Előfizetés

4-es metró - Koncepciós kampányt lát Demszky Gábor

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.01.30. 06:04
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Sztálinista időkből származó terminológiát használva, úgynevezett "amalgámos" technikával próbál kampányolni a Fidesz a 4-es metró ügyében Demszky Gábor szerint.

"Össze nem függő ügyeket egybegyúrtak, hogy azt lehessen mondani: az elkövetők bűnszövetségben dolgoztak. Ezt a technikát használták 2010-ben is, amikor egy tucatnyi fővárosi vezetőt és cégvezetőt vezetőszáron vittek el. Azzal gyanúsították meg néhányukat, hogy bűnszövetségben bűncselekményeket követtek el, megkárosítva a fővárost. Az ügyészség által vezényelt manőver célja az volt, hogy a városvezetés lejáratásával a Fidesz bevegye Budapestet - a fővárosiak szavazatára volt szükség a kétharmados többséghez. A 2010-es vádak hamisságát azóta ítéletek sora igazolta: az ügyek többsége már az ügyészi szakban elhalt, más esetekben a bíróság mentette fel a vádlottakat. Nokiás doboz nem volt, már a vádiratban sem szerepelt, de a jogtörténetben tanítani fogják" - mondta a Vasárnapi Híreknek adott interjúban a volt főpolgármester.

Demszky szerint most ugyanarra játszik a kormányoldal, s a mára általa vezérelt ügyészség is. "Az OLAF-jelentést nem fogják közzétenni. Az igazság utáni politika korában élünk. Az igazságszolgáltatás Magyarországon ma nem független, de én még mindig bízom a bírói függetlenségben. Mivel nincs takargatnivalóm, nincs is mitől tartanom. De az a benyomásom, az, hogy ki ellen és milyen eljárás indul, nos, ez ma Magyarországon kizárólag Orbán Viktoron múlik. A miniszterelnök a mindent eldöntő főkegyúr" - fogalmazott a volt főpolgármester, azt is egyértelművé téve, hogy a jövő évi választási szavazatszerzést Budapesten segítő korrupciós kampányt olyan torzításokra, csúsztatásokra és titkolózásra alapoznák, amelyeket sem uniós intézmények, sem tények nem segíthetnek. Ezért titkolja a kabinet az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) valódi jelentését.

"A vizsgálat 2012-ben kezdődött és tavaly zárták le. A jelentés készítői sem velem, sem a helyetteseimmel nem beszéltek. Az OLAF-nak és a jelentés felhasználóinak egyaránt be kell tartania a hazai és uniós jogszabályokat. Az Európai Tanács és az Európai Parlament által elfogadott, az OLAF eljárását szabályozó rendelet szerint az érintetteknek lehetővé kell tenni, hogy az adott ügyben kinyilváníthassák véleményüket." Márpedig Demszkyvel senki sem beszélt, ahogyan a Lázár János kancelláriaminiszter által néhány hete megnevezett Atkári Jánost és Horváth Csabát sem hallgatták meg, illetve ki - sem itthon, sem Brüsszelben.

Nemcsak a főbűnösként megnevezett közszereplők köre nem stimmel, az is kérdéses, ki hozhatja nyilvánosságra az OLAF jelentését. "Személyesen kértem Tarlós István főpolgármestertől: ne hozza nyilvánosságra a 4-es metró beruházásának és az Alstom metrókocsik beszerzésének korrupciógyanús ügyeiről készült OLAF-jelentést" - mondta Péterfalvi Attila a Magyar Nemzetnek, melynek cikkéből az is kiderült, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is levélben kért tájékoztatást az ügyben, tőlük vár ugyanis választ arra: milyen feltételei vagy éppen akadályai vannak, hogy nyilvánosságra hozható legyen a jelentés. "Az OLAF álláspontja a hírekkel ellentétben ismeretlen, és azt is tisztázni kell, hogy van-e olyan nemzeti érdek, amely a jelentés nyilvánosságra hozását befolyásolhatja" - fogalmazott az adatvédelmi hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a magyar törvények szerint akinél az adat jogszerűen van, az dönthet a nyilvánosságról. A jelentést csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatal hivatalosan is megkapta a Miniszterelnökségtől, de a NAIH szerint jobb, ha Tarlós István a hivatalos válaszok megérkezéséig vár.

Csakhogy eközben az OLAF már több médiummal, s a szocialisták EP-képviselőjével is egyértelműen közölte: a jelentés már most nyilvánosságra hozható. Ujhelyi István szerint a Fidesz cselszövése miatt nem ismerhető meg egyelőre a dokumentum, hiszen csak így használható fel a politikai ellenfelek lejáratását célzó kampányra. Ez utóbbiba márpedig, úgy tűnik, a vádhatóság is beállt, hiszen miután Lázár feljelentést tett az amúgy kizárólag a magyar hatóságok által átadott dokumentumokból és adatokból dolgozó OLAF jelentésére hivatkozva, az ügyészség napokon belül nyomozást indított. A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a 4-es metró beruházásával kapcsolatos szerződések nyomozásával, ezeket el is különítették az Alstom-ügytől, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) jár el. Érdekes módon a 2009, illetve 2011 óta zajló, a metrótendert érintő, máig eredménytelen nyomozásokról, valamint a 2014-ben zárult beruházás érdemi, teljes körű vizsgálatát érintő - feltételezett - eljárásról nem közölt hasonlót az ügyészség.

Forronganak a fogorvosok

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.01.30. 06:03
Egyenetlenül osztották szét a körzeteket, volt, ahol folyamatosan kellett dolgozni, máshol alig akadt munka FOTÓ: EUROPRESS/GETT
Meg kellene duplázni az alapellátást végző fogorvosok bevételét a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, mert ma csak veszteséggel működtethetők az ilyen praxisok. Ezt gondolta a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is, amikor másfél éve elkezdte a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációjának részletes kidolgozását. A kormány egyelőre hallgat.

Forrong a fogorvosi szakma. A háziorvosokkal, szakorvosokkal, rezidensekkel vagy épp a szakápolókkal ellentétben vészharangjuk hangja még nem ért el az egészségügyi államtitkárságig, ahol a mai napig tartja magát a nézet: aki nem fér bele a fogászati alapellátásba, az úgyis elmegy a magánrendelőkbe. Beteg és orvos egyaránt. Ez nemcsak azért cinikus hozzáállás az állam részéről, mert a magyar emberek fogazata nemzetközi összehasonlításban is ijesztő állapotban van, de azért is, mert az alacsony finanszírozás következtében egyre kevesebb doktor vállalja az alapellátásban való közreműködést.

A magyar fogászat szabályozása ma egy romhalmaz – jelentette ki a Népszavának egy Nyugat-Magyarországon élő fizikus, közgazdász, aki egyrészt fogorvos felesége példáján látja a szakma vergődését, másrészt 1996-ban maga is részt vett a terület akkori szabályozási elveinek kidolgozásában, tehát ismeri a mai helyzet jogi hátterét. Az elszámolási rendszer hibáiról mindent tudó Szabó Balázs szerint a fogorvosok fél életüket beletették a praxis működtetésébe, mégis folyamatosan veszteséggel zárnak minden hónapot, mert az elvégzett munkát nem értékén fizeti ki a magyar társadalombiztosítás.

A közgazdász komoly gondnak tartja, hogy míg a háziorvosi praxisoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adja a működési költségeket és sok helyen ma is az önkormányzatok biztosítják számukra az eszközállományt, addig a fogorvosi alapellátást végző vállalkozóknak a települések többnyire nem adnak segítséget. A legalapvetőbb bűn mégis az szerinte, hogy a magyar állam semmibe veszi a polgári jog és az alaptörvény alapelveit, amikor nem biztosítja a fogorvosok munkájának ellenértékét.

A társadalombiztosítással szerződött fogorvosi rendelők finanszírozásának egyharmadát a betegforgalomtól függetlenül, kvázi kártyapénzként kapják meg a praxisok, a bevétel kétharmada azonban az elvégzett beavatkozások pontértéke alapján két hónappal a teljesítés után jut a vállalkozó orvosokhoz, ráadásul a megalapozatlan finanszírozási jogszabályok miatt a pontok értéke automatikusan csökken. Amikor elindult a mostani elszámolási rendszer 2001-ben, még 2,7 forint volt egy pont, ma pedig már csak 2,06 forint – számolgatott a közgazdász, hozzátéve, hogy ha a tényleges költségeket akarná fedezni az állam, akkor 5 forintra kellene felvinnie a pontértéket, ami megduplázná a körzetek bevételét. Még az is tisztességesebb eljárás lenne a szakértő szerint, ha a kormány kimondaná: nem tud több pénzt beletenni a rendszerbe, de akkor le kellene csökkentenie a kötelezően köz-finanszírozott ellátás rendelési idejét a mostani heti 30 óráról mondjuk 20-ra.

