Bocuse d'Or - Az USA nyert, a magyar csapat különdíjas (Fotók)

Publikálás dátuma
2017.01.25 20:27
Magyar szurkolók.
Az Egyesült Államok csapata nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or döntőjét szerda este a franciaországi Lyonban, a második helyezett Norvégia, a harmadik pedig Izland lett. Magyarország éppen lemaradt a dobogóról a negyedik helyezésével, két kategóriában azonban különdíjas lett. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

A Széll Tamás séf, Szabó Kevin commis, Vomberg Frigyes coach és Szulló Szabina csapatkapitány alkotta magyar csapat a legjobb hústál és a legjobb promóciós poszter különdíját kapta a kétnapos versengést lezáró ünnepélyes díjátadón. "Jó lett volna érezni a szobor súlyát, de a legjobb ötöt céloztuk be, ezt sikerült elérni. Azt tekintve, hogy mennyi idő alatt jutottunk el erre a szintre, egyedülálló ez a teljesítmény" - mondta Széll Tamás a helyszínen a közmédia tudósítójának a köztévén sugárzott riportban.

Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke hozzátette: tíz évvel ezelőtt kevesen merték volna megjósolni, hogy itt fogunk tartani mind a Bocuse d'Ort, mind a Michelin-csillagos éttermeket tekintve. "Történelmet írtunk, hiszen magyar étterem kapott Kelet-Európában elsőként Michelin-csillagot, és most ismét igazán különleges díjakat vihetünk haza" - mondta Hamvas Zoltán, aki az ételeket pontozó 24 tagú zsűriben Magyarországot képviselte, és aki szerint a 16 pontnyi különbség igazán elenyészőnek számít. 

Serge Vieira portugál származású, de korábban francia színekben Bocuse d'Ort nyert séf szerint egyre több fiatal magyar szakács jelenik meg versenyeken. "Jó érzés látni olyan új országokat, amelyek nagyon magas szintet képviselnek a konyhában. Széll Tamás lenyűgöző munkát végzett" - fogalmazott a mesterszakács.

Széll Tamás és csapata végül 1565 pontot kapott a zsűritől, amely különösen magas pontszámot adott a magyar csapatnak az íz és főzési technika, a tálalás, a földrajzi sajátságosság és eredetiség értékelése során. A lyoni döntő első versenynapján, rendkívül erős mezőnyben küzdő magyar csapat teljesítményének elismerése egyben kedvező nemzetközi visszaigazolás a magyar gasztronómia terén az utóbbi években tapasztalható fejlődésről is. Magyarország világdöntős helyezésével és az európai döntő tavalyi megnyerésével megkerülhetetlen helyet vívott ki magának Európa és a világ gasztronómiai térképén. Az elismerés irányt mutat a magyar gasztronómia következő generációja számára is - olvasható a Magyar Bocuse d'Or Akadémia Egyesület közleményében. 

A magyar csapat a 2013-as és a 2015-ös döntőt követően idén is megnyerte a lyoni Bocuse d'Or plakátversenyét. A magyar posztert novemberben mutatták be hivatalosan, a közönség a verseny végéig, január 25-ig szavazhatott az egyes versenyző országokat megjelenítő alkotásokra. A világdöntőre készült magyar plakáton Széll Tamás látható az idei verseny fő alapanyagával, egy bresse-i csirkével, amint épp Lyon felé halad az erdőben.

Magyar szurkolók.

Magyar szurkolók.

Az idei verseny során különösen fontos elvárás volt a nemzeti karakter megjelenítése a tál és a tányér témájában. Széll Tamás és csapata ezt a magyar gasztronómiai kultúra egyik tradicionális eleme, a savanyítás jelentős használatával, illetve a magyar erdő hangulatának és alapanyagainak beemelésével kívánta érvényre juttatni. A sorrendet meghatározó pontszámokról a tálalást és a gasztronómiai kiválóságot pontozó kóstoló zsűri és a versenykonyhában végzett munka tisztaságát, fenntarthatóságát és higiéniáját értékelő konyhai zsűri döntött.

A legjobb vegán tálért járó különdíjat a francia csapat, a legjobb commis-nak (segédnek) járó díjat pedig a francia séf segítője kapta.

A versenyt egy francia szakács, Paul Bocuse alapította, és 1987 óta minden második év januárjának végén rendezik meg a döntőt Lyonban.

