Új ipari forradalom jön

Publikálás dátuma
2017.01.28. 06:10
Hamarosan eljöhet az idő, amikor az autó szerez jogosítványt és a „gazda” beavatkozása nélkül száguldozik az utakon FORRÁS: VOLV
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret kap a gazdasági életben és megváltoztatja a foglalkoztatás, a munka minőségét. Felforgathatja a világ gazdasági rendjét, mivel egyes országok, főleg Kína, készek teljes gőzzel belevetni magukat ebbe a negyedik ipari forradalomba, míg Franciaország és Nagy-Britannia óvatosabban közelíti meg a kérdést.

A Le Nouvel Observateur cimű francia hetilapban Monica Orlowska, az indiai központú Infosys multinacionális informatikai szolgáltató és tanácsadó cég munkatársa beszélt a kihívásokról még a januári davosi Világgazdasági Fórum előtt. A fórumon a cég elnök-vezérigazgatója, Vishal Sikka éppen arról tartott kerekasztalt, hogy a nagy cégcsoportok hogyan látják a mesterséges intelligenciák térhódítását.

Mint Orlowska elmondta, a tanulmányt hét ország 1600 olyan döntéshozójának válaszai alapján készítették, akiknek cégei több mint ezer embert foglalkoztatnak és üzleti forgalmuk legalább 500 millió dollár. Háromnegyed részük úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia egyik döntő kulcsa lesz stratégiai sikerüknek. 71 százalékuk úgy gondolja, hogy ez a lépés elkerülhetetlen, de csak 36 százalék tartja saját vállalatát erre etikailag, a szociális következmények vonatkozásában felkészültnek.

A mesterséges intelligencia (AI) fogalmát Marvin Minsky, a Massachusetts Institute of Technology (MTI) professzora határozta meg: mindazoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket gépek végeznek el, és amelyeket intelligensnek tartanának, ha azt emberek hajtanák végre. „Ma a gépek tanulnak, megértenek és képesek dolgozni annak alapján, amit megtanultak és megértettek. Lehetővé teszik az emberi cselekvések és kapacitások szélesítését, az ember tetteinek javítását a mindennapi életben. Az ilyen gépeknek nagy előnyük, hogy nem kell nulláról indulniuk. Megőrzik az információt minden elvégzett, ismétlődő feladatról. Memóriájukban őrzik mindazt, amit csinálnak, a hibákat is, riadó-jelzéseket kreálnak, hogy ne kövessék el újra azokat. A gépnek előrelátási kapacitása van, emlékei is, miközben megelőlegez és riaszt. Ez nagyon hatásos a csalási praktikák ellen. Az AI így meg tudja védeni az embert. Fejlődik már a könyvelésben, az egészségügy területén, az orvosi kutatásban, a cybertámadások kivédésében. A legegyszerűbb példa: egy AI, összekapcsolva egy autóval, ha érzékeli, hogy a sofőr sűrűn pislog, növeli rádiója hangerejét, vagy friss levegőért lehúzza az ablakokat, hogy a vezető ne aludjon el” – mondta Orlowska.

A tanulmányból kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával való fejlődésben a felmért országok közül leginkább Kína és India hisz, utánuk Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztrália a sorrend. Orlowska szerint erre az a magyarázat, hogy az utóbbi években leggyorsabban fejlődő országok, amelyek számára a múlt, a már létező ipari örökség nem olyan erős, kevésbé tart az AI esetleges negatív hatásaitól. Jellemző, hogy Franciaországban a szociális következményektől való félelem miatt a döntéshozóknak csak 32 százaléka hisz abban, hogy az ország a mesterséges intelligenciák élvonalába kerülhet. Pedig az összes megkérdezettek 90 százaléka úgy gondolja, az AI lehetővé tenné számukra, hogy új feladatok felé irányítsák alkalmazottaikat, akik érdekesebb, elemzőbb látásmódot igénylő munkákat végezhetnének. „A gép nem azért van, hogy az ember helyett dolgozzon, hanem azért, hogy kiteljesítse az ő munkavégzését. És a francia döntéshozók 51 százaléka azért azt mégis elismeri, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lenne a költségek csökkentése szempontjából, vagy könnyebbé tenné más rendszerekkel vagy platformokkal való együttműködést.”

Orlowska leszögezte: semmi sem fogja helyettesíteni az embert, az AI viszont lehetővé teszi az alkotásra, a design-ra, a kísérletezésre való koncentrálást. Éppen ezért „elvetette” azt a minap egy francia politikus szájából elhangzott abszurd ötletet, hogy a mesterséges intelligenciák adózzanak az emberek helyett…

Tizennégy új fejlődési zavart azonosítottak

Publikálás dátuma
2017.01.27. 20:51
Illusztráció/Thinkstock
Tizennégy új fejlődési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok - írta a Science Daily tudományos portál. A Nature brit tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői több mint 4000 írországi és nagy-britanniai család génjeit vizsgálták meg, a családokban legalább egy gyerek szenvedett fejlődési rendellenességben. 

A Wellcome Trust Sanger kutatóintézet 200 klinikai genetikus bevonásával végezte az elemzést. A kutatócsoport figyelmének középpontjában azok a spontán új génmutációk álltak, amelyekkel a szülők nem rendelkeznek, csak a gyerek.

Megállapították, hogy a vizsgált gyerekek nagyjából negyedének olyan új génmutációi voltak, amelyeket már összefüggésbe hoztak fejlődési rendellenességekkel. Ezenkívül azonosítottak 14 új fejlődési zavart, amelyek mindegyikét olyan spontán génmutációk okozták, melyeket egyik szülőnél sem lehetett kimutatni.

"A rendellenességek mindegyike rendkívül ritka, ezért a diagnózis sikerének igen lényeges tényezője volt a páciensek nagy száma. Egyetlen orvos talán csak egy ilyen beteg gyerekkel találkozik, a kutatásban részt vevő több száz genetikus azonban képes volt megtalálni a Brit-szigetek klinikáin vizsgált gyerekek között az azonos betegségben szenvedőket, így fel tudták állítani mindegyikük helyes diagnózisát" - magyarázta Jeremy McRae, a Wellcome Trust kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Azt is megállapították a kutatók, hogy a vizsgálatban résztvevő gyerekek mintegy 42 százalékánál valószínűleg az egészséges fejlődésben fontos szerepet játszó gén egy új mutációjának számlájára írható a betegség.

Becsléseik szerint Nagy-Britanniában átlagosan 300 gyerekből egy születik olyan ritka fejlődési rendellenességgel, amelyet új mutáció okoz, ez évente akár 2000 újszülött is lehet. Kimutatták, hogy az idősebb szülőknek nagyobb eséllyel lesz új génmutáció miatt fejlődési rendellenességgel születő gyereke, húszéves szülők esetében 450-ből egy párnál, 45 éveseknél 210-ből egynél fordul elő ilyen.

A kutatók szerint a világon évente születő 140 millió gyerekből majdnem 400 ezer jön világra új, spontán mutáció okozta fejlődési rendellenességgel.

Szerző

Puli Space - Folytatja útját a Hold felé

Publikálás dátuma
2017.01.27. 17:23
Thinkstock illusztráció
Annak ellenére, hogy már nem vesz részt a világ egyik legjelentősebb technológiai versenye, a 30 millió dollár összdíjazású Google Lunar Xprize fődíjáért vívott harcban, a Puli Space magyar űrprojekt töretlenül folytatja útját a Hold felé: a jelenlegi állás szerint a Puli 2019-ben indul útnak az Astrobotic nevű amerikai vállalat Peregrine leszállóegységén.

Az XPrize Alapítvány a héten jelentette be, hogy öt csapat maradt versenyben a 20 millió dolláros fődíjért. Az izraeli SpaceIL, az amerikai Moon Express, a nemzetközi Synergy Moon, az indiai Team Indus és a japán Hakuto csapatoknak 2017. december 31. előtt kell elindulniuk a Holdra - idézte fel az MTI-hez eljuttatott közleményében a Puli Space.

Az alapítvány egyúttal odaítélte az egymillió dollárral jutalmazott úgynevezett Diversity Prize elismerést is, amelyből a tavaly december 31-i határidő előtt még versenyben lévő 16 csapat, köztük a Puli is, egyenlő arányban részesült. A magyar űrprojekt tavaly szeptemberben jelentette be, hogy az Astrobotic elnevezésű amerikai vállalat leszállóegységén foglalt helyet holdutazásához. A Puli jelen állás szerint 2019-ben indulna a Holdra az Astrobotic Peregrine leszállóegységén.

Forrás: Puli Space Technologies/Facebook

Forrás: Puli Space Technologies/Facebook

A Puli Space közleménye szerint a csapat büszke az elért eredményeire és a díjra, és továbbra is minden erejével folytatja országjárását és tudományos-ismeretterjesztő tevékenységét. Az érdeklődők legközelebb Debrecenben, a Science No Fiction Tudományfesztiválon találkozhatnak vele február 4-én és 5-én. "Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy hat éven át részt vehettünk a világ legizgalmasabb technológiai versenyében. Természetesen mi is jobban örültünk volna, ha versenyben maradunk, de a szoros határidőt sem partnerünk, az Astrobotic, sem mi nem láttuk teljesíthetőnek. Ezért nem is adott be indítási szerződést az Astrobotic, és így mi sem" - idézi a közlemény Pacher Tibort, a csapat vezetőjét.

A 2007-ben meghirdetett verseny iránt már a kezdetektől fogva óriási volt az érdeklődés: eredetileg 33 csapat szállt versenybe a 20 millió dolláros fődíjért. A második helyezett ötmillió dollárt kap, és bónusz díj jár azoknak a csapatoknak, amelyek további technikai feladatokat teljesítenek, például vizet találnak a Hold felszínén, vagy meglátogatják a korábbi holdmissziók helyszíneit. A GLXP kiírása szerint a Holdra eljuttatott robotoknak az érkezési helyüktől számítva legalább 500 métert meg kell tenniük az égitest felszínén, és nagyfelbontású videót kell visszaküldeniük a Földre.

A Google anyavállalata, az Alphabet dokumentumfilm-sorozatot is készít a versenyről.

Szerző
Témák
Hold Puli Space