Szabó Balázs a szakmához hasonlóan úgy látja, a Bokros-csomagban fizetőssé tett szolgáltatások vízválasztót jelentettek a fogorvosi ellátások finanszírozásában, de a gondot szerinte nem az jelentette, hogy pénzt kértek egy fogtömésért, hanem az, hogy egyenetlenül osztották szét az alapellátó körzeteket, s így volt, ahol megállás nélkül kellett dolgozni, míg egy másik rendelőben alig volt egy órányi munka. A közgazdász értékelése szerint azzal, hogy a társadalombiztosítás közvetlenül szerződött a magánpraxisba kényszerített ellátókkal, mégis egy tiszta és nyugodt helyzet alakult ki, amíg az első Fidesz-kormány 2001-ben nem gondolta úgy, hogy ezen a területen is átalakításba kezd.

A változások közül a praxisjog bevezetését ma is jó döntésnek tartja, bár úgy látja, ennek értéke mára nullára csökkent. Ráadásul a fogorvosi praxisokban nem teljesül az a minimális közgazdasági elvárás sem, hogy egy vállalkozást akkor éri meg működtetni, ha legalább 10 százalékos hasznot hoz. Ezzel szemben a rendelők fenntartása, a bérek kifizetése, az eszközök és felhasznált anyagok beszerzése, a rezsi együtt minimálisan 1 millió 300 ezer forintos költséget jelent a fogorvosi vállalkozásoknak, miközben a 8 órában végzett rendelések után nagyjából 780 ezer forintot kapnak kézhez, minden hónap tehát félmilliós veszteséggel indul.

Szabó Balázs kevesli a szakma erejét és tettrekészségét, hogy elérjék a finanszírozási rendszer újragondolását, s amíg ez így van, a kormány nyugodtan jótevőt játszhat, ahogyan azt tette az ágazatnak adott 2 milliárd forintos tavalyi kiegészítéssel. Ez havonta 50 ezer forintot tett hozzá egy praxis bevételeihez, vagyis szerinte épp az utóbbi évek inflációját térítették meg. Hasonlóan gondolkodik a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is.

A szervezet 2015 nyarán kezdte meg a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációjának részletes kidolgozását, mert ők is tarthatatlannak látják a jelenlegi elszámolási rendszert. Hosszas felmérések után a kamara egy rendelői modellt állított össze, amelyben heti 30 órás rendelési idővel, egy 60 négyzetméteres alapterületű rendelő fenntartási költségeivel, egy szakorvossal és egy szakdolgozóval kalkuláltak. Beszámították a rendelő bérleti díját, az alapfelszereltséghez tartozó eszközök és műszerek 2016-os árakon történő beszerzésére felvett hitelt, az ezekre vonatkozó amortizációs költséget, de nem vették figyelembe a dolgozók egyhavi szabadságának idején megoldandó helyettesítést. Az egyes fogorvosi beavatkozások gyakorisága és időigénye alapján pedig összeállítottak egy 34 tevékenységet tartalmazó listát, mert ezek adják ki a fogászati munka 90 százalékát.

A kamara munkaanyaga felveti, hogy a statisztikai adatok ismeretében újra kellene gondolni a társadalombiztosítás keretében végezhető ingyenes beavatkozások körét. Szabó Balázs kérésünkre összehasonlította a praxisuk anyagköltségeit és azt találta, hogy 2005 és 2015 között 35 százalékkal emelkedtek az árak, miközben a bérköltségek megduplázódtak. Összességében tehát minden azt indokolja, hogy újragombolják a fogászati finanszírozás kabátját, és szükség lenne a terület támogatásának minimum 60 százalékos emelésére. A kormány azonban nem cselekszik, sőt, nem is beszél a kérdésről.

Vona: a teljes elpusztításunkra törekszik a Fidesz

B.I.M.
Publikálás dátuma
2017.01.30. 06:01
Vona Gábor nem örült, hogy beszéde alatt ellene tüntettek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Hiába ábrándozik néppártosodásról a Jobbik elnöke, a felmérések és a realitás is azt mutatja: nem Vona Gáboré az utolsó szó a magyar belpolitikában. Noha a radikálisok évértékelőjén a pártelnök a Fidesz kihívójaként mutatta be a Jobbikot, az MSZP az elmúlt hónapban visszavette a második helyet a pártok ranglistáján. Vonának - vélhetően a Fidesz által tüzelt - korábbi radikálisaival is meg kell küzdenie.

