Orbán-Putyin találkozó - Van-e belpolitikai tétje?

Publikálás dátuma
2017.01.27. 06:27
Az orosz–magyar földgázszerződés lejárt ugyan, de a felhalmozott maradék kitart még egy-két évig FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/S
Nagy hangsúlyt kapnak majd az energetikai kérdések Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő heti, lassan rutinszerűnek mondható budapesti látogatásán. Paks2 tervezett beruházása mellett még több olyan nyitott kérdés van, a legfontosabb energetikai beszállító partnerünk, Oroszország részéről, amely a legmagasabb szintű megbeszélést igénylik. Magyarország csak szavakban tiltakozik a szankciók fenntartása ellen.

Oroszország és Magyarország közötti energetikai megállapodások helyzetéről is tárgyal - más gazdasági kérdések mellett - Vlagyimir Putyin Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel február 2-i budapesti látogatása során. A megbeszélések alaphangját egyébként az adja meg - ezt kár lenne elhallgatni -, hogy Putyinnak, a maga módján, szimpatikus a magyar miniszterelnök, és jól esik neki olyanokat hallani, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter e heti moszkvai útja során kijelentett: "Európai szempontból sürgősen szükség van a kiegyezésre az Európai Unió és Oroszország között.” Vagyis időszerűnek tartotta az Oroszország elleni gazdasági szankciók megszüntetését, illetve enyhítését. Természetesen itt sem maradhatott el a szokásos szófordulat: "A magyar emberek érdeke az, hogy normalizálódjon Magyarország és Oroszország, valamint Oroszország és Európa kapcsolata, mert az oroszországi export visszaesésébe magyar vállalatok mennek tönkre."

Szankciók
Tavaly decemberben újabb hat hónappal meghosszabbította az Európai Unió az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankcióit - így döntöttek az uniós állam- és kormányfők. Ekkor a büntetőintézkedések hatályát 2017. július 31-ig tolta ki az Európai Unió Tanácsa, mivel Moszkva nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat. A szankciók meghosszabbítását az uniós állam- és kormányfők mindegyike jóváhagyta. Elvileg Orbán Viktor megvétózhatná a szankciót, de mind ő, mind külügyminisztere csak szavakban nem ért egyet a kényszerintézkedésekkel, mire tényleges döntéshozatalra kerül sor, addigra mindig belesimul a magyar vélemény az egyöntetű, a szankció meghosszabbítását támogató a
Eredetileg az Európai Unió 2014 júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba. A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.


Erre utalt a Policy Agenda is legfrissebb tanulmányában, amikor azt taglalták, hogy mi is az igazi tétje Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának? Az elnöki vizit egyetlen érdekesebb kérdése, hogy meddig megy el Orbán Viktor az Oroszország elleni szankciók kritikájában. Megmarad a korábbi szinten, azaz károsnak, és rossz döntésnek nevezi, de a kollektív határozatot elfogadja. Vagy kezdeményezőként próbál fellépni a kérdésben, és megpróbálja megakadályozni a szankciók meghosszabbítását. Az elemzés szerint belpolitikailag tehát nincs igazi tétje a látogatásnak, hiszen az ellenzék széttagoltsága miatt nem várható semmilyen határozott, komoly figyelmet keltő bírálat.

Két éven belül harmadszor

Nem árt emlékeztetni arra, hogy az Európai Unió tagállamai vezetői között egyedülálló, hogy egy ország kormányfője két éven belül immár harmadszor találkozik Putyinnal. Igaz, hogy az évente legalább egy alkalommal sorra kerülő megbeszélések többségében Orbán Viktor zarándokolt el Putyinhoz. Az orosz elnök számos más uniós tagállamba is ellátogatott ugyan, de számosságában kétségtelen Magyarország a legelső.

Nyilvánvalóan a budapesti orosz-magyar csúcstalálkozó legfontosabb napirendi pontja Paks2 ügye lesz. Szergej Lavrov orosz külügyér is beszélt Moszkvában arról, hogy országa számára mennyire fontos a Roszatom részvétele a beruházásban. Az szinte bizonyosnak látszik, hogy az atomerőmű engedélyezési folyamata némileg elhúzódik, ugyanis a hazai zöldszervezetek fellebbezést nyújtottak be a beruházás környezetvédelmi engedélyének hatósági jóváhagyása ellen, most a másodfokú engedélyre, illetve az Országos Atomenergia Hivatal telephely-engedélyére várnak, mind a kettő az első félévben megszülethet. Ezért 2017-ben az első kapavágást aligha teszik meg, de a munkálatok beindításának dátumáról még egyébként sem született döntés. Már csak azért sem, mert valamennyi szükséges engedély beszerzését követően - műszaki területen - a következő lépés a létesítési engedély-kérelem összeállítása lesz.

