Új ipari forradalom jön

Publikálás dátuma
2017.01.28 06:10
Hamarosan eljöhet az idő, amikor az autó szerez jogosítványt és a „gazda” beavatkozása nélkül száguldozik az utakon FORRÁS: VOLV
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret kap a gazdasági életben és megváltoztatja a foglalkoztatás, a munka minőségét. Felforgathatja a világ gazdasági rendjét, mivel egyes országok, főleg Kína, készek teljes gőzzel belevetni magukat ebbe a negyedik ipari forradalomba, míg Franciaország és Nagy-Britannia óvatosabban közelíti meg a kérdést.

A Le Nouvel Observateur cimű francia hetilapban Monica Orlowska, az indiai központú Infosys multinacionális informatikai szolgáltató és tanácsadó cég munkatársa beszélt a kihívásokról még a januári davosi Világgazdasági Fórum előtt. A fórumon a cég elnök-vezérigazgatója, Vishal Sikka éppen arról tartott kerekasztalt, hogy a nagy cégcsoportok hogyan látják a mesterséges intelligenciák térhódítását.

Mint Orlowska elmondta, a tanulmányt hét ország 1600 olyan döntéshozójának válaszai alapján készítették, akiknek cégei több mint ezer embert foglalkoztatnak és üzleti forgalmuk legalább 500 millió dollár. Háromnegyed részük úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia egyik döntő kulcsa lesz stratégiai sikerüknek. 71 százalékuk úgy gondolja, hogy ez a lépés elkerülhetetlen, de csak 36 százalék tartja saját vállalatát erre etikailag, a szociális következmények vonatkozásában felkészültnek.

A mesterséges intelligencia (AI) fogalmát Marvin Minsky, a Massachusetts Institute of Technology (MTI) professzora határozta meg: mindazoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket gépek végeznek el, és amelyeket intelligensnek tartanának, ha azt emberek hajtanák végre. „Ma a gépek tanulnak, megértenek és képesek dolgozni annak alapján, amit megtanultak és megértettek. Lehetővé teszik az emberi cselekvések és kapacitások szélesítését, az ember tetteinek javítását a mindennapi életben. Az ilyen gépeknek nagy előnyük, hogy nem kell nulláról indulniuk. Megőrzik az információt minden elvégzett, ismétlődő feladatról. Memóriájukban őrzik mindazt, amit csinálnak, a hibákat is, riadó-jelzéseket kreálnak, hogy ne kövessék el újra azokat. A gépnek előrelátási kapacitása van, emlékei is, miközben megelőlegez és riaszt. Ez nagyon hatásos a csalási praktikák ellen. Az AI így meg tudja védeni az embert. Fejlődik már a könyvelésben, az egészségügy területén, az orvosi kutatásban, a cybertámadások kivédésében. A legegyszerűbb példa: egy AI, összekapcsolva egy autóval, ha érzékeli, hogy a sofőr sűrűn pislog, növeli rádiója hangerejét, vagy friss levegőért lehúzza az ablakokat, hogy a vezető ne aludjon el” – mondta Orlowska.

A tanulmányból kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával való fejlődésben a felmért országok közül leginkább Kína és India hisz, utánuk Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztrália a sorrend. Orlowska szerint erre az a magyarázat, hogy az utóbbi években leggyorsabban fejlődő országok, amelyek számára a múlt, a már létező ipari örökség nem olyan erős, kevésbé tart az AI esetleges negatív hatásaitól. Jellemző, hogy Franciaországban a szociális következményektől való félelem miatt a döntéshozóknak csak 32 százaléka hisz abban, hogy az ország a mesterséges intelligenciák élvonalába kerülhet. Pedig az összes megkérdezettek 90 százaléka úgy gondolja, az AI lehetővé tenné számukra, hogy új feladatok felé irányítsák alkalmazottaikat, akik érdekesebb, elemzőbb látásmódot igénylő munkákat végezhetnének. „A gép nem azért van, hogy az ember helyett dolgozzon, hanem azért, hogy kiteljesítse az ő munkavégzését. És a francia döntéshozók 51 százaléka azért azt mégis elismeri, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lenne a költségek csökkentése szempontjából, vagy könnyebbé tenné más rendszerekkel vagy platformokkal való együttműködést.”