Új reformkor igényét fogalmazta meg a Jobbik elnöke szombaton, pártja évadnyitó rendezvényén. Vona Gábor úgy értékelt: Magyarország akkor lesz sikeres, ha különböző habitusú, karakterű, világképű emberek - félretéve a különbségeket - hidakat építenek és energiáikat a szabadság és a biztonság megteremtésére fordítják a "helytartókkal és földesurakkal" szemben. A politikus "pitiáner játéknak" és "halálos luxusnak" nevezte a megosztottságot, Magyarországot pedig fullasztónak, ahol lassan be kellene vezetni a "politikai szmogriadó" fogalmát. Történelmi párhuzamokat vonva úgy fogalmazott: ha a Lánchidat ma építenék, akkor Mészáros Lőrinc nyerné a pályázatot, és a híd minden egyes darabját szétlopnák, a nemzeti kaszinó ma nem a haza fellendítéséről, hanem Andy Vajnáról szólna, az infrastruktúrafejlesztés pedig a kormányfő kisvasútját jelentené. Vona szerint két "elmúlt nyolc évünk van", Gyurcsány Ferenc idején külföldi, Orbán Viktor kormányzása alatt hazai kör határozta meg az országot, ő ezzel szemben azt vallja, hogy a nép pártjára kell állni. "Se helytartók, se földesurak, Magyarország a magyaroké" - jelentette ki.

Beszélt arról is, hogy a Jobbik 14 éves történelmének nehézségei semmik ahhoz képest, ami a következő egy-másfél évben várható. "A teljes elpusztításunkra törnek", megpróbálják a közösség tagjait szembefordítani - vélekedett. Ez azt jelzi, hogy "nagyon erősek vagyunk, és félnek tőlünk" - állította Vona, aki kitért pártja változásaira is, mellyel szerinte nem távolabb, hanem közelebb kerültek az alapító okiratban foglalt célkitűzéséhez, miszerint a nemzet egészét kívánják képviselni. Hozzátette: szerinte ma már nincs jobb- és baloldal, számára minden magyar fontos. Az évadnyitón egyébként mintegy kétezer meghívott vett részt, köztük országgyűlési és EP-képviselők, diplomaták, párttagok, továbbá az Új Magyar Gárda, a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai.

A mintegy háromnegyed órás pártelnöki beszéd előtt "Visszavesszük Vona Gábor gárdamellényét" címmel néhány tucatnyian tüntettek a Jobbik arculatváltozása ellen. A demonstráció szervezője, Silip Norbert, aki önmagát a Magyar Gárda Mozgalom volt vezérkari tisztjének nevezte, néhány társával együtt a Jobbik vezetőinek szánt petíciót adott át Dudás Róbertnek, a párt regionális igazgatójának. Vona egyébként maga is megemlítette e közjátékot, kifejtve, nem örül neki, hogy tüntetnek ellene, de ez az egész nem róla szól, hanem arról, hogy a teljes magyar népet képviselő Jobbik "az igazi kihívója" a Fidesznek.

Mindez azonban kérdéses, hiszen a Publicus Intézet múlt heti, a Vasárnapi Hírek megbízásából készített felmérése szerint az MSZP támogatottsága ebben a ciklusban először növekedett a Jobbik szintje fölé. Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága nem változott, így az összes megkérdezett körében maradt 25 százalékon. Ugyanebben a körben a szocialisták tábora egy százalékpontot növekedve 13 százalékra emelkedett, míg a Jobbik népszerűsége egy százalékpontot csökkenve jelenleg 10 százalékos. Erősödött a Demokratikus Koalíció is 1 százalékkal, így már 4 százalékos az összes megkérdezett körében. Az LMP 3, az Együtt pedig 1 százalékon áll.

Így, noha a pártvezetők évadnyitó, évértékelő beszédeinek sorát a Jobbik nyitotta meg, aligha Vonáé lesz az utolsó szó. Már csak azért sem, mert - mint megírtuk - most szombaton a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc, február 10-én Orbán Viktor kormányfő tartja évértékelőjét, másnap pedig az LMP társelnökei összegeznek. Információink szerint Molnár Gyula MSZP-elnök február 18-án, szombaton áll a nyilvánosság elé.

Egységesek maradtak a szocialisták
Az MSZP választmánya helyes döntésnek tartja, hogy a párt elnöksége Botka László szegedi polgármestert javasolja a demokratikus pártok miniszterelnök-jelöltjének - mondta a választmány elnöke szombaton, hozzátéve azt is, hogy a testület felkérte a parlamenti frakciót, hogy Majtényi Lászlót jelölje köztársasági elnöknek. Hiller István a testület zárt ülése után azt mondta: megerősítették az elnökség által Botka Lászlónak adott felhatalmazást, hogy tárgyaljon az együttműködésről a demokratikus pártokkal.