Forronganak a fogorvosok

Publikálás dátuma
2017.01.30 06:03
Egyenetlenül osztották szét a körzeteket, volt, ahol folyamatosan kellett dolgozni, máshol alig akadt munka FOTÓ: EUROPRESS/GETT
Meg kellene duplázni az alapellátást végző fogorvosok bevételét a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, mert ma csak veszteséggel működtethetők az ilyen praxisok. Ezt gondolta a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is, amikor másfél éve elkezdte a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációjának részletes kidolgozását. A kormány egyelőre hallgat.

Forrong a fogorvosi szakma. A háziorvosokkal, szakorvosokkal, rezidensekkel vagy épp a szakápolókkal ellentétben vészharangjuk hangja még nem ért el az egészségügyi államtitkárságig, ahol a mai napig tartja magát a nézet: aki nem fér bele a fogászati alapellátásba, az úgyis elmegy a magánrendelőkbe. Beteg és orvos egyaránt. Ez nemcsak azért cinikus hozzáállás az állam részéről, mert a magyar emberek fogazata nemzetközi összehasonlításban is ijesztő állapotban van, de azért is, mert az alacsony finanszírozás következtében egyre kevesebb doktor vállalja az alapellátásban való közreműködést.

A magyar fogászat szabályozása ma egy romhalmaz – jelentette ki a Népszavának egy Nyugat-Magyarországon élő fizikus, közgazdász, aki egyrészt fogorvos felesége példáján látja a szakma vergődését, másrészt 1996-ban maga is részt vett a terület akkori szabályozási elveinek kidolgozásában, tehát ismeri a mai helyzet jogi hátterét. Az elszámolási rendszer hibáiról mindent tudó Szabó Balázs szerint a fogorvosok fél életüket beletették a praxis működtetésébe, mégis folyamatosan veszteséggel zárnak minden hónapot, mert az elvégzett munkát nem értékén fizeti ki a magyar társadalombiztosítás.

A közgazdász komoly gondnak tartja, hogy míg a háziorvosi praxisoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adja a működési költségeket és sok helyen ma is az önkormányzatok biztosítják számukra az eszközállományt, addig a fogorvosi alapellátást végző vállalkozóknak a települések többnyire nem adnak segítséget. A legalapvetőbb bűn mégis az szerinte, hogy a magyar állam semmibe veszi a polgári jog és az alaptörvény alapelveit, amikor nem biztosítja a fogorvosok munkájának ellenértékét.

A társadalombiztosítással szerződött fogorvosi rendelők finanszírozásának egyharmadát a betegforgalomtól függetlenül, kvázi kártyapénzként kapják meg a praxisok, a bevétel kétharmada azonban az elvégzett beavatkozások pontértéke alapján két hónappal a teljesítés után jut a vállalkozó orvosokhoz, ráadásul a megalapozatlan finanszírozási jogszabályok miatt a pontok értéke automatikusan csökken. Amikor elindult a mostani elszámolási rendszer 2001-ben, még 2,7 forint volt egy pont, ma pedig már csak 2,06 forint – számolgatott a közgazdász, hozzátéve, hogy ha a tényleges költségeket akarná fedezni az állam, akkor 5 forintra kellene felvinnie a pontértéket, ami megduplázná a körzetek bevételét. Még az is tisztességesebb eljárás lenne a szakértő szerint, ha a kormány kimondaná: nem tud több pénzt beletenni a rendszerbe, de akkor le kellene csökkentenie a kötelezően köz-finanszírozott ellátás rendelési idejét a mostani heti 30 óráról mondjuk 20-ra.

Szabó Balázs a szakmához hasonlóan úgy látja, a Bokros-csomagban fizetőssé tett szolgáltatások vízválasztót jelentettek a fogorvosi ellátások finanszírozásában, de a gondot szerinte nem az jelentette, hogy pénzt kértek egy fogtömésért, hanem az, hogy egyenetlenül osztották szét az alapellátó körzeteket, s így volt, ahol megállás nélkül kellett dolgozni, míg egy másik rendelőben alig volt egy órányi munka. A közgazdász értékelése szerint azzal, hogy a társadalombiztosítás közvetlenül szerződött a magánpraxisba kényszerített ellátókkal, mégis egy tiszta és nyugodt helyzet alakult ki, amíg az első Fidesz-kormány 2001-ben nem gondolta úgy, hogy ezen a területen is átalakításba kezd.

A változások közül a praxisjog bevezetését ma is jó döntésnek tartja, bár úgy látja, ennek értéke mára nullára csökkent. Ráadásul a fogorvosi praxisokban nem teljesül az a minimális közgazdasági elvárás sem, hogy egy vállalkozást akkor éri meg működtetni, ha legalább 10 százalékos hasznot hoz. Ezzel szemben a rendelők fenntartása, a bérek kifizetése, az eszközök és felhasznált anyagok beszerzése, a rezsi együtt minimálisan 1 millió 300 ezer forintos költséget jelent a fogorvosi vállalkozásoknak, miközben a 8 órában végzett rendelések után nagyjából 780 ezer forintot kapnak kézhez, minden hónap tehát félmilliós veszteséggel indul.

