„A környékbeli gazdák tájékoztatása szerint a határkerítés továbbépítése, illetve üzemeltetése nem csak a migrációs folyamatokat befolyásolja, hanem az érintett térség természetes élővilágára is hatással van. Különösen súlyos helyzet alakult ki a délvidéki földikutya határ menti élőhelyén, ahol fényképfelvételek tanúsága szerint megvalósult a magyar és a szerb oldalon élő populáció izolálódása, és a szigorúan védett, kipusztulóban lévő faj egyedeinek elpusztítására is megkezdődött.
A kerítés nyomvonalát követő földsávon rendszeresen nehéz munkagépek közlekednek, a területet gyomirtóval permetezik, miközben a faj fokozottan érzékeny a zajra, a rezgésre, illetve a gyepborítás meglétére. A 160 kilométer hosszú infrastruktúra eddig több mint 150 hektárnyi (részben védett, illetve Natura 2000 besorolású) gyepterület megsemmisülésével járt, és most az újabb kerítésépítés újabb területek károsításával fenyeget. Mindez ellentétben áll azzal, hogy a szaktárca rendeletben vállalta a gyepterületek összezsugorodásának fékezését, ami uniós elvárás is a magyar természetvédelemmel szemben – írta Fazekas Sándor miniszternek írásbeli kérdésében Sallai R. Benedek LMP-s képviselő. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, mit tesz a szaktárca a fokozottan védett földikutyák védelméért. A válasz szerint semmit: a jogszabályok alapján a minisztérium akkor sem tud közbeavatkozni, ha látja a pusztítást.
Az államhatár védelméről szóló törvény alapján a kerítés nemzetbiztonsági rendeltetésű sajátos építményfajta, amelynek építésénél és engedélyeztetésénél nem kell lefolytatni a szokásos hatósági vizsgálatokat. Így a létesítést nem előzte meg hatósági engedélyezés, sőt a beruházással kapcsolatban felfüggesztették a természetvédelmi jogszabályokat, a vonatkozó döntésekbe pedig nem vonták be a környezet- és természetvédelemért felelős minisztert.
Földikutya FOTÓ: NÉMETH ATTILA
Fazekas Sándor válaszából az is kiderül, hogy a veszélyeztetett faj állományának alakulását minden évben fel kell mérni. A válaszlevél keltezésekor a 2016-os felmérés eredménye még nem volt ismert, lapunk azonban más forrásból hozzájutott a vizsgálat adataihoz, és a monitoring drámai változásokat mutat. A földikutya határ menti, kelebiai állománya 400-450 hektár területen, szétszórva él Magyarország és Szerbia területén. A szerbiai oldal populációja stabilabb, a magyar térfélen élő állomány valószínűleg összeomlana a szerb utánpótlás nélkül. A szakértők már évekkel korábban megállapították, hogy a két populáció esetleges különválasztása, elszigetelése megpecsételheti a faj sorsát.
Mára pontosan ez történt, és az eddigi információk szerint a fejlemény szorosan összefügg a kerítéssel. Maga az épített infrastruktúra önmagában nem okozna bajt - az egyes leásott oszlopok nem akadályozzák a föld alatt élő állatok mozgását –, sokkal veszélyesebb, ha rendszeres határőrmozgással egy jól kitaposott dűlőút képződik az érintett szakaszon. Korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy még a keskeny, alig használt homokutak alatt is csak kivételesen képesek átfúrni a földikutyák a járataikat. A földutakon közlekedő járművek kereke ugyanis rendkívüli mértékben tömöríti a homokot, ami átjárhatatlan, kemény falat képez a talajfelszín alatt.
„Ha tehát Kelebiánál egy napi rendszerességgel járt határ menti dűlőút képződik, az nagymértékben korlátozni fogja, vagy meg is akadályozza a délvidéki földikutyáknak az országhatárt keresztező mozgását” fogalmazott egy előzetes szakvélemény. Ha pedig a szögesdrót mellé egy mélyen leásott, magas kerítés is létesül (ami mára néhol valóság, néhol még csak terv), az ezt az izolációt végérvényessé teheti.
Úgy tudjuk, a tavaly év végi vizsgálat minden előzetesen várt negatív hatást kimutatott. A tárca korábban 2016 novembere ígérte a vizsgálati eredmények publikálását, ez azonban máig nem történt meg. A késlekedés oka viszont kiszivárgott: információink szerin nem csak a magyar és a szerb oldalon élő állományrészek végleges elszigetelődését mutatta ki a felmérés, hanem azt is, hogy a magyar részen, ahová már nem jut el a szerb területekről a szaporulat, vészes mértékben zsugorodni kezdett a földikutya-populáció.
Fazekas Sándor szakminiszter Sallai Róbert Benedeknek írt válaszleveléből ráadásul az is kiderül, hogy a szakminisztérium semmilyen beavatkozási lehetőséggel nem rendelkezik: az államhatár védelméről szóló törvény ilyen esetekben sem tesz lehetővé természetvédelmi beavatkozásokat – vagyis a legritkább állat is következmények nélkül kiirtható, ha a migráció elleni küzdelem érdekei úgy kívánják.