Titkosak a részletek

Emellett a magyar kormány arra vár, hogy az Európai Bizottság lezárja az állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatot. Valószínűnek látszik, hogy Brüsszel rábólint a konstrukcióra, legalábbis Lázár János kancelláriaminiszter ezt közölte a közelmúltban egy Kormányinfón. Ha ez is megtörténik, akkor - Aszódi Attila, a Paksi Erőmű kapacitásfenntartási kormánybiztosának szavaival - a "beruházás nagyobb fordulatra kapcsolhat." Azonban még a beruházás finanszírozásával kapcsolatos aggályok korántsem múltak el. Nemrégiben az amerikai Politico magazin európai kiadása arról írt, hogy "radioaktív felhő takarja el Paks2 tényleges költségeit", így az Európai Unió is csak nehezen tudja nyomon követni a tényleges kiadásokat. Félő ugyanakkor, hogy a végszámla összege messze meghaladja majd a hivatalos becsléseket és ez alaposan kihat majd az ország költségvetésére. A bizonytalanság abból fakad, hogy átláthatatlanok az éves pénzügyi terhek. Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője ott látja a gondok okát, hogy egytől egyig titkosak a szerződések a műszaki részletekről, a pénzügyi háttérről és a kölcsönökről.

Az Orbán-Putyin találkozón a paksi bővítéssel kapcsolatban minden bizonnyal szóba kerülhet, hogy a beruházáshoz szükséges államközi szerződésben rögzített orosz hitelt kiváltanánk. "Az, hogy adott esetben be lehet vonni más forrást, amely a jelenlegi helyzetben kisebb a kamata, mint az egyébként nagyon kedvező kamatozású orosz államközi hitel, nem jelenti azt, hogy a lehívást nem kell eszközölni" - mondta ezzel kapcsolatban Aszódi Attila. Hírek szerint ezt a műveletet úgy tervezi végrehajtani a magyar kormány, hogy lehívnának a 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót amelynek a kamata jelenleg 4-5 százalékos, és az eredeti megállapodás szerint 2023-ig kell törlesztenünk, 30 esztendeig. (A maradék 20 százalékot a magyar kormánynak kell biztosítania a projektre.) Most arról lehet szó a csúcsmegbeszélések során, hogy miután lehívtuk a teljes orosz hitelt, azt akár a következő nap visszafizetjük egy másik forrásból, ami ha kisebb kamatozású, akkor nyilván kedvezőbb Magyarország számára, mint hogyha a teljes 30 éves futamidőben használnánk az orosz forrást. Az ügyletet jól ismerő, pénzügyi szakemberek szerint a hitelkiváltás, vagyis az elő- vagy egy esetleges végtörlesztés nem von maga után olyan további költségeket, ugyancsak az államközi szerződés alapján, mint ahogy az a hagyományos kereskedelmi bankok és ügyfeleik között létrejött szerződések alapján történni szokott.

Mi a helyzet a beszállítókkal?

Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. szakértője szerint az sem kizárt, hogy a csúcs szintű megbeszéléseken szóba kerülhetnek a hazai potenciális beszállítók is, de valószínű, hogy erről csak a szakértői szintű tanácskozásokon esik majd szó, döntés azonban most még nem várható. Minden esetre már több magyarországi telephelyű világcég jelezte, hogy szívesen részt venne a beruházás megvalósításában. Az amerikai GE cég magyarországi leányvállalata például szívesen közreműködne az úgynevezett turbinasziget szállításában, felbátorodván azon, hogy a finnországi Phyajoki mellett létesítendő Hahnikivi I atomerőműnek is szállítanak. Ez a beruházás - a Paks2-höz hasonló módon - orosz tervezésű lesz. A GE erre való tekintettel fejleszteni kívánja a veresegyházi gázturbinagyárát is. Egyébként szakemberek szerint a kiírandó tenderen a GE legnagyobb versenytársa az a a budapesti Siemens-cég lehet, amely hasonló adottságú berendezések gyártására képes.

