Előfizetés

OLAF-jelentés - Péterfalvi hallgatást kért Tarlóstól

Publikálás dátuma
2017.01.28. 12:17
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
„Személyesen kértem Tarlós István főpolgármestertől: ne hozza nyilvánosságra a 4-es metró beruházásának és az Alstom metrókocsik beszerzésének korrupciógyanús ügyeiről készült OLAF-jelentést” – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Magyar Nemzetnek.

Péterfalvi közölte, hogy az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is levélben kért tájékoztatást: milyen feltételei vagy éppen akadályai vannak, hogy nyilvánosságra hozható legyen a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése.

"Az OLAF álláspontja a hírekkel ellentétben ismeretlen, és azt is tisztázni kell, hogy van-e olyan nemzeti érdek, amely a jelentés nyilvánosságra hozását befolyásolhatja" – fogalmazott az adatvédelmi hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a magyar törvények szerint akinél az adat jogszerűen van, az dönthet a nyilvánosságról. Az „adatot” csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatal hivatalosan is megkapta a Miniszterelnökségtől, de a NAIH szerint jobb, ha Tarlós István a hivatalos válaszok megérkezéséig vár.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője a lapnak megerősítette: az ügyészség, ahogy eddig, a jövőben sem hoz nyilvánosságra dokumentumokat. Az OLAF-jelentésbe a büntetőeljárások végeztével az érintettek nyerhetnek betekintést, s ők akár közzé is tehetik azt.

Ismert, az OLAF 167 milliárd forintnyi csalást és korrupciót tárt fel a metró kapcsán, s ezért a kormány 76 milliárd forintos büntetést fizethet az Uniónak - bár az összeg kisebb is lehet. Az OLAF-jelentés ugyan még nem nyilvános, s a kabinet is csak a napokban jutott hozzá, de a kormányzati kommunikáció szerint a kárt a szocialista-liberális fővárosi vezetés és kormány okozta. Tarlós István korábban azt állította, a fideszes városvezetésnek csupán egyetlen szerződéshez van köze. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a kormány nevében arra kérte Tarlóst, hogy február 28-ig ossza meg a kabinettel a jelentésben feltárt cselekményekkel kapcsolatos álláspontját, hogy elindulhasson az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.

A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a 4-es metró beruházásával kapcsolatos szerződések nyomozásával, ami fokozott ügyészi felügyelet alatt folyik.

Trump ma telefonál először Putyinnal

Publikálás dátuma
2017.01.28. 10:33
Trump-, és Putyin-maszkban tüntettek Washingtonban. FOTÓ:Robert Nickelsberg/Getty Images
Donald Trump amerikai elnök szombaton telefonon beszél majd több ország vezetőjével, így Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Abe Sindzó japán kormányfővel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia elnökkel és Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel - erősítette meg pénteken az elnöki hivatal.

A közlemény nem tér ki arra, hogy miről fognak tárgyalni. Az új amerikai elnök és az orosz államfő telefonbeszélgetésére közép-európai idő szerint este hatkor kerül sor, és részt vesz benne Mike Pence alelnök is.

Pénteken a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megerősítette az amerikai média értesülését a szombati megbeszélésről, de pontos időpontot nem mondott. Hozzátette azonban, nem várható, hogy a két elnök első telefonbeszélgetésén szó lesz a két ország kapcsolatait érintő valamennyi kérdésről.

A két ország viszonya Barack Obama előző amerikai elnök második ciklusa alatt a hidegháború óta nem látott mélypontra süllyedt. Washington az ukrajnai és a szíriai beavatkozás és az emberi jogok oroszországi helyzete miatt bírálta Moszkvát, emiatt szankciókat is bevezetett vele szemben. Majd az elnökválasztás után az Egyesült Államok nyíltan azzal vádolta meg az orosz vezetőket és személyesen Vlagyimir Putyint, hogy beavatkozott a tavaly novemberi elnökválasztásba, hogy ne Hillary Clinton demokrata párti jelölt, hanem Trump győzzön. Ezt Moszkvában többször visszautasították. Donald Trump már a kampányában világossá tette, hogy javítani szeretné az Egyesült Államok és Oroszország viszonyát.

Trump megszigorított minden beutazást az Egyesült Államokba

Publikálás dátuma
2017.01.28. 10:21
FOTÓ: Pool/Getty Images
Donald Trump pénteken elnöki rendelettel, azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba. 

A 120 nap letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. Trump pénteken a CBN News keresztény televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy a Közel-Keletről menekülő keresztények élveznek majd előnyt.

Az elnöki rendelet értelmében általában is megszigorítják a beutazásokat: az Egyesült Államokba belépő valamennyi utast szigorú vizsgálatnak vetik alá, felgyorsítják a be- és kilépők biometrikus ellenőrzését, továbbá a szövetségi államok megkapják a jogot, hogy a későbbiekben maguk döntsenek arról, akarnak-e majd befogadni menekülteket, s ha igen, akkor hol telepítik le őket. 

A rendeletet az elnök a Pentagonban (a védelmi minisztériumban) írta alá, miután ünnepélyes keretek között beiktatta tisztségébe James Mattis védelmi minisztert.     "Új ellenőrző intézkedéseket vezetek be, hogy távol tartsam a radikális iszlamista terroristákat az Egyesült Államoktól. Nem akarjuk őket itt" - fogalmazott Mattis beiktatási ünnepségén az elnök, s hozzátette, hogy "csakis azokat engedjük be országunkba, akik támogatják az országot és mélységesen szeretik népét". A minisztérium munkatársai előtt mondott rövid beszédében Trump azt hangsúlyozta: "bizonyosak akarunk lenni abban, hogy nem engedjük be országunkba ugyanazokat a fenyegetéseket, amelyek ellen katonáink harcolnak külföldön". Majd utalva a másfél évtizeddel ezelőtti egyesült államokbeli terrormerényletekre leszögezte: "soha nem feledjük el 2001. szeptember 11. leckéjét".  

A rendelet aláírása után a Fehér Ház nyilvánosságra hozta, hogy az ideiglenes beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Kivételt képeznek az ezen országokból diplomata útlevéllel vagy hivatalos útra érkezők, s azok, akik nemzetközi intézmények munkatársai. 

A rendelet szíriai menekültek beutazását - akik közül az Egyesült Államok 2011 óta 18 ezret fogadott be - meghatározatlan ideig megtiltja. A Trump-kormányzat csökkenti az összes - tehát a világ minden tájáról érkező - bevándorlóra vonatkozó kvótát is, s az idei évben az Obama-adminisztráció által előirányzott 110 ezer bevándorló helyett csak 50 ezren kapnak letelepedési engedélyt.      Trump aláírt egy másik elnöki rendeletet is, amely a hadsereg "újjáépítését", azaz nagyarányú fejlesztését irányozza elő: létszámnövelést, új hadihajók építését, a nukleáris arzenál modernizálását. Ez "az Egyesült Államok fegyveres erejének nagy újjáépítése" - fogalmazott Trump a védelmi minisztériumban. Majd leszögezte: "katonai erőnket senki nem kérdőjelezi majd meg, mint ahogyan a béke iránti elhivatottságunkat sem".     A haderő fejlesztésének finanszírozását még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia.