Előfizetés

"Már a betegek életét veszélyezteti az orvoshiány"

A Párbeszéd szerint a sürgősségi betegellátásban tapasztalható orvoshiány már a betegek életét veszélyezteti, ezért az ellenzéki párt azonnali béremelést követel a szakellátásban dolgozó orvosok körében.

A párt közleményében Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár aznapi kijelentéseire reagált. Az államtitkár az M1 aktuális csatornán közölte, 2012 óta rögzítik az intézmények adósságállományát, akkor az 32 milliárd forint volt. 2014 januárja és decembere között, ha nem lett volna több konszolidáció is, akkor az intézmények adóssága 49 milliárddal nőtt volna. 2015 áprilisa és 2016 decembere között, vagyis 20 hónap alatt ez a szám 51 milliárd forint volt.

Az államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy 2014-ben havonta átlagosan 4,5 milliárddal nőtt az adósság, ami mára 2,5 milliárd forint alá került. A Párbeszéd a közleményében idézett a Magyar Orvosi Kamara legfrissebb adataiból, amelyek szerint 600 orvos hiányzik a sürgősségi ellátásból, továbbá a jelentésből az is kiderül, hogy a szakemberek túlterheltek, a műszakokat sokszor rezidensek látják el, a szakorvosjelölteket gyakran műszakvezetésre kényszerítik.

A Párbeszéd közlése szerint  magyar orvosok sokkal többet dolgoznak, mint más európai kollégáik, ám a külföldi bérek felét sem kapják kézhez. A párt ezért egy majdnem 10 milliárd forintos módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy legalább 50 százalékkal emelkedjenek a bérek a szakellátásban dolgozó orvosok körében - írták.

Orbán volt minisztere kiállt a NOlimpia mellett

Publikálás dátuma
2017.01.29. 15:17
Chikán Attila. FOTÓ: Népszava
Hibátlan kezdeményezés a Momentum-népszavazás, nem tudunk olimpiát rendezni súlyos veszteségek nélkül – mondta Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere az atv.hu-nak.

"En olimpiapárti vagyok, mert magam is sportember, majd sportvezető voltam, jártam nézőként olimpián, Londonban. Érzelmileg az olimpia mellett vagyok, de nem tartom reálisnak azt, hogy egy ilyen helyzetben lévő ország, mint mi, súlyos veszteségek nélkül meg tudjunk rendezni egy olimpiát" - fejtette ki a portálnak Chikán,  hozzátéve, nem lehetséges, hogy 2024-ben Magyarország, Budapest gazdaságosan rendezzen egy olimpiát, és nemcsak a sokszor emlegetett korrupciós kockázat miatt.

A korrupciónál maradva a volt gazdasági miniszter kijelentette, hogy a korrupció a rendszer működésének mindennapos része lett. A korábbi kormányok idején is erős volt a korrupció, de rejteni igyekeztek és szégyenkeztek miatta. Ma a hatalmon lévők nem szégyellik, nem titkolják, inkább megmagyarázzák, hogy miért szükséges, meg jó ez - mondta, majd kérdésre válaszolva némileg megvédte Orbánt, aki szerinte nem áll ott minden nagy projekt, beruházás mögött.

A teljes interjút ide kattintva olvashatja!

Ma 71 éve, hogy elhurcolták a németeket Magyarországról

Publikálás dátuma
2017.01.29. 13:58

A magyarországi németek évszázadok óta társaink az alkotásban és a küzdelmekben, tehetségük, szorgalmuk, kitartásuk részévé vált mindannak, amit Magyarország elért - mondta Varga Mihály a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából a békásmegyer-ófalui Szent József-templomnál vasárnap tartott megemlékezésen.

A nemzetgazdasági miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője - Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, valamint német nemzetiségi önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület rendezvényén - úgy fogalmazott: az emlékezés csendje "mindazoké, akiknek életét megtörte, szétszakította, és akiket szenvedésre ítélt" egy torz politikai döntés. Hozzátette: a kollektív bűnösség bélyegét ütötték akkor a magyarországi német nemzetiségre. A kiépülő kommunista diktatúra elűzte őket szülőföldjükről, megfosztotta vagyonuktól, "és ami még fájóbb volt", a haza biztonságától is.

Varga Mihály hangsúlyozta: a haza erőszakos elvesztése elvehette volna a magyarországi németség hitét is Magyarországban, de az erősebbnek bizonyult, mint a politikai hatalom, amely ezt a "szégyenletes" döntést meghozta. A miniszter kiemelte: Magyarország és a magyarországi németség története csaknem ezer éve egybefonódik. Felidézte: ahogyan a magyarországi németek magyarként vettek részt a szabadságharcokban, "együtt építettük közös hazánkat" is. A jövőt is közösen kell építeni, a közös múlt fájó időszakát sem feledve az évszázados értékekre kell alapozni - hangoztatta.

Kiemelte: olyan országot építenek, amelyben a nemzetiségekhez tartozók úgy lehetnek a magyar nemzet tagjai, hogy közben "szabadon élik meg a nemzetiséghez tartozás alkotó örömét". A múlt és hagyományok tisztelete, a közösség megtartó erejébe vetett hit és a jövő alakítása iránti felelősség adja a sikeres jövő lehetőségét - fogalmazott. Varga Mihály tiszteletét és együttérzését fejezte ki minden kitelepített német embernek és leszármazottainak, valamint köszönetet mondott azért, hogy német nemzetiségűként is magyarok maradtak. Hozzátette ugyanakkor: ez a nap a jövőről is szól, a fiatalokról, akik folytatják és megújítják a hagyományt, gyarapítják a német-magyar közös örökséget.

A megemlékezés végén a templom oldalán lévő emléktáblánál koszorút helyezett el mások mellett Varga Mihály és Bús Balázs (Fidesz-KDNP) III. kerületi polgármester.     Az Országgyűlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény.