Andy Vajna birtokolta TV2-csoport 11 csatornája, illetve a közmédia hét adója mellett decemberben az Echo TV is csatlakozott a nyíltan kormányzati konglomerátumhoz. Bár a tévé Széles Gábor tulajdonlása alatt is a Fidesz mellett állt, Mészáros Lőrinc érkeztével komoly tőkeinjekciót kaphat a fejlesztésekre. A cél egyértelműen a Hír Tv kiszorítása, ami jól is halad: az utóbbi hetekben több kábelszolgáltató is levette a kínálatból Simicska tévéjét "nézői igényekre" hivatkozva. Az Echo-ba fektetendő milliárdos tételt Széles Gábor már nem tudta állni, ám a nagyvállalkozó leszögezte: a Magyar Hírlapot nem áll szándékában eladni. Ugyanakkor több jel is arra utal, hogy a Hírlap nem sokáig fog megjelenni, mivel a pletykák szerint a kabinet nem akar a Magyar Idők mellett egy másik 4-5 ezres példányszámú lapot is hirdetésekkel eltartani. Így a két szerkesztőséget integrálnák a Magyar Idők név alatt - erre utalhat, hogy Bayer Zsolt már "átigazolt" a múlt héten.

Aggodalomra adhat okot az ATV háza táján, hogy december végén Németh Sándor tulajdonost a Nobu nevű luxusétteremben kapták lencsevégre Habony Árpád és Andy Vajna társaságában. A Hit Gyülekezetének vezető lelkésze azzal magyarázta a történteket a Magyar Narancsnak, hogy "elsősorban lelkészként voltam jelen, ahogy Jézus is leült minden emberrel, bűnösökkel, vámszedőkkel". Állította, tévés ügyekről nem volt szó, kapcsolatfelvételi első találkozás történt, "polgári csevej", az ATV pedig ellenzéki marad. Ugyanakkor a népszavazási kampány során a csatorna is kapott állami hirdetéseket, s a gyülekezet vezetője "nem" szavazatra szólította fel híveit. Ezzel kapcsolatban Németh S. Szilárd hírigazgató a Kreatívnak azt mondta: "legitim vita, hogy be lehet-e fogadni állami hirdetést. A piacon valóban sok abnormális esemény történt, a nézők pedig féltik az ATV-t, aggódnak értünk. Ha azonban látják az adást, tapasztalhatják, hogy a tartalom nem változott, mint ahogy ezután sem fog".

Kiszolgáló médiahatóság

A Class FM elhallgattatásán egyértelműen Vajna Rádió 1-e, illetve az állami rádiók nyertek, a több mint kétmillió hallgató java ezekhez vándorolt. A TNS Hoffmann és a Mediameter decemberi adatai szerint országos szinten a leghallgatottabb adók rangsorát a Kossuth és a Petőfi vezette (nem meglepő, hiszen csak ezeket lehet az egész országban fogni), utánuk pedig rögtön a Rádió 1 jön a sorban. A fővárosi lista élén szintén Vajna adója áll, amely egyébként november 15-étől már naponta csaknem 20 órában Baja, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Győr, Tihany, Miskolc, Heves és Nyíregyháza környékén is hallgatható a Médiatanács döntése alapján.

A hatóságnak nagy szerepe volt a Class bedarálásában is, hiszen többször megbüntette a korábban Simicska-érdekeltségű rádiót, majd ezekre hivatkozva novemberben nem hosszabbította meg a frekvenciaengedélyét. A Médiatanács amúgy feltűnően megengedő a kormánymédiával: a TV2-t nem büntették meg az elvileg tiltott, felvillanó reklámok sugárzásáért, illetve a Vona Gábort lejárató riportok miatt, mivel szerintük "a Médiatanács csak az emberi méltóságot általánosan sértő esetekben illetékes". A magyar kormány megbízásából készült "Tudta?" és "Megüzentük Brüsszelnek" kezdetű szpotokat szintén nem tartották jogsértőnek, mert szerintük azok "nem minősülnek politikai reklámnak". A szpotokat a Mérték Médiaelemző Műhely panaszolta be, beadványuk szerint ezek politikai reklámoknak minősültek, amelyeket választási kampányidőszakon kívül csak a már elrendelt népszavazással összefüggésben lehetett volna közölni. Hasonló történt a Mérték másik panaszával, amely a "Magyar reformok működnek!" propaganda ellen irányult. Itt a Médiatanács ugyan eljárást indított, de a szpotokat nem politikai hirdetésnek, hanem társadalmi célú reklámnak minősítette. A médiaszakértők az ügyészséghez fordultak, amely tavaly májusban közölte: vizsgálják az ügyet. Erről azóta nem tudni.

