Sorra derülnek ki 50-60 éve épült közintézményeinkről, hogy az építkezéshez használt anyagok közt kisebb-nagyobb arányban azbesztet lehet találni. Az Index tegnap hozta nyilvánosságra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Arany János utcai tömbjében is alacsony azbesztrost-koncentrációt mértek a szakemberek. A vizsgálat állítólag kisebb pánikot okozott az ott dolgozók körében, bár az erősen rákkeltő anyag koncentrációja az egészségügyi határértéket nem lépte át, csak az úgynevezett tisztasági szint határértékénél mutatott minimálisan nagyobb koncentrációt.
A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke a Népszava érdeklődésére ezt úgy magyarázta, hogy a tisztasági határérték, vagyis a 0,01 rost/köbcentiméter valójában a levegő tisztaságát igazolja, ha tehát ezt lépik túl minimálisan, az nem jelent veszélyt az ilyen környezetben dolgozókra, hacsak nem bolygatják meg az azbeszttel szigetelt falakat vagy a mennyezetet. Borsody Gábor, a szervezet elnöke hangsúlyozta, ha hozzányúlnak az ilyen felülethez, az képes akár sokszorosára növelni az azbeszt koncentrációját, s ilyenkor azonnal le kell zárni a területet. Ennél nagyobb kockázatot jelent, ha például olyan raktárban dolgoznak az alkalmazottak 8-10 órán át, ahol úgynevezett szórt azbeszt van a plafonon és ez rossz állapota miatt már folyamatosan porlódik. Ilyen helyeken rendszeresen ellenőrizni kell az azbeszt koncentrációját és ha az meghaladja a 0,1 rost/köbcentit, akkor elő kell írni a dolgozóknak az egyéni védőfelszerelések használatát.
A minisztériumi épületek üzemeltetője és vagyonkezelője, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a Népszava érdeklődésére azt válaszolta, a szennyezés-mérések a minisztériumban olyan elzárt gépészeti terekben történtek, ahol évente maximum egy alkalommal pár perces időtartamig folyik munkavégzés. A műemléki jelentőségűnek számító Arany János utcai épület 1966–68-ban épült, megérett a felújításra. A KEF azt ígéri, hogy az épület felújításakor elvégzik a teljes azbesztmentesítést is, de addig sincs az épületnek egészségügyi kockázata, mivel az azbeszt az irodaházban kötött állapotban van. Demény Ádám főigazgató a Népszava kérdésére azt is elmondta, a munkálatok a teljes gépészeti rendszert és belső tereket, illetve a homlokzat felújítását is érintik majd, de még nincs kitűzött időpontja a munka megkezdésének.
A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke azt javasolta az Emmi munkavédelmi vezetőjének, érdemes lenne oktatást tartani a dolgozóknak, hogy el lehessen oszlatni a félelmüket. A felújítással kapcsolatban pedig arra emlékeztetett Borsody Gábor, hogy amellett nyugodtan lehet folytatni majd a munkát az irodákban, mert a veszélyeztetett területet az azbesztmentesítés idejére hermetikusan le tudják zárni. Ilyenkor a 24 órában dolgozó elszívó berendezések csak befelé engedik a friss levegőt, kifelé háromszoros szűrőn vezetik át és folyamatosan mérik a távozó levegőben az azbeszt jelenlétét. Ha a szűrés ellenére mégis veszélyes anyag kerülne a szabadba, azonnal orvosolják a hibát, így a környezetben senkit nem fenyeget, hogy belélegzi az azbesztszálakat.
Az egészségügyi kormányzat épületétől pár saroknyira, a Kossuth téri metrómegálló szomszédságában lévő egykori MTESZ-székházban is volt azbesztet tartalmazó építőanyag, az épület bontását ennek megfelelően szervezték meg.