Visszatérve az Orbán-Putyin tárgyalások várható, gazdasági napirendjére: szó eshet majd a megbeszéléseken a 2021 utáni időszakra vonatkozó gázvásárlásról is. Ez már csak azért is nagyobb figyelmet érdemel - emlékeztetett Barta Judit -, mert jelenleg nincs érvényes gázszállítási megállapodás Oroszország és hazánk között. Az történt ugyanis, hogy az előző szerződés 2015-ben lejárt. Ezt azonban sikerült módosítani, így 2019-ig érkezhet az orosz gáz Magyarországra, az üzlet részletei ugyan nem ismertek (ez egyébként az orosz energetikai szállításoknál megszokott), de Szíjjártó Péter szerint a jelenleg is érvényes gázár "Magyarország számára kedvezően módosult". Az Átlátszó egyébként pert is indított a szerződés nyilvánosságra hozatala érdekében. Barta Judit utalt arra, hogy most tulajdonképpen a korábbi szerződés értelmében le nem hívott mennyiséget használhatja fel Magyarország.

A tavalyi szerződésmódosítás azért is érdekes, mert a földgáz világpiaci ára jellemzően a kőolajéhoz van kötve, és éppen ezért az utóbbi mintegy három esztendőben tekintélyes módon esett, bár 2016 ősze óta a világpiaci ár lassú emelkedésre váltott. Így a hazai szakemberek joggal vetik fel, vajon nem ráfizetéses-e az oroszoktól korábban kialkudott áron venni a gázt? (A hiteles válaszra csak az ügyben közvetlenül résztvevők lennének képesek, de ők természetesen nem beszélnek.) Ha majd megkötik a 2019 utáni évekre érvényes szerződést, akkor az a hagyományok szerint 20 esztendőre szólhat, de ennek keretbe foglalására még van idő.

Szó esik majd az Orbán-Putyin megbeszéléseken a magyar vállalatok tervezett oroszországi – élelmiszeripari, technológiai, mezőgazdasági – beruházásairól, űripari, gépipari megállapodásokról is. Ezek között szóba kerülhet az orosz vállalatok részvétele a budapesti 3-as metró további korszerűsítésére kiírt és jövőbeni magyar állami tenderekre. (Eddig a 3-as metró déli szakaszán elvégzendő munkálatokra írtak ki állami pályázatot.)

Csúcsokat dönt a hazai energiafelhasználás
Évtizedes rekordokat döntöttek meg a napokban az európai piaci villamosenergia-árak. Egy megawattóra ára Németországban 90,5 euróba, míg Belgiumban 110 euróba kerül. Nyugat-Európában a tőzsdei áramárak tavaly októberben érdemben emelkedni kezdtek. Az áremelkedés egyik oka, hogy Franciaországban több atomerőművet felülvizsgálatokra időlegesen le kellett állítani. Ezeknek az erőműveknek a leállása miatt az ottani tőzsdei villamosenergia-árak jelentősen növekedtek, és ez érdemben megemelte a francián kívül a német és a svájci árakat is.
A paksi bővítésért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila szerint a magyar piaci folyamatokról hasonlóan elmondható, hogy az áramtőzsdei árak az idei év első heteiben érdemben megemelkedtek, az áramtőzsdei nagykereskedelmi villamosenergia-árak megawattóránként a 80-100 eurós sávban alakultak.
A bruttó magyarországi villamosenergia-felhasználás 2016-ban 0,65 százalékkal meghaladta a 2015. évit – állapítható meg a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett adatokból. A magyar villamosenergia-rendszer felhasználása tavaly elérte a 44 terawattórát, míg az előző évben 43,75 terawattóra volt. A bruttó felhasználás 71,1 százalékát, 31,31 terawattóra áramot a hazai erőművek biztosították, míg 28,9 százaléknyi, 12,72 terawattóra elektromos áram importból származott.
Az import aránya a felhasználásban tavaly csökkent, miután 2015-ben még a felhasznált áram 31,28 százaléka érkezett külföldről. Az árambehozatal részaránya 2014-ben 31,44 százalékig emelkedett, de az utóbbi két évben már fokozatosan mérséklődik. A tavalyi adatok szerint a behozatal novemberben volt a legmagasabb, 34,3 százalék, és csaknem ekkora arányt mért a Mavir júniusban is. A legkevesebb importot 2016-ban a 9. hónapban igényelte a magyar villamosenergia-rendszer, de ekkor is 23,4 százalékot ért el a felhasználásban.
Barta Judit szerint Magyarországon jelenleg kellő kapacitású villamoserőmű áll rendelkezésre, és szükség esetén importálhatunk is, emellett a szomszédos országokba szállítunk is villamosenergiát. Az árnövekedés oka részben az európai villanypiacon fent említett okokból adódó szűkös piac, részben pedig a kiemelkedően magas hazai villanyfogyasztás lehet. A legmagasabb, közel 6800 MW-os fogyasztási időszakokban az import-export szaldó igen magas szinten, 2000 MW körül alakult, azaz jelentős importpozícióban voltunk – olvasható a Mavir honlapján.
Felmerül a kérdés, hogy számíthatunk-e hosszú távon erre az importra – tette föl a kérdést Aszódi Attila. Nyilvánvaló, hogy egy országon belüli ellátási problémák esetén az adott országok először saját fogyasztóikat látják el villannyal, és addig az exportkorlátozására is hajlandók. Ezt szerződéssel aligha lehet kiküszöbölni - mondta a kormánybiztos. Ezért tud problémás lenni egy esetleges ellátási válsághelyzetben az import magas aránya – tette hozzá. Úgy látja, a Paks2 blokkjai az időjárástól függetlenül, országhatárainkon belül lesznek képesek olcsón, megbízhatóan, környezetbarát módon villamos energiát termelni, erősítve a hazai villamosenergia-ellátás biztonságát.