Összefonódás?

A Mérték többször hangoztatta: a Médiatanács nem független. Hiszen a 2010-ben létrejött Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét a miniszterelnök nevezte ki 9 évre, központi szervébe, a Médiatanácsba csak a kormánypártok által delegált tagokat választottak. A médiahatóságot az alkotmány módosításával, majd az alaptörvény elfogadásával jelentősen meg is erősítették, így annak elnöke jogalkotási, rendeletalkotási hatásköröket is kapott. A héten a Médiatanács nem engedte meg az RTL Magyarországnak, hogy részesedést vásároljon a Centrál Médiacsoport online portfóliójából, mivel "a tervezett összefonódás a televíziós és digitális területen együttesen a tulajdonosi koncentráció jelentős erősödésével járna, az összefonódás eredményeként a véleménybefolyásolási képesség a releváns piacon olyan mértékben változna, amely veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését". A végső döntést a Gazdasági Versenyhivatal hozza meg. Érdekes, a még az osztrák Heinrich Pecina birtokolta Mediaworks Zrt. egyből megkapta a Médiatanács engedélyt arra, hogy megvásárolja a PLT-t, pedig abban az esetben is nagy mértékben változott a "véleménybefolyásolási képesség".

Az MSZP szerint ezért a Médiatanács többé nem független intézmény. Mint Kunhalmi Ágnes fővárosi elnök felidézte, a Médiatanács által alkalmazott kettős mércére jó példa, hogy "a testület semmilyen kifogást nem emelt akkor, amikor az Ausztriában hűtlen kezeléssel vádolt Heinrich Pecina, Orbánék strómanja a Mediaworks cégen keresztül megvette a Pannon Lapok Társaságát. A vásárlás után pedig egyből továbbjátszották a tizenhárom megyei napilapot Orbán Viktor első számú táskás emberének, Mészáros Lőrincnek."

A reklámipart is bekebelezték

A TV2-csoport és még számos másik adó, köztük a közmédia reklámidejét értékesítő Atmedia hátterében feltűnt Rákosi Tamás is, aki ma a TV2 egyik igazgatója, de korábban az RTL egyik beszállítója és résztulajdonosa volt. Ismert, a holland tulajdonosok decemberben Tombor Andrásnak adták el az Atmediát, ám a 24.hu szerint Orbán korábbi biztonságpolitikai szakértője, aki Habony Árpád állítólagos hitelezője is, csupán egy stróman. Ugyanis az Atmediára zálogjoggal rendelkezik a luxemburgi székhelyű Mangusta Invest S.A., amely vélhetően hitelezte Tomboréknak a több milliárd forintra rúgó vételárat. Ez a luxemburgi cég áll a Rákosi birtokolta IKO Productions mögött is, a Mangusta székhelye ugyanarra a címre van bejegyezve, ahová Rákosi több cége. Az Atmedia több mint 30 magyar csatorna reklámidejét árulja: árbevételük 2015-ben 9,2 milliárd forint volt. Tombor érkezésével párhuzamosan az Atmedia a kormányzati kampányokon sokat nyerő Krskó Tibor tulajdonolta HGY Invest Kft.-vel létrehozta a Radio Sales House Kft.-t, amely mindkét cégcsoport rádiós reklámértékesítési tevékenységét ellátja majd. Ezzel január 1-től a közszolgálati rádiók, valamint a regionális rádiók reklámértékesítését ellátó sales house-ok tevékenységét egy cégbe integrálták, amely 60 regionális rádió reklámidejét értékesíti együttesen.

Sajátos időzavar

Sajátos időzavarba került az Origo - írta a hvg.hu a Médiatanács döntéséről hírt adó portálról, amely kedden 11:35-kor tényként közölte, hogy a testület elkaszálta az RTL és a Centrál Médiacsoport megállapodását, holott a Médiatanács ülésnapja, amelyen a kérdést tárgyalták, csak 12 órakor kezdődött. A döntésről szóló cikk első mondatát később átírták, de meglehetősen furcsán: "Várhatóan nem kapott engedélyt a Médiatanácstól az RTL Klub, hogy megvásárolja a Central Média 30 százalékos tulajdonrészét – értesült az Origo."