Rendőri vezetők pere - Következetesen tagadnak a vádlottak

Tagadták bűnösségüket a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények miatt megvádolt egyes rendőri vezetők az utolsó szó jogán a Fővárosi Ítélőtáblán pénteken. A táblabíróság február 13-ára tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt katonai bűncselekményekkel, elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három akkori rendőri vezetőt - Bene László országos főkapitányt, Gergényi Péter budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetőjét -, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

A tévészékház ostrománál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd október 23-án az akkor ellenzéki Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között.

A vád főként mulasztásos bűncselekményeket ró a rendőri vezetők terhére. Részben azért, mert a rendőröknek kezdetben hiányos volt a védőfelszerelésük, a tévészékházhoz kinevezett helyszínparancsnok nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet, a budapesti főkapitány pedig mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására. Másfelől az ügyészség azért is vádol egyes rendőri vezetőket, mert a székházostromot követő napokban a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat.

Az ügyészség az eljárás során felfüggesztett szabadságvesztést vagy enyhébb szankciókat indítványozott, a vádlottak zömében tagadták bűnösségüket, védőik felmentést kértek.

A Fővárosi Törvényszék 2015 októberében első fokon, nem jogerősen két vádlottat sújtott a magyar büntetőjogban létező legenyhébb szankcióval, megrovással, a többieket felmentette. A büntetőügy fellebbezések folytán került az ítélőtáblára, ahol tavaly novemberben kezdődött a másodfokú per.

Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban negyven civilt vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a tévészékház elleni támadás miatt. Többségük jogerősen felfüggesztett szabadságvesztést kapott, és volt néhány felmentő ítélet, valamint pénzbüntetés is. Letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben a visszaesők kaptak.

Szerző

Embercsempész banda ellen emeltek vádat

Embercsempészés miatt vádat emelt a Bajai Járási Ügyészség egy kilencfős bűnszervezet ellen, amelynek tagjai Szerbiából érkező migránsok illegális belépését és továbbszállítását szervezték meg Ausztriába - közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a banda 35 akciója során alkalmanként 10-15 migráns szállítását szervezte meg és hajtotta végre. A bűnszervezet három vezetője ez idő alatt legalább 12 millió forintra tett szert; a "figyelők" alkalmanként 50 ezer forintot, a sofőrök pedig fuvaronként 500 eurót kaptak.

Az összehangoltan működő csoport 40 és 43 éves kiskunhalasi irányítói szerbiai kapcsolataik révén szervezték meg 2013 októbere és 2014 novembere között a zöldhatáron át Magyarországra érkező migránsok útját. A két férfi bevonta 55 éves soltvadkerti ismerősét is, akinek a migránsok Ausztriába szállítása volt a feladata. Ehhez a három férfi Kalocsán és Szegeden bérelt furgonokat.

A szabadlábon védekező három irányító-szervezőt és hat társukat bűnszervezetben elkövetett embercsempészéssel vádolják.

Szerző

Sikkasztó ügyvéd - 55 milliót nyúlt le ügyfeleitől

Vádat emeltek egy szegedi ügyvéddel szemben, aki tizenegy ügyfelének mintegy 55 millió forintját sikkasztotta el - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Serfőző Katalin elmondta, hogy a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyvédet nagyobb, valamint jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével és jogosulatlan elsajátítás vétségével vádolja. A vádirat szerint az ügyvéd 2011 augusztusa és 2015 márciusa között tizenegy esetben nem a megállapodásoknak megfelelően kezelte az ügyfelek által átadott pénzt, hanem saját megélhetését fedezte belőle. Egy esetben pedig a letéti számlájára tévesen megküldött pénzösszeget vette fel és használta jogtalanul.

Az ügyvédi letétként kezelt pénzt az ügyvéd nem hasznosíthatja, azt csak az ügyfél rendelkezései szerint fizetheti ki. A vádlott az ügyfelek pénzét - határidőn túl, egy sértett kivételével - visszaadta. A hiányzó összegeket legtöbbször egy másik ügyfél által átadott pénzből fizette vissza. A vádlott 2015 márciusa óta nem folytat ügyvédi tevékenységet - tudatta az ügyész.

Szerző