Mától toboroz a Nyugdíjas Párt 50+

Publikálás dátuma
2017.01.31. 06:01
Nem szelvényvagdosók FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az előre beharangozott IDESZ helyett Nyugdíjas Párt 50+ néven ma kezdi meg hivatalosan a működését az új rétegpárt. A nyugdíjminimum megemelése mellett 40 ezer forintos alapnyugdíjat vezetnének be, amit a költségvetés fizetne minden idős embernek, a munkanyugdíjat pedig ettől függetlenül finanszírozná a nyugdíjkassza.

Nem IDESZ lesz a neve, de hivatalosan ma jelentik be, hogy nyugdíjas párt alakul Magyarországon. Amikor két hete nyilvánosságra került, hogy Idős Demokraták Szövetségének (IDESZ) akarják nevezni magukat, kaptak hideget és meleget minden oldalról – indokolták a tömörülés alapítói a Népszavának, hogy miért engedték el a FIDESZ-re hajazó, munkanévként tesztelt megnevezést. Pártállástól függően a sajtóban azonnal komcsi nyuggereknek vagy Fidesz bérenceknek neveztek bennünket, de nem is emiatt ragaszkodott az ötlet elvetéséhez a tagság, egyszerűen szerették volna, ha a párt nevében megjelenik a nyugdíjas kifejezés – szól a magyarázat. A kevésbé fantáziadús Nyugdíjas Párt 50+ lesz tehát az új tömörülés neve, rövidített névként pedig az 50+ kifejezést kívánják használni.

Határozott céljaik vannak – írták mai sajtótájékoztatójuk elé -, amelyek megvalósítása csak pártként képzelhető el. A magyarázathoz hozzátartozik - de ezt már természetesen nem az új formáció alapítói hangsúlyozzák -, hogy nem egy hasonló kezdeményezés halt el az utóbbi negyedszázadban a hazai közéletben. Az első nyugdíjas párt 1990-ben jött létre és három választáson is megpróbált legalább egy képviselőt bejuttatni a parlamentbe. Később már nem is dolgoztak ezen, majd hivatalosan 2007-ben szűntek meg. Bő tíz évvel ezelőtt is létrejött néhány hasonló tömörülés, de egyik sem volt hosszú életű, a helyükre pályázó Schmuck Andor vezette szociáldemokraták pedig teltházas koncerteken túl nem sokat tudtak felmutatni az idős emberek érdekében.

Mindennek ellenére optimisták az induló párt alapítói, mert tájékoztatásuk szerint sorra ajánlják fel segítségüket a nyugdíjas korú, de nagy tudású és kellő közéleti, akár politikai tapasztalatokkal is rendelkező szakértők az új nyugdíjas párt programjának összeállításához.

Az 50+ egyelőre megbízott vezetője megerősítette, hogy azokat várják tagjaik sorába, akiknek hozzájuk hasonlóan elegük van abból, hogy csak négyévente fontosak a parlamenti pártoknak az idős emberek. Egyszerű szavazógépek vagyunk, a választási kampányok közti időben viszont csak megtűrnek bennünket a saját hazánkban – hangzott Kabai Tibor indulatos érvelése. A döntések befolyásolásához kevés a civil szervezetek ereje, bár települési szinten nagyon jól szervezettek és hatékonyak, de az országos politikában „annak van szava, aki erőt tud felmutatni, sok szavazatot képes összegyűjteni, amire csak egy párt lehet képes”- indokolta a formáció kiválasztását a megbízott pártvezér. Arról akarják meggyőzni a nyugdíjas korosztályt, hogy saját életük jobbá tétele érdekében politikai érdekképviseletre van szükségük és ezt az 50+ párt tudja megteremteni számukra.

Kabai Tibor beszámolt róla, hogy október 1-jéig ideiglenes vezetést választanak. Az Idősek Világnapján mérleget vonnak, hol tartanak az alapszervezetek létrehozásában, tagtoborzásban. Ezzel párhuzamosan dolgoznak majd gazdaságpolitikai programjuk részleteinek kidolgozásán. Alapelvként azt fogalmazta meg a megbízott elnök, hogy nem elég, ha a nyugdíjrendszer fenntartható, megfelelőnek is kell lennie. Ez azt jelenti a nyugdíjas párt olvasatában, hogy elemi megélhetést, biztonságot kell nyújtania az idős embereknek és erre a jelenlegi rendszert nem tartják alkalmasnak.

„Nem lehet megfelelő az a rendszer, amelyben 75 ezer ember 50 ezer alatti nyugdíjat kap, ahol a nyugdíjasok fele 100 ezer alatti összegből él, ahol a rokkantnyugdíjasok közel 400 ezres tábora 65-66 ezer forint átlagos járandóságra jogosult, miközben az egyfős nyugdíjas háztartás létminimuma 88 ezer forint – ismételte meg az elmúlt hetekben már elhangzott érveiket, ahogy azt is, hogy a helyzet rendezésére 40 ezer forintos alapnyugdíj bevezetését javasolják, és szeretnék elérni a nyugdíjrendszer átalakítását, valamint az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak reformját. Elképzeléseik szerint nem a nyugdíjkassza fizetné az alapnyugdíjat, hanem a költségvetés és erre jönne rá a munkanyugdíj összege. Így azoknak sem okozna gondot az alapnyugdíj elfogadása, akik 35-40 évnyi munka után is csak százezer forint alatti ellátást kapnak.

