Forronganak a fogorvosok

Publikálás dátuma
2017.01.30 06:03
Egyenetlenül osztották szét a körzeteket, volt, ahol folyamatosan kellett dolgozni, máshol alig akadt munka FOTÓ: EUROPRESS/GETT
Fotó: /
Meg kellene duplázni az alapellátást végző fogorvosok bevételét a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, mert ma csak veszteséggel működtethetők az ilyen praxisok. Ezt gondolta a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is, amikor másfél éve elkezdte a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációjának részletes kidolgozását. A kormány egyelőre hallgat.

Forrong a fogorvosi szakma. A háziorvosokkal, szakorvosokkal, rezidensekkel vagy épp a szakápolókkal ellentétben vészharangjuk hangja még nem ért el az egészségügyi államtitkárságig, ahol a mai napig tartja magát a nézet: aki nem fér bele a fogászati alapellátásba, az úgyis elmegy a magánrendelőkbe. Beteg és orvos egyaránt. Ez nemcsak azért cinikus hozzáállás az állam részéről, mert a magyar emberek fogazata nemzetközi összehasonlításban is ijesztő állapotban van, de azért is, mert az alacsony finanszírozás következtében egyre kevesebb doktor vállalja az alapellátásban való közreműködést.

A magyar fogászat szabályozása ma egy romhalmaz – jelentette ki a Népszavának egy Nyugat-Magyarországon élő fizikus, közgazdász, aki egyrészt fogorvos felesége példáján látja a szakma vergődését, másrészt 1996-ban maga is részt vett a terület akkori szabályozási elveinek kidolgozásában, tehát ismeri a mai helyzet jogi hátterét. Az elszámolási rendszer hibáiról mindent tudó Szabó Balázs szerint a fogorvosok fél életüket beletették a praxis működtetésébe, mégis folyamatosan veszteséggel zárnak minden hónapot, mert az elvégzett munkát nem értékén fizeti ki a magyar társadalombiztosítás.

A közgazdász komoly gondnak tartja, hogy míg a háziorvosi praxisoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adja a működési költségeket és sok helyen ma is az önkormányzatok biztosítják számukra az eszközállományt, addig a fogorvosi alapellátást végző vállalkozóknak a települések többnyire nem adnak segítséget. A legalapvetőbb bűn mégis az szerinte, hogy a magyar állam semmibe veszi a polgári jog és az alaptörvény alapelveit, amikor nem biztosítja a fogorvosok munkájának ellenértékét.

A társadalombiztosítással szerződött fogorvosi rendelők finanszírozásának egyharmadát a betegforgalomtól függetlenül, kvázi kártyapénzként kapják meg a praxisok, a bevétel kétharmada azonban az elvégzett beavatkozások pontértéke alapján két hónappal a teljesítés után jut a vállalkozó orvosokhoz, ráadásul a megalapozatlan finanszírozási jogszabályok miatt a pontok értéke automatikusan csökken. Amikor elindult a mostani elszámolási rendszer 2001-ben, még 2,7 forint volt egy pont, ma pedig már csak 2,06 forint – számolgatott a közgazdász, hozzátéve, hogy ha a tényleges költségeket akarná fedezni az állam, akkor 5 forintra kellene felvinnie a pontértéket, ami megduplázná a körzetek bevételét. Még az is tisztességesebb eljárás lenne a szakértő szerint, ha a kormány kimondaná: nem tud több pénzt beletenni a rendszerbe, de akkor le kellene csökkentenie a kötelezően köz-finanszírozott ellátás rendelési idejét a mostani heti 30 óráról mondjuk 20-ra.

Szabó Balázs a szakmához hasonlóan úgy látja, a Bokros-csomagban fizetőssé tett szolgáltatások vízválasztót jelentettek a fogorvosi ellátások finanszírozásában, de a gondot szerinte nem az jelentette, hogy pénzt kértek egy fogtömésért, hanem az, hogy egyenetlenül osztották szét az alapellátó körzeteket, s így volt, ahol megállás nélkül kellett dolgozni, míg egy másik rendelőben alig volt egy órányi munka. A közgazdász értékelése szerint azzal, hogy a társadalombiztosítás közvetlenül szerződött a magánpraxisba kényszerített ellátókkal, mégis egy tiszta és nyugodt helyzet alakult ki, amíg az első Fidesz-kormány 2001-ben nem gondolta úgy, hogy ezen a területen is átalakításba kezd.

A változások közül a praxisjog bevezetését ma is jó döntésnek tartja, bár úgy látja, ennek értéke mára nullára csökkent. Ráadásul a fogorvosi praxisokban nem teljesül az a minimális közgazdasági elvárás sem, hogy egy vállalkozást akkor éri meg működtetni, ha legalább 10 százalékos hasznot hoz. Ezzel szemben a rendelők fenntartása, a bérek kifizetése, az eszközök és felhasznált anyagok beszerzése, a rezsi együtt minimálisan 1 millió 300 ezer forintos költséget jelent a fogorvosi vállalkozásoknak, miközben a 8 órában végzett rendelések után nagyjából 780 ezer forintot kapnak kézhez, minden hónap tehát félmilliós veszteséggel indul.

Szabó Balázs kevesli a szakma erejét és tettrekészségét, hogy elérjék a finanszírozási rendszer újragondolását, s amíg ez így van, a kormány nyugodtan jótevőt játszhat, ahogyan azt tette az ágazatnak adott 2 milliárd forintos tavalyi kiegészítéssel. Ez havonta 50 ezer forintot tett hozzá egy praxis bevételeihez, vagyis szerinte épp az utóbbi évek inflációját térítették meg. Hasonlóan gondolkodik a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is.

