Előfizetés

Juhász Péter vizsgálatot vár a Belvárostól

Publikálás dátuma
2017.01.25. 19:46

Vizsgálatot vár a belvárosi önkormányzat fideszes polgármesterétől az Együtt alelnöke az V. kerületi ingatlanok áron aluli eladása ügyében. 

Juhász Péter szerint az önkormányzati tulajdonú lakások eladásával csak a fideszes pártkatonák jártak jól. „Szentgyörgyvölgyi Péter maga is érintett az ingatlanok ilyen módú eladásában, ő maga is igényelt és kapott is lakást az önkormányzattól, csak lebukott, akkor ezt visszaadta, de feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy ennek ellenére álljon bele a vizsgálatba. Azt fontosnak tartom, hogy ellenzéki képviselőket is vonjon be ebbe a munkába” – szögezte le Juhász.

Kapcsolódó
Juhász mondhat véleményt Rogánról

Felülről irányított korrupció

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.01.25. 19:28
A közhivatalok és politikusok korrumpáltságáról mondtak véleményt az üzletemberek és a szakértők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/TH
A Transparency International (TI) korrupciós érzékelés indexe szerint Magyarország 2016-ban 7 helyet rontott korrupciós besorolásán. Miközben az úgynevezett "utcai", vagy hétköznapi korrupciós esetek némileg visszaszorultak, az állami szintű, felülről irányított csúszópénz elosztás tovább erősödött és ez már a gazdaság bővülését is fékezi.

Tavaly Magyarország a TI korrupciós érzékelési listáján 176 ország között az 57. helyen végzett 48 ponttal. 2016-höz képest 7 helyet csúsztunk vissza, ezzel egy szintre került Romániával, csak az a különbség, hogy keleti szomszédunk javuló teljesítménnyel érte el ezt a helyezést, Magyarország pedig évek óta folyamatosan romló megítélése miatt csúszott a szomszédos ország szintjére. Az uniós országok között Görögországgal, Olaszországgal és Bulgáriával került egy csoportba hazánk, de a közép-kelet-európai térségben már kizárólag Bulgáriát előzzük meg. Ráadásul a korrupciós olló egyre nyílik, vagyis míg a többiek eltérő mértékben, de javítanak helyzetükön, Magyarország megítélése folyamatosan romlik a vizsgálatban megkérdezett üzletemberek és szakértők körében.

A 0-tól 100-ig terjedő skálán a 100-ast kapna az a nemzet, ahol leginkább elenyésző korrupció, de ilyen ország egyelőre a 176 vizsgált állam között nem akadt. Az élbolyban sokadszor is a 4 skandináv ország végzett, Svájc és Új-Zéland társaságában. A sort pedig Észak-Korea, Szomália, Szudán zárja.

A korrupció mértéke és a gazdasági teljesítmény között érdemi összefüggés mutatható ki, így nem véletlen, hogy tavaly a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi listáján is rontott Magyarország 6 helyet - mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója, a szervezet jelentésének szerdai tájékoztatóján. Míg 2001-ben Magyarország a WEF listán 28. volt, tavaly már a 69. helyre zuhant. Ebben a felmérésben az intézményrendszer átláthatóságát, elszámoltathatóságát, hatékonyságát tekintve még rosszabbul szerepelt, a 114. helyen végeztünk. Mindez bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet - figyelmeztetett Martin József Péter.

A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése, részrehajlása, alacsony hatásfoka. A szabályozás bizonytalansága és a magas korrupciós szint a sikeres üzlet legfőbb akadályai Magyarországon a megkérdezett szakemberek szerint. Ennek is betudható, hogy a magán beruházások GDP arányosan nálunk a legalacsonyabbak a régióban.

Magyarországon rendszerszintű, legalizált, felülről vezérelt, sok esetben törvényesített korrupcióról lehet beszélni és a korrupció mára a rendszer jellemzőjévé vált - tette hozzá Martin József Péter. Ennek legfőbb formája, hogy közpénz-szivattyúk működnek, melyek a közpénzt magánzsebekbe terelik át. A rendszer a lényege a központosítás, amely érinti a politikát, a gazdaságot és ezzel párhuzamosan a korrupciót is.