Nem nyúlnának a nők 40 konstrukcióhoz, viszont szerintük szükség lenne a nyugdíjminimum évek óta változatlan 28 500 forintos összegének 50 ezer forintra emelésére, és a béremelkedéseket is figyelembe vevő, úgynevezett svájci indexálás visszaállítására, mert a nyugdíjas párt biztos benne, hogy ha marad a kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés, az az idős emberek további elszegényedését hozza magával. Céljaik eléréséhez új költségvetésre van szükség és egy olyan kormányra, amelynek értékrendjében a nyugdíjak vagy az egészségügy kérdése fontosabb, mint a paksi bővítés – hangsúlyozta a Népszavának Kabai Tibor.

„A jobb és baloldal a KRESZ-be tartozó fogalom, mi nem ezek mentén határozzuk meg magunkat, hanem politika érdekvédőként, rétegpártként - fogalmazott a Népszavának adott előzetes interjúban az 50+ megbízott vezetője. A névválasztás körüli bonyodalmakra utalva abszurdumnak nevezte, hogy akár a Fidesztől, akár a baloldaltól próbálnának szavazókat csábítani. Miközben önállóságukat hangsúlyozta, elhangzott egy konkrét üzenet is: „sok sikert kívánunk a baloldali összefogásnak, de biztosan nem fogunk beállni mögéjük”. A Nyugdíjas Párt 50+ ma hivatalosan is megkezdi tagtoborzását.

Gyorséttermi sült krumplikat vizsgáltak - Itt az eredmény!

Publikálás dátuma
2017.01.30. 15:51
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
A közkedvelt sült burgonya készítési körülményeit ellenőrizte négy gyorsétteremlánc egy-egy üzletében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A legfrissebb Szupermenta termékteszten a használat sütőzsiradékot is laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá a szakemberek.

Egy időben négy gyorsétteremben tartottak helyszíni szemlét a NÉBIH ellenőrei egy budapesti bevásárlóközpontban. A hatósági szakemberek egyaránt vizsgálták a felhasznált alapanyagokat, az előállítás élelmiszerbiztonsági szabályainak betartását, a higiéniai előírások teljesülését, a burgonyasütés technológiáját és a késztermék kezelését.

Megnyugtató, hogy a helyszíni vizsgálatok egyik helyen sem tártak fel kirívó élelmiszerbiztonsági hibát, és a szakemberek mindenütt a gyorséttermeknél jellemző, egységes szabályozottságot és fegyelmet tapasztaltak, amelyből az étteremláncok valamennyi üzletében zajló munkamenet megítélhető.

A sült burgonya készítésekor kiemelt jelentőségű a sütőzsiradék minősége és felhasználásának módja, annak szabálytalan kezelése során ugyanis – például túlhevítés hatására – káros anyagok, úgynevezett poláros komponensek képződnek. Az élelmiszerbiztonsági felügyelők ezért mintát vettek a sütőolajból mind a négy étteremben. A megvizsgált használatban lévő sütőzsiradékok laboratóriumi eredményei megfeleltek a vonatkozó rendeletben meghatározott határértéknek.

A gyorséttermi sült burgonyák esetében érdekes kérdés a sótartalom. Az anyaghányad nyilvántartások alapján elmondható, hogy a három országosan is jelenlevő étteremláncnál sütést követően megsózzák a burgonyát, míg egy esetben ez a vásárló külön kérésére történik.

A kedveltségi kóstoláskor laikus vásárlók tesztelték a termékeket. Pontozták a sült krumplik ízét, illatát, állományát, színét és alakját. Ennek alapján a legkedveltebb a Burger King terméke lett, második a BelFrit, míg harmadik helyen a McDonald’s sült krumplija végzett. A sort a KFC terméke zárta.

A sült burgonyák tesztjének folytatásaként hamarosan a gyorsfagyasztott hasábburgonyák vizsgálati eredményeiről is olvashatnak a Szupermentán - ígéri a NÉBIH közleményében.

Szerző

Zárt tárgyalás Tarsoly MNB elleni perében

Publikálás dátuma
2017.01.30. 13:36
Fotó: Népszava
Tarsoly Csaba felperes kérésére hétfőn üzleti titokra hivatkozva zárt tárgyalást rendelt el a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság abban a közigazgatási perben, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozatának bírósági felülvizsgálatára indított a volt Quaestor-vezér. A bíróság a felperes kérésére megtiltotta a kép- és hangfelvétel készítését is. 

A jegybank 20 millió forintra bírságolta Tarsoly Csabát, egyebek mellett azért, mert az általa irányított társaság, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. az MNB szerint jogsértő módon kezelte az ügyfelek pénzét és valótlan adatszolgáltatást nyújtott a felügyelet felé.

A bíróság arra kérte Tarsoly Csabát, pontosítsa kérelmét. A felperes személyiségi jogainak védelmére hivatkozva kérte a nyilvánosság kizárását. Kifejtette, a párhuzamosan folyó büntetőjogi eljárás kapcsán több esetben valótlan dolgok jelentek meg róla a sajtóban, olyan képek, amelyek alkalmasak a lejáratására. Ott is kérte a sajtó kizárását, de kérése nem teljesült. Arra is hivatkozott, hogy egy magánjogi perről van szó, ami csak rá és az MNB-re tartozik.

Ügyvédje ezt azzal egészítette ki, hogy védence üzleti kérdésekről is nyilatkozni fog, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. Arra is hivatkozott, az előző eljárás alatt nem kérte a nyilvánosság kizárását, de a tárgyaláson általa előadottakat nem korrekt módon interpretálta a sajtó. Az ügyben több eljárás is folyamatban van, nagyon szerencsétlen lenne, ha azokra hatással lennének az itt elhangzottak - mondta.

Szerző