Lampard visszavonult

Publikálás dátuma
2017.02.03. 06:52
Sikeres pályafutást zárt le FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHAEL REGEN
Huszonegy évnyi sikerekben gazdag profi pályafutás után felhagy az aktív labdarúgással Frank Lampard – jelentette be a játékos hivatalos Instagram-oldalán.

A 38 esztendős középpályás közölte rajongóival, hogy noha számos hazai és külföldi megkeresése volt, úgy ítélte meg eljött a pillanat, hogy új fejezetet nyisson az életében. A futballtól azonban nem szeretne eltávolodni, ezért a közeljövőben edzői képesítést szerezne.

Terjedelmes bejegyzésében visszaemlékezett pályafutása legfontosabb állomásaira, köszönetet mondott családjának, barátainak, korábbi csapattársainak és edzőinek, valamint klubjainak.

Lampard a West Hamben kezdte profi karrierjét, 1996 januárjában debütált a „kalapácsosok” felnőttcsapatában. 2001 nyarán a Chelsea-hez igazolt, s tizenhárom szezonon keresztül szolgálta a londoni kékeket, akiknél karrierje legszebb éveit töltötte. A 2014–15-ös évadban a Manchester Cityben futballozott, majd a New York City színeiben fejezte be pályafutását.

Lampard 106 alkalommal léphetett pályára az angol válogatottban, három világbajnokságon és két Európa-bajnokságon vett részt, emellett a West Hammel Intertotó-kupát, a Chelsea-vel pedig Bajnokok Ligáját, Európa-ligát, három bajnoki címet, négy FA-kupát, két Ligakupát és két angol Szuperkupát nyert. A Premier League-ben kétszer választották meg a szezon legjobb játékosának, a 2004-es Európa-bajnokságon beválasztották a torna álomcsapatába, a 2005-ös Aranylabda-szavazáson pedig a második helyen végzett a brazil Ronaldinho mögött.

A Chelsea ikonikus játékosának számít, ugyanis 648 alkalommal öltötte magára a kékek mezét, s egyben gólrekorder, 211 találatot jegyzett az ott töltött 13 év alatt.

Szerző

Bajban az Atlético Madrid

Publikálás dátuma
2017.02.03. 06:51
Diego Simeone fogta a fejét a Barcelona elleni fiaskó után, jobb eredményre számított FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GONZALO ARROY
Folytatódott az Atlético Madrid botladozása, a bajnoki pontvesztések után a Barcelona elleni Spanyol Kupa-fiaskó pedig akár meg is pecsételheti a matracosok szezonját.

Az Atlético Madrid kedd este 2-1-es hazai vereséget szenvedett a Barcelonától a labdarúgó Spanyol Kupa elődöntőjének első mérkőzésén. Mindez azt is jelentheti, hogy az Atlético trófea nélkül zárja majd az idényt. A madridiaknak jövő hét kedden a Camp Nouban kellene ledolgozniuk hátrányukat, amely nem egyszerű feladat, a bajnokságban pedig úgy 10 pont a lemaradásuk a városi rivális Reallal szemben, hogy a királyi gárda egy meccsel kevesebbet játszott.

Spanyol-kupa, elődöntő, 1. mérkőzés
Atlético Madrid–FC Barcelona 1–2 (0–2)
Madrid, Vicente Calderón, 48 124 néző. Vezette: De Burgos Bengoetxea
Atlético Madrid: Moya – Vrsaljko (F. Torres, a szünetben), Godín, Szavics, F. Luís – Juanfran, Gabi, Koke – Níguez (Gaitán, 59.) – Carrasco (Gameiro, 70.), Griezmann. Vezetőedző: Diego Simeone
Barcelona: Cillessen – Sergi Roberto, Piqué, Umtiti, J. Alba – Rakitic (D. Suárez, 58.), Mascherano, A. Gomes (Rafinha, 72.) – Messi, L. Suárez, Neymar. Vezetőedző: Luis Enrique
Gólszerző: Griezmann (59.), ill. L. Suárez (7.), Messi (34.)

Döcögősen indult a szezon, az Alavés a Leganés elleni döntetlent viszont még a nyári Európa-bajnokság okozta nehézségekkel magyarázhatták. A harmadik fordulótól viszont sorra jöttek a győzelmek. A Bajnokok Ligájában pedig kifejezetten jól teljesítettek Diego Simeone tanítványai. Ráadásul öt kör után egyedül a „kisebbik” madridi alakulat állt makulátlan mérleggel az akkor még harminckét csapatos mezőnyben. A Bayern München elleni győzelem nem csupán a csoportelsőséggel kecsegtetett, úgy tűnt, az Atlético a 2016-17-es idényben is esélyes lehet a végső győzelemre. Jelen állás szerint ebbe a szalmaszálba kapaszkodhatnak, a nyolcaddöntőben a német Bayer Leverkusennel mérkőznek meg.

Az elmúlt évek gólvágói
Fernando Torres 2000-2007 244/91
Sergio Agüero 2006-2011 234/101
Diego Forlan 2007-2011 196/96
Diego Costa 2010-2014 136/64
Radamel Falcao 2011-2013 91/70
Antoine Griezmann 2014 óta 136/72

Az Atlético taktikája évek óta a beton kemény védekezésre épül, de emellett legalább akkora erénye, hogy rendkívül gólerős játékosokat tudott soraiban. A sztárok jöttek-mentek, azonban a csapat mindig átvészelte legjobbja elvesztését. Így volt ez Fernando Torres, Diego Forlán, Sergio Agüero, Diego Costa, Radamel Falcao és David Villa esetében is. Nem hanyatlott az együttes, legutóbb ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy Antoine Griezmann sokszor vállára vette a csapatot. A francia futballista teljesen más típusú játékos, mint elődjei, nem befejező csatár, sokkal inkább szélső vagy a támadó mögött elhelyezkedő ék.

A centerek viszont az elmúlt két évben adósak maradtak a gólokkal. A 2015 nyarán 37 millió euróért szerződtetett Jackson Martínez korábban a Portóban 30 gólos szezonokat produkált, Spanyolországban azonban rá sem lehetett ismerni. Az Atlético gyorsan túladott rajta, ugyanis 15 bajnokin csupán két gólt lőtt, ám utódja, Kévin Gameiro sem üti meg a nagy elődök szintjét. A helyzetet pedig csak nehezíti a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által kiszabott büntetés, melynek következtében két átigazolási időszakon keresztül a klub nem regisztrálhat újabb labdarúgókat keretébe. Mindez annak köszönhető, hogy az együttes – a Real Mariddal karöltve – megszegte a 18 éven aluli játékosok klubváltására vonatkozó szabályokat. Jelen állás szerint a nyáron sem érkezhetnek újabb futballisták, így jó ideig Diego Simeone vezetőedzőnek ezzel a kerettel kell beérnie.

Griezmann távozik?
A Yahoo Sport francia kiadása úgy értesült, Antoine Griezmann a nyáron csatlakozik a Manchester Unitedhez. A lap úgy tudja, az francia válogatottal Európa-bajnoki ezüstérmes támadó évi 18 millió eurót kereshet majd évente a vörös-ördögöknél, ugyanannyit, mint a nyáron a Juventustól megszerzett honfitársa, Paul Pogba. A 25 esztendős klasszist 2021-ig köti szerződés Madridba, s a hírek szerint 100 millió eurós kivásárlási ár szerepel a kontraktusában.

Szerző

F1 - Még mindenki bizakodhat

Mától számított 50 nap múlva elrajtol a Forma–1-es világbajnokság új idénye, amely a sportág nemrégiben hivatalosan is megváltozott tulajdonosi viszonyainak és a már korábban megszellőztetett szabálymódosításainak köszönhetően izgalmasabbnak ígérkezik, mint az utóbbi években. Garancia persze a változásokon kívül semmire sincsen.

Noha az első idei Forma–1-es futamig közel két hónap van hátra, s az első autóbemutatókra és tesztekre is várni kell majdnem három hetet, február elejére végső stádiumához ért a színfalak mögött a versenyautókon hónapok óta dolgozó csapatok munkája. Kevésbé a sztárpilótáké: az edzésekkel alapozó kollégák mellett a legutóbbi szezont harmadikként záró Daniel Ricciardo a közösségi médiában elejtett nyomok alapján például Új-Zélandon nyaral a napokban, míg a visszavonuló csapattárs, Nico Rosberg mögött 2016-ban másodikként záró Lewis Hamilton egy Mustang GT 500 volánja mögött élvezi a pihenést.