Orlowska leszögezte: semmi sem fogja helyettesíteni az embert, az AI viszont lehetővé teszi az alkotásra, a design-ra, a kísérletezésre való koncentrálást. Éppen ezért „elvetette” azt a minap egy francia politikus szájából elhangzott abszurd ötletet, hogy a mesterséges intelligenciák adózzanak az emberek helyett…

Sikeresen landolt a japán űrszonda a Ryugu aszteroidán

Publikálás dátuma
2019.02.22 14:22

Fotó: AFP/ Kaname Muto / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun
Sikeresen leszállt a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu kisbolygó felszínére – jelentette be pénteken a japán űrhajózási és -kutatási hivatal, a JAXA.
Az űrszondáról érkezett adatok alapján közép-európai idő szerint csütörtök éjfél előtt nem sokkal sikeresen megtörtént a landolás a Földtől mintegy 340 millió kilométerre lévő aszteroidán. Arra azonban még napokig várni kell, hogy kiderüljön, az űrszondának sikerült-e begyűjteni kőzet- és talajmintákat a 900 méter átmérőjű Ryugu kisbolygón - írta a Híradó.hu.
A szakemberek szerint a C-típusú Ryugu kisbolygó a Naprendszer kialakulásának hajnalán képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, így többet megtudhatunk az élet keletkezéséről. A pénteki mintagyűjtés az első a Hajabusza-2 számára tervezett három ilyen landolás közül.
A japán űrkutatási hivatal októberben néhány hónappal elhalasztotta az űrszonda landolását, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és nehéz volt megfelelő leszállóhelyet találni. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.
A JAXA tudósai a landolás helyét egy hat méter átmérőjű körzetben jelölték ki az eredetileg tervezett mintegy száz méteres átmérőjű térség helyett, emiatt a vártnál jóval bonyolultabb volt a művelet. 
Frissítve: 2019.02.22 14:22

Ha nem változtatunk, 140 év múlva évmilliókkal ezelőtti csúcsára érhet a felmelegedés

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:09
Diákok tüntetnek Brüsszelben
Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok.
A Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe , mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt.
Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások szerint mintegy 150 ezer évig tartott és a földi átlaghőmérséklet mintegy 5-8 Celsius-fokos emelkedése jellemezte. Az esemény csúcsán a Föld átlaghőmérséklete 23 Celsius-fok volt, mintegy 7 Celsius-fokkal magasabb a mostaninál. A PETM időszakában a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek. Nem ez volt a földtörténet legforróbb időszaka, de a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta a legmelegebb volt.
Az amerikai kutatók eredményei szerint ha a szén-dioxid-kibocsátás folytonosan nő, az iparosodás korától a légkörbe jutott szén-dioxid teljes mennyisége 2159-re eléri azt a mennyiséget, amely a PETM időszakában volt tapasztalható. 
"Sem ön, sem én nem leszünk itt 2159-ben, de ez mintegy négy nemzedéknyire van. Ha gyermekeinkre, unokáinkra, dédunokáinkra gondolunk, mindjárt ott vagyunk"
- mondta Philip Gingerichet, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók gyakran használják a PETM-esemény adatait a modern klímaváltozási adatokkal való összehasonlításra. Új tanulmányuk azonban azt vetíti előre, hogy az eddig véltnél jóval hamarabb elérjük a PETM szintjét, mivel napjainkban a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a dianoszauruszok kihalása óta történt klímaeseményekét. A PETM-hez hasonló szén-dioxid-szint pontos környezeti hatása nem ismert, de a hőmérséklet-növekedés hatására sok faj fog kihalni, a szerencsésebbek alkalmazkodhatnak vagy elvándorolnak élőhelyükről. Ráadásul évezredek kellenek majd ahhoz, hogy ismét lehűljön az idő - magyarázta Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22 14:11