A szervezet 2015 nyarán kezdte meg a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációjának részletes kidolgozását, mert ők is tarthatatlannak látják a jelenlegi elszámolási rendszert. Hosszas felmérések után a kamara egy rendelői modellt állított össze, amelyben heti 30 órás rendelési idővel, egy 60 négyzetméteres alapterületű rendelő fenntartási költségeivel, egy szakorvossal és egy szakdolgozóval kalkuláltak. Beszámították a rendelő bérleti díját, az alapfelszereltséghez tartozó eszközök és műszerek 2016-os árakon történő beszerzésére felvett hitelt, az ezekre vonatkozó amortizációs költséget, de nem vették figyelembe a dolgozók egyhavi szabadságának idején megoldandó helyettesítést. Az egyes fogorvosi beavatkozások gyakorisága és időigénye alapján pedig összeállítottak egy 34 tevékenységet tartalmazó listát, mert ezek adják ki a fogászati munka 90 százalékát.

A kamara munkaanyaga felveti, hogy a statisztikai adatok ismeretében újra kellene gondolni a társadalombiztosítás keretében végezhető ingyenes beavatkozások körét. Szabó Balázs kérésünkre összehasonlította a praxisuk anyagköltségeit és azt találta, hogy 2005 és 2015 között 35 százalékkal emelkedtek az árak, miközben a bérköltségek megduplázódtak. Összességében tehát minden azt indokolja, hogy újragombolják a fogászati finanszírozás kabátját, és szükség lenne a terület támogatásának minimum 60 százalékos emelésére. A kormány azonban nem cselekszik, sőt, nem is beszél a kérdésről.

2017.01.30 06:03

Bevásárlóközpontban látták Nikola Gruevszkit (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 08:55
Nikola Gruevszki
Fotó: AFP/
Egy budapesti üzletközpontban sétálgatott szombaton a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök, aki menekültként lehet Magyarországon.
Teljes nyugalommal sétálgatott egy budapesti bevásárlóközpontban szombat este a hazájában elítélt, bukott macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki - írja a 444.hu. Gruevszki tavaly ősszel érkezett titokzatos körülmények között az országba, miután egy korrupciós ügy miatt börtönbe kellett volbna vonulnia Macedóniában. A volt elnöknek - aki hatalma teljében Orbán Viktorral is összebarátkozott - végül a magyar kormány nyújtott segítséget, hogy elmenekülhessen az általa elkövetett törvénytelenségek számonkérése elől. Magyar diplomaták segítségével átjutott több határon is, majd bonyolult ügyéhez képest példátlan gyorsasággal megkapta a menekültstátuszt.
Gruevszkit legutóbb december közepén látták nyilvánosan megjelenni Budapesten, egy rózsadombi étteremben, ahol egy macedón vámhivatalnokkal ebédelt. Korábban az Erzsébet téri karácsonyi vásárban is többször feltűnt, luxusboltok környékén, majd az Anker közben is lefényképezték, ahol szórakozóhelyek sokasága van.
2019.01.21 08:55

Bayer bocsánatot kért Hadházytól, csendben és magában

Publikálás dátuma
2019.01.21 07:40

Fotó: Népszava/ Vajda József
Addig nem hajlandó nyilvánosságra hozni bocsánatkérő levelét, amíg nem kér elnézést Orbántól Hadházy az O1G miatt. Ám nagyon sokba kerülhet ez Bayernek.
Bayer Zsolt megírta azt a bocsánatkérést, amire a bíróság kötelezte azért, mert megsértette Hadházy Ákos emberi méltóságát. Ám a bocsánatkérést - továbbra sem teljesítve az ítéletet, mely szerint 30 napig Bayer blogján kell annak elérhetőnek lennie - a lovagkeresztes publicista közjegyzői letétbe helyezi. Mint a fideszes véleményvezér az Echo TV-nek elárulta, ezt ő polgári engedetlenségnek gondolja, mint hogy
addig nem hozza nyilvánosságra a bocsánatkérést, ameddig Hadházy nem kér bocsánatot Orbán Viktortól, és nem határolódik el az O1G logótól.
Azt is hozzátette, ameddig az ellenzék az O1G alatt "menetel", ő nem kér bocsánatot.
Hadházy Ákos korábban blogbejegyzései miatt perelte Bayer Zsoltot, aki ezek egyikében azt írta: ha Simicska így bedobta a gecizést, akkor „át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amire az van írva: Hadházy geci, Szél Detti nyeli". Az októberi poszttal kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy Bayer megsértette Hadházy emberi méltóságát, a képviselőtársával való ilyen módon történő párhuzamba állítás pedig különösen lealázó kontextus.
A publicistának 300 ezer forintot kell fizetnie, és nyilvánosan bocsánatot kérnie. Bayer aki úgy kommentálta az ítéletet, hogy bocsánatot nem kér, a pénzt ötforintosokban gyűjti össze. Hadházy viszont végrehajtást indít ellene, ha így tesz:
előbb 50 ezer, majd 100 ezer, a későbbiekben pedig 3-4 havonta félmillió forintot kellhet fizetnie, amíg nem kér bocsánatot.
Az ötösöket sem fogja átvenni a képviselő, mivel a jogszabály szerint csak ötven darab pénzérmét köteles bárkitől elfogadni, ha pedig Bayer Zsolt ezt nem veszi figyelembe, külön végrehajtást indít ellene, hogy normálisan törlessze a bánatpénzt.
2019.01.21 07:40
Frissítve: 2019.01.21 07:42