uniós támogatás;uniós kifizetések;Csepreghy Nándor;

2017-01-30 06:21:00

Trükkös uniós kifizetések

Az uniós fejlesztési források felhasználásában Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll - dicsekedett a napokban Csepreghy Nándor, a kancellária miniszterhelyettese egy budapesti gazdasági konferencián. Ez az állítás azonban sántít, hiszen eddig csak elhanyagolható mértékű támogatás érkezett ténylegesen Magyarországra Brüsszelből, így a költségvetésnek kellett megelőlegezni a majdan befolyó uniós pénzeket.

Felgyorsítják idén az uniós támogatások meghirdetését - derült ki Csepreghy Nándor minapi előadásából. A mérleg valóban impozáns, de ha a tényleges folyamatok mögé nézünk, akkor már korántsem ennyire rózsás a kép. Már azt is furcsának találják a témában jártas szakértők, hogy kormányzati körökben - egyébként okkal - folyamatosan arra hivatkoztak, hogy a beruházások azért maradtak el a korábbi évekhez képest, és az építőipar zuhanórepülése ugyancsak annak tudható be, hogy - kormány illetékeseinek beszámolói szerint -, csak 2016 szeptemberétől kezdtek csordogálni az uniós pénzek. Már ez az állítás is jelentős késést takar, hiszen ne feledjük, a jelenlegi uniós gazdasági ciklus 2014-ben kezdődött el. Csepreghy Nándor magabiztosan jelentette ki, hogy Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát már meghirdette, a teljes keretösszeg 46 százalékát lekötötte, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírják, 2018-2019-2020 pedig a végrehajtás éve lesz. A miniszterhelyettestől megtudtuk, hogy tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint még a 2007-2013-as időszakhoz kötődött. A tervek szerint 2017-ben minimum 2200 milliárd forint kifizetéssel számolnak, de a következő hetekben Lázár János kancelláriaminiszter előterjeszti, hogy a kifizetési szintet emeljék 2700 milliárd forintra, és ha ez a kifizetés teljesül, az érintett állami alkalmazottak 12-24 havi prémiumot is kaphatnak - mondta Csepreghy Nándor.

Azonban az idei 2200 milliárd forintos kifizetés sántít - tette helyre a miniszterhelyettes magabiztosságát Szanyi Tibor. Az Európai Parlament szocialista képviselője a Népszavának árnyalta a képet. A Csepreghy által említett összegben ugyanis benne vannak azok az agrártámogatások is, amelyek alanyi jogon járnak, mint a területalapú agrár-, valamint a vidékfejlesztési támogatás, vagyis itt nincs más lehetősége a magyar kormánynak, minthogy előfinanszírozással fizessen. Arról sem beszélt Csepreghy Nándor - fűzte hozzá az ellenzéki politikus, hogy a kifizetéseknél az eredeti célnak megfelelő felhasználást nem vizsgálták. Utalt arra, hogy éppen az elmúlt héten a 444.hu jóvoltából kitudott egy olyan ügy, amely aligha egyedi. Lapunk is beszámolt róla, hogy az izsáki polgármester egyik cégén keresztül uniós pályázaton nyert 35 millió forintot egy vadászház építésére, csakhogy megépítése után ő maga költözött be a hivatalosan szálláshelyként futó ingatlanba. Sőt az Index kiderítette: az izsáki településvezető a hétvégéket a másik, karádi házban tölti, amelyre szintén kaphatott közpénzt.

A kormány rendszeresen megelőlegezi a brüsszeli pénzeket - mondta Szanyi Tibor, kihasználva azt a szabályt, hogy ez nem rontja a költségvetés mérlegét, vagyis az eddigi kifizetések mögött alig-alig vannak uniós támogatások, azoknál a magyar költségvetés állt helyt, mivel biztos abban, hogy az előleget az Európai Unió ki fogja fizetni.

Csepreghy Nándornak volt még egy érdekes megállapítása, arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, előnytelenül érintheti az uniós forrásokat, és azok az országok lesznek kedvező helyzetben, amelyek 2019-ig, a várható kilépési időpontig a források felhasználásban, a kiírásban, a szerződéskötésben, a projektek megvalósításában élen járnak.

Erről Szanyi Tibornak sommásan az volt a véleménye, hogy butaság. Ugyanis a britek a jelenlegi uniós gazdasági ciklus végéig, vagyis 2020-ig kötelesek minden befizetési kötelezettségüknek eleget tenni, ugyanis ezt vállalták. Ez Nagy-Britanniának is előnyös, mert a közel 79 milliárd eurós Horizont 2020 elnevezésű, kutatási, innovációs program legnagyobb kedvezményezettje éppen a szigetországiak. Vagyis felesleges azzal riogatni - figyelmeztetett az uniós parlamenti képviselő, hogy elapadnak 2020 előtt a brit befizetések.

Vagyis Csepreghy Nándor beszámolója az európai uniós pénzek kifizetésének, felhasználásának jelenlegi és várható felhasználásáról nem más, mint ügyes trükk - fűzte hozzá Szanyi Tibor, amely egyrészt a pályázók úgymond megnyugtatására szolgál, másrészt ezzel indokolják, hogy az uniós kifizetésekben érdekelt, egyébként sem alulfizetett, állami alkalmazottakat 12-24 hónapos jutalom részesítsék. A szabálytalanul elköltött pénzek visszafizetése pedig az uniós ciklus lezárása után várható.

Magyarország nem kér az uniós ügyészségből
A kormány és a Fidesz sem tudja megakadályozni az európai ügyészség létrehozását - mondta a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Niedermüller Péter szerint a magyar kormánynak nem érdeke az átláthatóság. (...) mindössze arról van szó, hogy az európai uniós pénzekkel is az illiberális demokráciát építi, és azon van, hogy a kormányhoz tartozó holdudvarhoz juttassa ezeket a pénzeket" - tette hozzá a politikus.
Az ügy előzménye, hogy az igazságügyi miniszterek múlt heti máltai informális ülésén Magyarország - öt másik tagállammal együtt - elutasította részvételét az európai ügyészségi hivatal (EPPO) létrehozására irányuló majdani megerősített együttműködésben, amit eddig 17 ország támogat. A bizottsági javaslat értelmében az európai ügyészség hatásköre két fő területre terjedne ki. Az egyik az uniós alapokkal történő csalási ügyek és visszaélések felgöngyölítése. A másik pedig a határokon átnyúló áfacsalások leleplezése, amelyek becslések szerint évi 50 milliárd euróval rövidítik meg a tagállamok költségvetéseit.
Vera Jourová cseh biztos Magyarország esetében két fenntartást említett a hivatal létrehozásával szemben. Az egyik, hogy a majdani főügyész hatáskörébe tartozna az áfa-csalásokkal való visszaélések vizsgálata. A másik pedig az, hogy a kormány szerint a magyar részvételhez módosítani kellene az alkotmányt. Jourová szerint az EPPO nem venné át a tagállami hatóság jogköreit, hanem kiegészítené azokat.