Miközben a háromszoros világelső Hamilton valahol az Amerikai Egyesült Államokban furikázik, csapata, a Mercedes kedd este a gyárból jelentkezett: az utóbbi három évben elképesztő dominanciát kiépítő egylet szakemberei megtörték a csendet, amikor felbőgött az új ezüstnyíl motorjának hangja. Természetesen csak sokat sejtetően, azzal kapcsolatban ugyanis semmi konkrétum nem szűrhető le a világhálóra feltöltött videóból, hogy a 2017-re megemelt fordulatszámon pörgő V6-os motorok valóban a sportág tradícióihoz méltóbb hanghatással örvendeztetik-e meg a rajongókat. Az új szezon egyik lényeges újítása egyébként szintén az erőforrásokhoz köthető: a korábbi évek gyakorlatával ellentétben megszűnik a motorokra vonatkozó fejlesztési korlátozás, így elvben akár év közben is változhat majd az erősorrend.

Az autóbemutatók tervezett időpontjai
Renault - február 21.
Force India - február 22.
Sauber - február 22.
Mercedes - február 23.
Ferrari - február 24.
McLaren - február 24.
Haas - február 26.
Williams - nem közölték
Red Bull - nem közölték
Toro Rosso - nem közölték

Az F1 történetében a mostanit megelőzően végrehajtott átfogó változtatások alkalmával egyébként előfordult már olyan, hogy egy-egy istálló jobban ráérzett az új regulákra (idekívánkozó példa a McLaren-Mercedes felemelkedése a kilencvenes évek végén vagy éppen a tiszavirág életű, egyetlen szezont futó Brawn GP tündöklése 2009-ből). Miközben az elmúlt három esztendőt uraló Mercedes hívein kívül titkon minden Forma–1 rajongó abban bízik, hogy az ellenlábasoknak sikerül befogni a német gyártó csapatát, a sorozat egyik legnépszerűbb pilótája, a Ferrarit vezető 2007-es bajnok Kimi Raikkönen a lehetséges első helyezett kilétével kapcsolatban kissé talányosan nyilatkozott tegnap az Autosportnak: „Ezt csak akkor fogjuk megtudni, amikor az autók kifutnak a pályára, hiszen rengeteg szabály változott.” Na, bumm.

Rob Smedley, a Williams vezető versenymérnöke a napokban szintén a mértékadó brit lapnak nyilatkozva valamelyest konkrétabb volt. „Minden alkalommal, amikor új szabályrendszert vezettek be, egyre kisebbek lettek a kiskapuk, legalábbis amióta én az F1-ben dolgozom” – mondta az Autosportnak a 2001 óta a száguldó cirkusz több csapatánál tevékenykedő szakember. – A magyarázat minderre az, hogy a szabályzatot alapvetően a csapatok technikai vezetői írják. Márpedig ők ugyanazzal a fejjel gondolkodnak, mint amivel a kiskapukat is keresik, hogy megpróbáljanak túljárni a riválisok eszén – így a logikusnak tetsző érvelés.

Ha az erőviszonyok nem is állnak teljesen a fejükre, amennyiben a látványosnak ígérkező aerodinamikai szabálymódosításokhoz, így a szélesebb hátsó abroncsokkal és terelőszárnyakkal felvértezett versenyautókhoz fűzött előzetes várakozások beigazolódnak, minden idők leggyorsabb versenygépeit láthatjuk jövőre – közölte az új évadra a Renault-tól a Haas-hoz átigazoló Kevin Magnussen. Ezt alátámasztandó osztotta meg várakozásait a franciákhoz szerződő Nico Hülkenberg is, aki szimulátoros élménye után úgy gondolja: az új autók brutálisan gyorsnak ígérkeznek. A mérnökök kalkulációi alapján az új modellek 20-30 százalékkal nagyobb leszorító-erő előállítására lesznek képesek, a versenyzők ennek pozitív hatásait pedig az elnyújtott, tempós kanyarokban érezhetik; az ilyen szakaszokkal tűzdelt katalán vagy japán pályán például arra lehet számítani, hogy az új technikával akár körönként 3-5 másodperccel is gyorsabbak lehetnek a vezetők.

„Ebben az évben új szabályok jönnek, melyek alapján az autóknak nagyobb lesz a leszorító-ereje, szélesebbé és gyorsabbá válnak majd. Nem tudom, hogy ez mire lesz elég a pályán, de véleményem szerint nem a tesztig, hanem az első, melbourne-i versenyig várnunk kell majd arra, hogy ez kiderüljön” – mondta Jean Todt, a Nemzetközi Automobil Szövetség elnöke a közelmúltban egy németországi konferencián.

Nos, arra azért még mindenképpen várni kell.

Szerző