Szerző

Busztragédia - Kárelőleget kapnak az érintettek

A lehetőség szerint a jövő héten jelentősebb összegű kárelőleget fizet a veronai buszbaleset károsultjainak a Groupama Biztosító. A károsultak több mint felével felvette a kapcsolatot a társaság, akikkel az első adategyeztetés és kárigényfelmérés is megkezdődött - mondta a biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

A Groupama kezeli az érintett busz gépjármű-biztosítási szerződéseit. Máhig Attila, a biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója emlékeztetett, a polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezése szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján a káreseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi kárt köteles megtéríteni a biztosító.

A biztosítás fedezi a kiutazási költségeket, a kórházi kezelés, a gyógyszerek, az esetleges utógondozás költségeit is, maradandó károsodás esetén pedig a felmerült többletköltséget, de a veronai baleset károsultjai kérhetik a bent égett vagyontárgyaik értékének megtérítését is. A személyi sérüléses kárigények elbírálásához szükség van az orvosi jelentésekre, gyógyszerszámlára, a kárösszeget igazoló dokumentumokra, azonban például vagyoni kár, vagy utazási költségek esetén a biztosító el is tekinthet azok igazolásától.

A kárbejelentések elbírálása egyszerűbb esetekben néhány héten belül megtörténhet, súlyos sérülteknél viszont évekig is eltarthat, mivel a kártérítési összeg függ a károsultak később kialakuló végleges egészségi állapotától. A kárösszeg mértéke összességében több száz millió forintig terjedhet, főleg, ha lesz olyan érintett, akinek esetleg élete végéig járadékot kell folyósítani - hangsúlyozta Máhig Attila.

Elmondta azt is, hogy a kárigényeket a kgfb mellett a károsultak utasbiztosítása fedezi, amely adott sérülés esetén fix összeget fizet és szintén megtérítheti a felmerült költségeket. Amennyiben egy megsemmisült poggyász értéke magasabb, mint amire fedezetet nyújt az utasbiztosítás, a kgfb pótolja a fennmaradó részt, és az érintett biztosító társaságok elszámolnak egymással - fejtette ki az ügyvezető igazgató. Ugyanez érvényes az igénybevett szolgáltatások és a térítendő költségek esetén is. A sérelemdíjra viszont nem terjed ki az utasbiztosítás, azt a kgfb terhére kérhetik a károsultak - mondta.

Az autóbusz casco biztosítása is a Groupamanál volt, így a Pizolit Személyszállító Kft.-nek is térít majd a társaság, amennyiben lezárul a jármű állapotával, a baleset körülményeivel kapcsolatos nyomozás.

A múlt héten, péntek éjjel az olaszországi Verona közelében balesetet szenvedett egy magyar fiatalokat szállító busz, tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek. A buszon többségében a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott.

Még rokonaik sem láthatják a veronai kórházban fekvő sérülteket
Még közvetlen hozzátartozóik sem nézhetik meg azt a két sérültet, aki most is válságos állapotban fekszik a veronai kórházban – értesült a Bors. A közvetlen azonosítás helyett a DNS dönt. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a vizuális azonosításra nem adnak lehetőséget, így csak a genetikai mintavétel fedheti fel a kómában tartott sérültek személyazonosságát. A buszbaleset áldozatainak családja emiatt nem ka­pott máig sem hivatalos értesítést szerettéről.

Szerző

Azbesztesek a közintézményeink

Publikálás dátuma
2017.01.27. 06:15
Az Arany János utcai épület 1966–68-ban épült, megérett a felújításra FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az egészségügyi államtitkárság épületében biztonságos a munkavégzés, de a tervezett felújításnál vigyázni kell majd, mert az alsó szintek műszaki területein minimális azbeszt van a levegőben.

Sorra derülnek ki 50-60 éve épült közintézményeinkről, hogy az építkezéshez használt anyagok közt kisebb-nagyobb arányban azbesztet lehet találni. Az Index tegnap hozta nyilvánosságra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Arany János utcai tömbjében is alacsony azbesztrost-koncentrációt mértek a szakemberek. A vizsgálat állítólag kisebb pánikot okozott az ott dolgozók körében, bár az erősen rákkeltő anyag koncentrációja az egészségügyi határértéket nem lépte át, csak az úgynevezett tisztasági szint határértékénél mutatott minimálisan nagyobb koncentrációt.

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke a Népszava érdeklődésére ezt úgy magyarázta, hogy a tisztasági határérték, vagyis a 0,01 rost/köbcentiméter valójában a levegő tisztaságát igazolja, ha tehát ezt lépik túl minimálisan, az nem jelent veszélyt az ilyen környezetben dolgozókra, hacsak nem bolygatják meg az azbeszttel szigetelt falakat vagy a mennyezetet. Borsody Gábor, a szervezet elnöke hangsúlyozta, ha hozzányúlnak az ilyen felülethez, az képes akár sokszorosára növelni az azbeszt koncentrációját, s ilyenkor azonnal le kell zárni a területet. Ennél nagyobb kockázatot jelent, ha például olyan raktárban dolgoznak az alkalmazottak 8-10 órán át, ahol úgynevezett szórt azbeszt van a plafonon és ez rossz állapota miatt már folyamatosan porlódik. Ilyen helyeken rendszeresen ellenőrizni kell az azbeszt koncentrációját és ha az meghaladja a 0,1 rost/köbcentit, akkor elő kell írni a dolgozóknak az egyéni védőfelszerelések használatát.

A minisztériumi épületek üzemeltetője és vagyonkezelője, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a Népszava érdeklődésére azt válaszolta, a szennyezés-mérések a minisztériumban olyan elzárt gépészeti terekben történtek, ahol évente maximum egy alkalommal pár perces időtartamig folyik munkavégzés. A műemléki jelentőségűnek számító Arany János utcai épület 1966–68-ban épült, megérett a felújításra. A KEF azt ígéri, hogy az épület felújításakor elvégzik a teljes azbesztmentesítést is, de addig sincs az épületnek egészségügyi kockázata, mivel az azbeszt az irodaházban kötött állapotban van. Demény Ádám főigazgató a Népszava kérdésére azt is elmondta, a munkálatok a teljes gépészeti rendszert és belső tereket, illetve a homlokzat felújítását is érintik majd, de még nincs kitűzött időpontja a munka megkezdésének.

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke azt javasolta az Emmi munkavédelmi vezetőjének, érdemes lenne oktatást tartani a dolgozóknak, hogy el lehessen oszlatni a félelmüket. A felújítással kapcsolatban pedig arra emlékeztetett Borsody Gábor, hogy amellett nyugodtan lehet folytatni majd a munkát az irodákban, mert a veszélyeztetett területet az azbesztmentesítés idejére hermetikusan le tudják zárni. Ilyenkor a 24 órában dolgozó elszívó berendezések csak befelé engedik a friss levegőt, kifelé háromszoros szűrőn vezetik át és folyamatosan mérik a távozó levegőben az azbeszt jelenlétét. Ha a szűrés ellenére mégis veszélyes anyag kerülne a szabadba, azonnal orvosolják a hibát, így a környezetben senkit nem fenyeget, hogy belélegzi az azbesztszálakat.

Az egészségügyi kormányzat épületétől pár saroknyira, a Kossuth téri metrómegálló szomszédságában lévő egykori MTESZ-székházban is volt azbesztet tartalmazó építőanyag, az épület bontását ennek megfelelően szervezték meg.