A gazdaságra egyfajta bennfentes államkapitalizmus jellemző - értékelte a hazai állapotokat az igazgató. Fél-, vagy romlott demokráciáról, egyfajta hibrid rezsimről beszélhetünk, melynek a jellemzője, hogy nem jogtisztelő, de nem is diktatúra, ehhez a politikai, gazdasági rendszerhez igazodik a korrupció természete is jelenleg Magyarországon - fejtette ki a TI ügyvezető igazgatója.

A fékek és ellensúlyok rendszere már tavaly sem működött és az ellenőrző funkciót ellátó civil szervezetek, mint a Soros György által is támogatott TI ellen is kormányzati hajsza indult az elmúlt hetekben.

A magyar társadalom túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a korrupció milyen súlyos gond. Ám a lakosságon egyfajta tehetetlenség uralkodott el. A többség nem nagyon látja, hogy mit lehetne tenni az élet részévé vált visszaélések ellen - mondta a Népszava kérdésére Martin József Péter.

Az elmúlt évek több példája is igazolja, hogy "a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon" - jegyezte meg Ligeti Miklós a TI jogi igazgatója. A rendőrség és az ügyészség a befolyással üzérkedéses és vesztegetéses ügyek egyharmadát, felét tudja csak feltárni, de a hivatali visszaélések esetében még rosszabb az arány.

Néhány jelentősebb eset pedig fel sem tűnik a bűnügyi statisztikákban, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csaknem 267 milliárd forintos alapítványi juttatásai, mint ahogy az sem keltette fel a hatóságok figyelmét, hogy több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek. Egyszer talán a parlament gazdasági bizottság azon tagjai is bíróság előtt felelnek majd, akik úgymond politikai döntést hoztak arról, hogy melyik off shore cég árusíthat letelepedési kötvényeket és melyik nem - hangsúlyozta Ligeti. Ugyanis a konstrukció miatt csak a kamatokon nagyjából 700 millió forintot buktak a magyar adófizetők az elmúlt 3,5 évben.

A korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok - mondta a tájékoztatón Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese. A történelemből tudható, hogy szoros kapcsolat van egy ország fejlettsége és korrupciós szintje között - tette hozzá.

Feledékeny volt a kormányszóvivő
Kovács Zoltán kormányszóvivő a TI berlini központja által végzett korrupciós helyzetjelentésének ismertetésére reagálva a szokásos "nyócévezés" keretében azt mondta, „érdekes”, hogy a Transparency International 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban. Kovács figyelmét valószínűleg elkerülte, hogy a Transparency már 2008-ban, a baloldali kormányzás idején felhívta a figyelmet arra, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon.



Felülről irányított korrupció

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.01.25. 19:28
A közhivatalok és politikusok korrumpáltságáról mondtak véleményt az üzletemberek és a szakértők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/TH
A Transparency International (TI) korrupciós érzékelés indexe szerint Magyarország 2016-ban 7 helyet rontott korrupciós besorolásán. Miközben az úgynevezett "utcai", vagy hétköznapi korrupciós esetek némileg visszaszorultak, az állami szintű, felülről irányított csúszópénz elosztás tovább erősödött és ez már a gazdaság bővülését is fékezi.

Tavaly Magyarország a TI korrupciós érzékelési listáján 176 ország között az 57. helyen végzett 48 ponttal. 2016-höz képest 7 helyet csúsztunk vissza, ezzel egy szintre került Romániával, csak az a különbség, hogy keleti szomszédunk javuló teljesítménnyel érte el ezt a helyezést, Magyarország pedig évek óta folyamatosan romló megítélése miatt csúszott a szomszédos ország szintjére. Az uniós országok között Görögországgal, Olaszországgal és Bulgáriával került egy csoportba hazánk, de a közép-kelet-európai térségben már kizárólag Bulgáriát előzzük meg. Ráadásul a korrupciós olló egyre nyílik, vagyis míg a többiek eltérő mértékben, de javítanak helyzetükön, Magyarország megítélése folyamatosan romlik a vizsgálatban megkérdezett üzletemberek és szakértők körében.

A 0-tól 100-ig terjedő skálán a 100-ast kapna az a nemzet, ahol leginkább elenyésző korrupció, de ilyen ország egyelőre a 176 vizsgált állam között nem akadt. Az élbolyban sokadszor is a 4 skandináv ország végzett, Svájc és Új-Zéland társaságában. A sort pedig Észak-Korea, Szomália, Szudán zárja.

