Nagyívű beszédében megemlítette, hogy menekültek gyermekeként született.
Szót ejtett a holokausztról, amelyet az emberiség történetének legnagyobb bűntettének nevezett. „Ezt tartom az osztrák történelem legsötétebb időszakának” – jelentette ki. Mint mondta, hazája nemcsak áldozat, tettes is volt. Kifejtette, nem kell tartani a változásoktól, ha mindannyian hiszünk az ország képességeiben”. Ezzel Leopold Figl szavaira utalt, aki a második világháború utáni első osztrák kancellár volt.
Hangsúlyozta hazája hídépítő szerepét is, illetve nem győzte hangsúlyozni az Európai Unió jelentőségét. Kifejtette, a második világháború után a közös európai gondolatnak köszönhetően köszöntött be a kontinensen a béke, a szabadság és a jólét időszaka. Európa azonban sérülékeny. Félőnek mondta, hogy egyes államai a nacionalizmus felé fordulnak.
Kérdés, hogy ez a megjegyzése ellenfelének, Norbert Hofernek szólt-e, akit az elnökválasztás december elején megismételt második fordulójában győzött le.
Van der Bellen azt is hangsúlyozta, hogy pártokon felüli államfőként akarja betölteni hivatalát. Emlékeztetett Ausztria semlegességére. „Ausztria Európa szívében fekszik, nemcsak földrajzilag, hanem politikailag is" - mondta. Az új osztrák államfő a parlamentben tartott ceremóniát követően a Hofburgba, az egykori császári palotába ment, hogy átvegye hivatalát. A délután folyamán Christian Kern kancellárt és Reinhold Mitterlehner alkancellárt fogadta.
