"Olimpia előtt demokráciát!"

Publikálás dátuma
2017.01.27 06:03
Az MKKP egyik plakátja - Forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt/Facebook
Fotó: /
Nagyjából 55 ezren írhatták alá tegnapig a Momentum Mozgalom olimpiai népszavazást kezdeményező íveit. Papp Gergő, a szervezet koordinátora figyelmeztetett, pontatlan számok jelennek meg az interneten, bár azt ők sem tudják, hol tart az aláírásgyűjtés. A hvg.hu-nak az LMP egyik politikusa azt állította, a párt standjain eddig 10 ezren csatlakoztak a NOlimpia kezdeményezéshez, amivel szeretnék elérni, hogy a fővárosiak referendumon dönthessenek arról, akarnak-e 2024-ben Budapesten olimpiát.

A Momentum 180-200 ezer aláírást szeretne összegyűjteni, hogy biztosan meglegyen a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer érvényes szignó. Részben mert hallják, hogy fideszes aktivisták járják a város és több helyen is aláírják az íveket, amivel egyben érvénytelenné is teszik aláírásukat.

Kapnak postán is aláírásokat külföldről, a pultoknál szintén leadnak íveket a momentumosoknak, ezeket általában önkéntes aktivisták gyűjtik és az Együtt, a Párbeszéd is segít. Sokat várnak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt figyelemfelhívó plakátjaitól, ezek február 1-jén kerülnek utcára. A sajtókoordinátor szerint azzal számoltak, hogy addigra csökkenhet az érdeklődés, ám ettől a plakátok miatt már nem tartanak. Az MKKP 10,5 millió forint gyűjtött össze, ez olyan 350-400 plakáthelyre elég, de remélik, szimpatizánsaiktól még kapnak pénzt. Hétfő óta a párt standjainál is alá lehet írni a népszavazási íveket. Az MKKP Facebook-oldalán tegnap az írta „az olimpia előtt rendezhetnénk egy demokráciát is”.

Eközben a DK visszavonta saját online aláírásgyűjtését. Közölték, ők csak a vidékiek figyelmét akarták felhívni a rendezés kockázataira. Azokét, akik nem csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, mert helyi, budapesti népszavazásról van szó, pedig az olimpia nekik is pénzbe kerülne. Ám a DK akciója összekeverhető a civilek kezdeményezésével, így leálltak a gyűjtéssel.

"Aki ezt aláírja, az hazaárulást követ el, ezt jó, ha tudja" - fogalmazott az Echo Tv Sajtóklub című műsorában a Demokrata főszerkesztője, Bencsik András. A tévé másik műsorában az Angardban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője pedig azt állította, az olimpia megrendezésére szintén pályázó városok, Párizs és Los Angeles állhatnak a mozgalom mögött.

Szerző
2017.01.27 06:03

Bércsata: kiütéssel nyertek a politikusok

Publikálás dátuma
2019.02.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormány egyes vezető tisztviselőinek fizetése több mint négyszeresére nőtt 2010 óta, az állami alkalmazottak járandósága viszont jó esetben is csak a másfélszeresére emelkedett.
Gyakran kérkedik a béremelésekkel a kormány, pedig összesítésünk szerint a minisztereken, államtitkárokon, országgyűlési képviselőkön  kívül kevesen lehetnek igazán elégedettek. Az állami vezetők és a parlamenti képviselők legutóbb tavaly nyáron gondoskodtak magukról. 2010-ben 748 ezer forintot, négy éve 972 ezret, most pedig egységesen majdnem bruttó 1,3 milliót kapnak az államtitkárok, a miniszterek bére 1,8 millióra emelkedett, két tárca nélküli vezető fizetése pedig 5 millióra nőtt. A parlamenti képviselők fizetése már 2014-ben 232 ezerről majdnem 750 ezer forintra emelkedett, tavaly pedig majdnem 900 ezer forint lett az alapdíjuk.
Mindez azt jelenti: az államtitkárok bére kilenc év alatt bő 73 százalékkal, a képviselői fizetés 287 százalékkal nőtt. A miniszteri fizetések 63 százalékkal lettek magasabbak mint 2010-ben, ám a két ötmilliós bérrel rendelkező tárcanélküli vezető esetében 354 százalékos volt az emelkedés. Ehhez képest a katonák, rendőrök és börtönőrök pénze 2010-től mostanáig 45 százalékkal, a pedagógusoké 50, az egészségügyieké 70-90 százalékkal, a szociális területen dolgozóké 70 százalékkal nőtt.
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető mindenesetre indokoltnak tartja a politikusi bérek növelését: tavaly augusztusban ugyanis arról beszélt az ATV-ben, hogy elérkezett az az idő, amikor a képviselők is részesedhetnek abból az emelésből, amiben a társadalom egésze részesül. Az egészségügyi dolgozók sok ígéretet és mellé nem kevés béremelést kaptak 2010 óta, ám összegszerűen sokan még ma is keveset keresnek. Az 5.12 Szakszervezet, a Tiszta Egészségügyért által megadott adatok szerint – miközben 2010-ben a minimálbér 73500 forint volt – a pályakezdő műtőssegédek, betegszállítók vagy segédápolók bruttó bére 69-77 ezer forint volt, idén pedig 140-150 ezer. A szakképzettséggel rendelkező, de nem diplomás ápolók, szakápolók, szakasszisztensek, műtősnők és szülésznők a vizsgált időszak elején 78-89 ezer forintos bruttó bért kaptak, 2019-ben pedig 173 és 192 ezer között mozog a bérük. A főiskolai és egyetemi diplomával rendelkező ápolók, mentőtisztek, védőnők 122-129 ezres bére mára 237-244 ezerre emelkedett. A kormány az év végén újabb négy éves, 70 százalékos béremelési csomagot jelentett be az egészségügyben, bár a 2020-21-es költségvetés sarokszámairól a múlt héten megjelent hírek szerint épp a humántárca pénzeiből faragnak le, tehát nem látszik sehol a nagy léptékű ígéret fedezete. A pedagógusok is elsősorban ígéretekkel gazdagodtak. Bár 2010 elején már alig érződött a Medgyessy-kormány 50 százalékos béremelésének hatása, 2011-ben a pedagógusok pénzét csak 1-2 százalékkal növelte meg a Fidesz, ennek az évnek az elején sok pedagógus bére csökkent és nem nőtt. A nagy ugrás a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény alapján 2013-ban életbe lépő új besorolási rendszer elindulása volt, ami többlépcsős, összesen 60 százalékos béremelést ígért.  Félúton azonban befékezett a kormány, a 2015-ös szinten rögzítette a számítás alapját, amivel 2019 év végére egy mesterpedagógus zsebéből nagyjából 3 millió forintot vesz ki– hangsúlyozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás múlt pénteken az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság tájékoztatóján azt is bejelentette, hogy mától elindul a szakszervezet honlapján a „Bérnyomásmérő”, aminek segítségével minden tanár kiszámíthatja, mennyit vesztett, mert nem a mindenkori minimálbér az emelések alapja. A szakszervezeti vezető felidézte, hogy 2010-ben egy főiskolát végzett pedagógus kezdő bére bruttó 122 ezer forint volt, ma ugyanez 182 ezer forint. Az egyetemet végzettek a második Orbán-kormány megalakulásakor 129 ezret kaptak, ma 203 ezret. A 30 éve a pályán lévő, főiskolai diplomával rendelkező gyakorlott tanárok fizetési papírján kilenc éve bruttó 167 ezer forint szerepelt, ma 310 ezer. A középfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek kezdő bére 78 ezerről 120 ezer fölé nőtt ezekben az években.  A minisztériumokban és központi hivatalokban dolgozó középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők a mindenkori garantált bérminimumot kapják, ők egyedül legalább biztosak lehetnek abban, hogy minden évben előre lépnek. A magasan képzett szakemberek bérének kiszámításához szükséges illetményalap azonban 2008 óta nem emelkedett, változatlanul 38650 forint, így ebben a körben mindenki csak a besorolása és a munkában töltött idő alapján juthatott feljebb a bérlistán. Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke a 2010 és 2019 közötti időszakra a KSH adatai alapján 28 százalékos inflációval számolva mondta a Népszavának, hogy a köztisztviselői kör 36 százalékos reálkereset csökkenést könyvelhet el az Orbán-kormányok működése alatt, további 8,4 százalékot jelentett a 13. havi bér korábbi megszüntetése, vagyis majdnem a felét érik a minisztériumi fizetések, mint tíz éve.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) úgy számol, hogy az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott majdnem harmincezer köztisztviselőből több mint 17 ezernek nem tudott bért emelni saját hivatala 2010 óta, a többieknek valamennyit javult a fizetése, miután 2017-ben a kormány megengedte, hogy az önkormányzatok saját bevételeik terhére emeljenek az illetményalapon. Az önkormányzati dolgozók már többször is sztrájkoltak a béremelésért, de a Belügyminisztérium idén is csak trükközve ad némi keretet erre a polgármesteri hivatalt fenntartóknak. A leggazdagabb települések szolidaritási befizetéseiből tesz félre 11 milliárdot, amire a szegényebbek pályázhatnak, de költségvetési pénzt nem tesz bele a közös kalapba.
A rendőrségnél 2010 és 2015 között nem volt béremelés, a négy éve bevezetett életpálya rendszerhez 40-50 százalékos béremelés társult. A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára lapunknak azt nyilatkozta, hogy míg 2010-ben egy kapitányságon dolgozó kezdő tiszthelyettes bére nagyjából nettó 100 ezer forint volt, addig ma 140-150 ezer forint. Pongó Géza elmondta, a két évtizede szolgálók átlagosan 200-220 ezer forintot visznek haza, a középvezetők, például a megyei vagy az országos kapitányságok osztályvezetői nettó 500 ezret keresnek, egy tábornok 800 ezer forintot. Ezek az érdekvédelmi vezető szerint már tisztességesnek mondható összegek, de a kezdő tisztek nem tudnak kijönni a fizetésükből, különösen ha nem a szülőhelyükön állnak szolgálatba, márpedig sokukat felrendelik a fővárosba. Itt jó esetben 40 ezer forint lakhatási támogatást kapnak, ami nem elég az albérletre sem, nemhogy saját lakásra tudnának gyűjteni. 2010 előtt a rendőrök 10 milliós munkahelyi kölcsönt kaphattak, ami elég volt egy panellakásra, ma azonban csak 5 millió jár – emelte ki Pongó Géza.

Tömegközlekedés: ha nincs fizetésemelés, inkább elvándorolnak

A Volán társaságoknál 2010-ben 185 ezer forint volt az átlagbér, 2018-ban pedig majdnem a duplája, 320 ezer, de nagy az elvándorlás, többet szeretnének kapni. A BKV dolgozói nem egyforma béremelésben részesültek az utóbbi években. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet nyilvántartásai szerint 2010-ben a főváros közlekedési cégénél fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók, szerelők például 226 ezer forintot kerestek, a járművezetők 257 ezret, míg a társaság igazgatásában résztvevő szellemi alkalmazottak 258 ezret. 2018-ra a fizikai munkakörben foglalkoztatottak alapbére 345 ezer forintra nőtt, míg a járművezetőké 290 ezerre, a szellemi munkakörben dolgozóké pedig 496 ezer forintra. A MÁV-nál 1500-féle munkakör van – indokolta Meleg János, hogy miért nehéz kimondani a vállalatcsoportra érvényes átlagbért. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke emlékeztetett rá, hogy a 2017-ben megkötött hároméves 30 százalékos bérmegállapodás értelmében idén 5 százalékos emelés illeti meg az állami cég dolgozóit, de ez is kevés ahhoz, hogy meg lehessen állítani az elvándorlást. 2010-ben egy váltókezelő 40 éves munkaviszony után is csak 103 ezret keresett, ma 158 ezret kap. Egy kezdő mozdonyvezető alapbére kilenc éve 146 ezer forintról indult, ugyanezért a munkáért idén legalább 207 ezret vihet haza, ha a pályája végén jár, és több mint 40 éve dolgozik, akkor a bértábla szerint minimum 276 ezer forint ár neki. Ezek a számok hangsúlyozottan alapbéreket jelölnek, a forgóban dolgozók erre kapják a műszak és egyéb pótlékokat. Ami biztos: 2017-ben a MÁV elnök-vezérigazgatójának fizetését a kormány 2 millióról 5 millió forintra emelte.

2019.02.18 06:00
Frissítve: 2019.02.18 06:00

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34