A korrupció mértéke és a gazdasági teljesítmény között érdemi összefüggés mutatható ki, így nem véletlen, hogy tavaly a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi listáján is rontott Magyarország 6 helyet - mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója, a szervezet jelentésének szerdai tájékoztatóján. Míg 2001-ben Magyarország a WEF listán 28. volt, tavaly már a 69. helyre zuhant. Ebben a felmérésben az intézményrendszer átláthatóságát, elszámoltathatóságát, hatékonyságát tekintve még rosszabbul szerepelt, a 114. helyen végeztünk. Mindez bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet - figyelmeztetett Martin József Péter.

A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése, részrehajlása, alacsony hatásfoka. A szabályozás bizonytalansága és a magas korrupciós szint a sikeres üzlet legfőbb akadályai Magyarországon a megkérdezett szakemberek szerint. Ennek is betudható, hogy a magán beruházások GDP arányosan nálunk a legalacsonyabbak a régióban.

Magyarországon rendszerszintű, legalizált, felülről vezérelt, sok esetben törvényesített korrupcióról lehet beszélni és a korrupció mára a rendszer jellemzőjévé vált - tette hozzá Martin József Péter. Ennek legfőbb formája, hogy közpénz-szivattyúk működnek, melyek a közpénzt magánzsebekbe terelik át. A rendszer a lényege a központosítás, amely érinti a politikát, a gazdaságot és ezzel párhuzamosan a korrupciót is.

A gazdaságra egyfajta bennfentes államkapitalizmus jellemző - értékelte a hazai állapotokat az igazgató. Fél-, vagy romlott demokráciáról, egyfajta hibrid rezsimről beszélhetünk, melynek a jellemzője, hogy nem jogtisztelő, de nem is diktatúra, ehhez a politikai, gazdasági rendszerhez igazodik a korrupció természete is jelenleg Magyarországon - fejtette ki a TI ügyvezető igazgatója.

A fékek és ellensúlyok rendszere már tavaly sem működött és az ellenőrző funkciót ellátó civil szervezetek, mint a Soros György által is támogatott TI ellen is kormányzati hajsza indult az elmúlt hetekben.

A magyar társadalom túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a korrupció milyen súlyos gond. Ám a lakosságon egyfajta tehetetlenség uralkodott el. A többség nem nagyon látja, hogy mit lehetne tenni az élet részévé vált visszaélések ellen - mondta a Népszava kérdésére Martin József Péter.

Az elmúlt évek több példája is igazolja, hogy "a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon" - jegyezte meg Ligeti Miklós a TI jogi igazgatója. A rendőrség és az ügyészség a befolyással üzérkedéses és vesztegetéses ügyek egyharmadát, felét tudja csak feltárni, de a hivatali visszaélések esetében még rosszabb az arány.

Néhány jelentősebb eset pedig fel sem tűnik a bűnügyi statisztikákban, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csaknem 267 milliárd forintos alapítványi juttatásai, mint ahogy az sem keltette fel a hatóságok figyelmét, hogy több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek. Egyszer talán a parlament gazdasági bizottság azon tagjai is bíróság előtt felelnek majd, akik úgymond politikai döntést hoztak arról, hogy melyik off shore cég árusíthat letelepedési kötvényeket és melyik nem - hangsúlyozta Ligeti. Ugyanis a konstrukció miatt csak a kamatokon nagyjából 700 millió forintot buktak a magyar adófizetők az elmúlt 3,5 évben.

A korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok - mondta a tájékoztatón Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese. A történelemből tudható, hogy szoros kapcsolat van egy ország fejlettsége és korrupciós szintje között - tette hozzá.

Feledékeny volt a kormányszóvivő
Kovács Zoltán kormányszóvivő a TI berlini központja által végzett korrupciós helyzetjelentésének ismertetésére reagálva a szokásos "nyócévezés" keretében azt mondta, „érdekes”, hogy a Transparency International 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban. Kovács figyelmét valószínűleg elkerülte, hogy a Transparency már 2008-ban, a baloldali kormányzás idején felhívta a figyelmet arra, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon.