Új ipari forradalom jön

Publikálás dátuma
2017.01.28 06:10
Hamarosan eljöhet az idő, amikor az autó szerez jogosítványt és a „gazda” beavatkozása nélkül száguldozik az utakon FORRÁS: VOLV
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret kap a gazdasági életben és megváltoztatja a foglalkoztatás, a munka minőségét. Felforgathatja a világ gazdasági rendjét, mivel egyes országok, főleg Kína, készek teljes gőzzel belevetni magukat ebbe a negyedik ipari forradalomba, míg Franciaország és Nagy-Britannia óvatosabban közelíti meg a kérdést.

A Le Nouvel Observateur cimű francia hetilapban Monica Orlowska, az indiai központú Infosys multinacionális informatikai szolgáltató és tanácsadó cég munkatársa beszélt a kihívásokról még a januári davosi Világgazdasági Fórum előtt. A fórumon a cég elnök-vezérigazgatója, Vishal Sikka éppen arról tartott kerekasztalt, hogy a nagy cégcsoportok hogyan látják a mesterséges intelligenciák térhódítását.

Mint Orlowska elmondta, a tanulmányt hét ország 1600 olyan döntéshozójának válaszai alapján készítették, akiknek cégei több mint ezer embert foglalkoztatnak és üzleti forgalmuk legalább 500 millió dollár. Háromnegyed részük úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia egyik döntő kulcsa lesz stratégiai sikerüknek. 71 százalékuk úgy gondolja, hogy ez a lépés elkerülhetetlen, de csak 36 százalék tartja saját vállalatát erre etikailag, a szociális következmények vonatkozásában felkészültnek.

A mesterséges intelligencia (AI) fogalmát Marvin Minsky, a Massachusetts Institute of Technology (MTI) professzora határozta meg: mindazoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket gépek végeznek el, és amelyeket intelligensnek tartanának, ha azt emberek hajtanák végre. „Ma a gépek tanulnak, megértenek és képesek dolgozni annak alapján, amit megtanultak és megértettek. Lehetővé teszik az emberi cselekvések és kapacitások szélesítését, az ember tetteinek javítását a mindennapi életben. Az ilyen gépeknek nagy előnyük, hogy nem kell nulláról indulniuk. Megőrzik az információt minden elvégzett, ismétlődő feladatról. Memóriájukban őrzik mindazt, amit csinálnak, a hibákat is, riadó-jelzéseket kreálnak, hogy ne kövessék el újra azokat. A gépnek előrelátási kapacitása van, emlékei is, miközben megelőlegez és riaszt. Ez nagyon hatásos a csalási praktikák ellen. Az AI így meg tudja védeni az embert. Fejlődik már a könyvelésben, az egészségügy területén, az orvosi kutatásban, a cybertámadások kivédésében. A legegyszerűbb példa: egy AI, összekapcsolva egy autóval, ha érzékeli, hogy a sofőr sűrűn pislog, növeli rádiója hangerejét, vagy friss levegőért lehúzza az ablakokat, hogy a vezető ne aludjon el” – mondta Orlowska.

A tanulmányból kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával való fejlődésben a felmért országok közül leginkább Kína és India hisz, utánuk Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztrália a sorrend. Orlowska szerint erre az a magyarázat, hogy az utóbbi években leggyorsabban fejlődő országok, amelyek számára a múlt, a már létező ipari örökség nem olyan erős, kevésbé tart az AI esetleges negatív hatásaitól. Jellemző, hogy Franciaországban a szociális következményektől való félelem miatt a döntéshozóknak csak 32 százaléka hisz abban, hogy az ország a mesterséges intelligenciák élvonalába kerülhet. Pedig az összes megkérdezettek 90 százaléka úgy gondolja, az AI lehetővé tenné számukra, hogy új feladatok felé irányítsák alkalmazottaikat, akik érdekesebb, elemzőbb látásmódot igénylő munkákat végezhetnének. „A gép nem azért van, hogy az ember helyett dolgozzon, hanem azért, hogy kiteljesítse az ő munkavégzését. És a francia döntéshozók 51 százaléka azért azt mégis elismeri, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lenne a költségek csökkentése szempontjából, vagy könnyebbé tenné más rendszerekkel vagy platformokkal való együttműködést.”

Orlowska leszögezte: semmi sem fogja helyettesíteni az embert, az AI viszont lehetővé teszi az alkotásra, a design-ra, a kísérletezésre való koncentrálást. Éppen ezért „elvetette” azt a minap egy francia politikus szájából elhangzott abszurd ötletet, hogy a mesterséges intelligenciák adózzanak az emberek helyett…

Kimutatták a világűr legrégebbi molekuláját

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Biosphoto/ Alberto Ghizzi Panizza
Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A felfedezés segíthet az univerzum korai fejlődési szakaszának jobb megértésében – közölte Rolf Güsten, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója és csapata a Nature című tudományos lapban. A hélium-hidrid ionok voltak az első molekulák, amelyek a mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után kialakultak. Bár az ionizált hidrogén és hélium kötéséből álló ionok létezését már 1925-ben kimutatták laborban, az űrben sokáig felfedezetlenek maradtak.
„Eddig egyszerűen nem léteztek megfelelő detektorok”
– mondta Güsten.
Több mint tíz éven át dolgozott a szakértő kollégáival, míg kifejlesztettek egy olyan nagyfelbontású spektrométert, amely érzékelni tudta az űrben a molekula sajátos infravörös sugárzását. A döntő jelentőségű méréseket végül egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747-esen végezték. A molekulát egy a Földtől 3000 fényévnyire lévő planetáris ködben találták meg. A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés nyomán a jövőben jobban tudják modellezni az univerzum kialakulásának korai szakaszában lezajlott kémiai reakciókat - írta a Híradó.hu.
Frissítve: 2019.04.18 18:18

A késői vacsora és a reggeli kihagyása nehezíti a szívroham utáni felépülést

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18

Fotó: Shutterstock
A megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a szívroham utáni felépülési esélyek javításának.
A késői vacsora és a reggeli kihagyása négy-ötszörösére növeli a halál, egy újabb szívroham vagy az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalom esélyét a szívinfarktuson átesett embereknél a kórház elhagyását követő 30 napban - állapították meg a szakemberek a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban. A kutatás elsőként vizsgálta ennek a két egészségtelen táplálkozási szokásnak a hatását akut koronária szindrómával (ACS) küzdő pácienseknél - írja az Eurekalert tudományos hírportál. A vizsgálat 113 ember bevonásával készült. Az átlagosan 60 éves alanyok 73 százaléka férfi volt. A résztvevők 58 százalékára a reggeli kihagyása, 51 százalékára a késői vacsora volt jellemző, és 41 százalékuknál mindkét rossz szokás megfigyelhető volt.
A tanulmány készítői a reggelit kihagyók csoportjába sorolták azokat, akik legalább heti háromszor nem ettek semmit ebéd előtt, leszámítva például a kávét és a vizet. A késői vacsorázók csoportjába pedig azok tartoztak, akik hetente legalább háromszor a lefekvést megelőző két órában ettek.
A brazíliai Sao Pauló-i Állami Egyetem munkatársa, Marcos Minicucci megjegyezte, hogy a késői vacsora nem feltétlenül jelent késő éjszakai étkezést, noha ennek a csoportnak csaknem az összes tagjára ez volt jellemző. Minicucci rámutatott továbbá, hogy a megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a felépülési esélyek javításának. "Azt mondják, hogy reggelizz úgy, mint egy király" - jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy jó reggeli általában valamilyen tejtermékből (zsírszegény vagy alacsony zsírtartalmú tej, joghurt és sajt), szénhidrátból (teljes kiőrlésű kenyér) és gyümölcsből áll. A reggelinek kellene kitennie a napi teljes kalóriabevitel 15-35 százalékát.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik kihagyják a reggelit és későn vacsoráznak, nagyobb valószínűséggel élnek olyan egyéb egészségtelen szokásokkal, mint a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 18:18