Szabó Balázs kevesli a szakma erejét és tettrekészségét, hogy elérjék a finanszírozási rendszer újragondolását, s amíg ez így van, a kormány nyugodtan jótevőt játszhat, ahogyan azt tette az ágazatnak adott 2 milliárd forintos tavalyi kiegészítéssel. Ez havonta 50 ezer forintot tett hozzá egy praxis bevételeihez, vagyis szerinte épp az utóbbi évek inflációját térítették meg. Hasonlóan gondolkodik a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is.

A szervezet 2015 nyarán kezdte meg a fogorvosi beavatkozások költségkalkulációjának részletes kidolgozását, mert ők is tarthatatlannak látják a jelenlegi elszámolási rendszert. Hosszas felmérések után a kamara egy rendelői modellt állított össze, amelyben heti 30 órás rendelési idővel, egy 60 négyzetméteres alapterületű rendelő fenntartási költségeivel, egy szakorvossal és egy szakdolgozóval kalkuláltak. Beszámították a rendelő bérleti díját, az alapfelszereltséghez tartozó eszközök és műszerek 2016-os árakon történő beszerzésére felvett hitelt, az ezekre vonatkozó amortizációs költséget, de nem vették figyelembe a dolgozók egyhavi szabadságának idején megoldandó helyettesítést. Az egyes fogorvosi beavatkozások gyakorisága és időigénye alapján pedig összeállítottak egy 34 tevékenységet tartalmazó listát, mert ezek adják ki a fogászati munka 90 százalékát.

A kamara munkaanyaga felveti, hogy a statisztikai adatok ismeretében újra kellene gondolni a társadalombiztosítás keretében végezhető ingyenes beavatkozások körét. Szabó Balázs kérésünkre összehasonlította a praxisuk anyagköltségeit és azt találta, hogy 2005 és 2015 között 35 százalékkal emelkedtek az árak, miközben a bérköltségek megduplázódtak. Összességében tehát minden azt indokolja, hogy újragombolják a fogászati finanszírozás kabátját, és szükség lenne a terület támogatásának minimum 60 százalékos emelésére. A kormány azonban nem cselekszik, sőt, nem is beszél a kérdésről.

Letartóztatták az Iszlám Állam Magyarországon elfogott, feltételezett tagját

Publikálás dátuma
2019.03.24 13:15
A Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egysége szállítja a terrorizmus miatt március 22-én őrizetbe vett szír állampolgárt
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/ MTI/Mihádák Zoltán
A Fővárosi Törvényszék egy hónapra rendelte el a szír férfi letartóztatását. Ügyvédje korábban lapunknak elárulta, mindent tagadó védencét többek közt azzal gyanúsítják, hogy részt vett 20 ember meggyilkolásában.
Letartóztatták a terrorizmus gyanúja miatt elfogott szír férfit - tájékoztatta a fővárosi főügyész vasárnap az MTI-t. F. Haszant,  a Magyarországon elfogott, és terrorizmus miatt március 22-én őrizetbe vett szír állampolgárt a Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egysége szállította vasárnap a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületéhez.
A férfi a gyanú szerint három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja és 2016-ban kivégzésekben vett részt.
Az ügyészség minősített emberölés bűntettével elkövetett terrorcselekmény bűntette és terrorcselekmény előkészülete miatt hallgatta ki és indítványozta a letartóztatását. Ez utóbbit a hivatalos közlemény szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság vasárnap egy hónapra el is rendelte.

Lapunk szombaton elérte a férfi ügyvédjét, Kelen Lászlót, aki egyéb részletek mellett azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész személyesen kért nyomozást a szír állampolgár ellen.
Az ügyvéd elárulta, védencét többek közt azzal gyanúsítják, hogy Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában.
Kelen akkor úgy nyilatkozott, F. Haszan következetesen tagad minden ellene felhozott állítást. Az ügyvéd már tegnap azt valószínűsítette, hogy a szír férfit letartóztatják, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz.
Frissítve: 2019.03.24 13:48

Több mint 200 millió forintot taxizhatnak el a minisztériumi dolgozók

Publikálás dátuma
2019.03.24 12:00
Illusztráció
Fotó: Vajda József
A City Taxi márciusban két évre szóló, mintegy 209 milliós szerződést kötött a kormányzati munkát végző tisztviselők személyszállítására. A cégnek novemberig még élő szerződése volt ugyanerre a célra.
A City Taxi nyerte meg a minisztériumi dolgozók személyszállítására kiírt közbeszerzési tendert - írja az mfor.hu az uniós közbeszerzési értesítőben fellelt információkra hivatkozva. A tárcák - kivéve a honvédelmit és a külügyit - munkafeltételeinek biztosítását végző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 208 756 799 forintért szerződött a feladatra a céggel. A megállapodás értelmében a kormányzati munkát végző tisztviselők személyszállítását vállalta a City.
A szerződést a hirdetmény szerint március 14-én írták alá és 24 hónapra szól.
A KEF honlapja szerint egyébként még élő szerződésük van ugyanerre a szolgáltatásra a City Taxival. Abban a kontraktusban a 2017. február 3. és 2019. november 2. közötti időszakra állapodtak meg a felek. Vagyis az előző szerződést is ezzel a taxis társasággal kötötték meg, de arra nem adnak választ a közbeszerzési dokumentumok, hogy miért kellett egy korábban meghatározott teljesítési időszak közben új szerződést kötni ugyanarra a célra.
Frissítve: 2019.03.24 12:01