Szerző

Zsolnay-ügy: megfizetnek a kisemberek, a fideszes polgármester hárít

Publikálás dátuma
2019.03.20 06:00

Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
– Nem a mi hibánk! Nem a mi hibánk! – ezt ismételgeti az a pécsi asszony, aki 2016-ban húszévnyi munkaviszony után Pécs kormánypárti irányítóinak biztatására lépett át a Zsolnay Porcelánmanufaktúrából a Ledina Kft.-be. A korábban porcelánfestőként dolgozó asszony már távozott a Ledinától is, mert ott alig volt munka, s jelenleg szalag mellett dolgozik. A bíróság 205 ezer forint kártérítésre ítélte, s már bármikor követelhetik tőle ezt a pénzt. Férjével két gyermekről gondoskodnak, egyikük fizetése sem éri a 200 ezer forintot, a családnak mozgósítható vagyona nincs. Az asszony így fakad ki:
– Lehet, hogy buták voltunk, amikor kiléptünk a Zsolnaytól, de akkor se a mi hibánk! Fizessenek azok, akik hitegettek minket! A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. einstandjának kísérletéről többször írtunk. 2016-ban egy, a kormánnyal jó kapcsolatban lévő gazdasági kör szerette volna megszerezni a gyárat. Az 1853-ban alapított cég évek óta veszteségesen gazdálkodott, ám az üzemet vonzóvá tette, hogy Magyarországon több tucatnyi középületet borít Zsolnay kerámia, s ezek – uniós támogatásból – finanszírozott, műemléki felújítása révén a részvénytársaság a következő évtizedben akár 20-25 milliárdos, versenytárs nélküli megrendeléshez juthat, és ettől nyereségessé válhat. A Zsolnay megszerzéséért többfrontos támadás indult, ennek egyik eleme az volt, hogy a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát, 118 dolgozót átcsaltak a fideszes irányítású pécsi önkormányzat cégébe, a Ledina Kft.-be. A cél az volt, hogy a Zsolnayt felszámolásba sodorják, s a gyár tevékenységét a Ledina átvegye. A Zsolnay tulajdonosa, a svájci Bachar Najari azonban rendezte a zrt. adósságát, és a manufaktúra – meggyengülve, de – túlélte a támadást. A város által eladott Ledina viszont nem boldogult. A kft. termékei nem találtak piacra, a cég több százmilliós adósságot halmozott fel, s jelenleg végelszámolás folyik ellene. A Ledina dolgozóinak gondját fokozza, hogy a Kúria múlt heti ítélete kimondta: azonnali kilépésük a Zsolnaytól jogtalan volt, ezért a távozók 150-250 ezer forintos kártérítést kell fizessenek. Amikor a dolgozók elhagyták a Zsolnayt, felmondásukat a városháza által megbízott jogászok szervezték meg – mindez és Pécs irányítóinak ígéretei azt sugallták, hogy a város átvállalja a kilépés terheit. Miután Pécs eladta a Ledinát, a kft. egymást váltogató tulajdonosai azt mondták, perveszteség esetén nem a dolgozóknak kell majd fizetniük. Ám most nincs, aki fizetni akarna helyettük. Pedig többségüknek a fizetése alacsony. A végrehajtás – várhatóan - 2-3 héten belül elkezdődik. A lapunknak név nélkül nyilatkozó pervesztesek és az ő sorsukat átérző pécsiek véleménye ugyanaz, mint a cikk elején megszólaló asszonyé. Mindezek okán írásban megkérdeztük Páva Zsoltot, Pécs fideszes polgármesterét, hogy a város tudja-e enyhíteni a pervesztesek terheit? Pécs első embere azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, hisz a város a Ledinát 2016 őszén eladta. Páva – mint válaszából kiderül - abban bízik, hogy a Ledina tulajdonosai kifizetik a pervesztesek helyett a kártérítést. Felvetettük: sokak szerint azoknak kellene magukra vállalni a kártérítést, akik kitervelték a Zsolnay einstandját és – Pávával együtt - belevitték a dolgozókat a jogtalan indokú távozásba. Erre a kérdésre Páva Zsolt nem válaszolt. Amúgy az a vállalkozói csoport, amelyik kiszemelte magának a Zsolnayt, könnyedén fizethetne a dolgozók helyett, hisz az ő cégeik a sokmilliárdos állami beruházások közbeszerzéseinek állandó nyertesei, nekik a Kúria által kirótt 25 milliós kártérítés nem tétel. A Zsolnay dolgában jártas pécsiek úgy vélik, alighanem ők sietnek majd a pervesztes dolgozók segítségére.
Témák
Pécs
Frissítve: 2019.03.20 06:00

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00