Leszámol a földikutyákkal a kerítés

Publikálás dátuma
2017.02.03. 06:14
A 160 kilométer hosszú kerítés több mint 150 hektárnyi (részben védett) gyepterület megsemmisülésével járt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Európa egyik legritkább, legveszélyeztetettebb állatfaja, a délvidéki földikutya kelebiai állománya a kipusztulás szélére került a déli határszakaszon felépített migránsriasztó kerítés miatt. A természetvédelemért felelős minisztérium a sajnálkozáson kívül nem tesz semmit a példátlan helyzet megoldása érdekében.

„A környékbeli gazdák tájékoztatása szerint a határkerítés továbbépítése, illetve üzemeltetése nem csak a migrációs folyamatokat befolyásolja, hanem az érintett térség természetes élővilágára is hatással van. Különösen súlyos helyzet alakult ki a délvidéki földikutya határ menti élőhelyén, ahol fényképfelvételek tanúsága szerint megvalósult a magyar és a szerb oldalon élő populáció izolálódása, és a szigorúan védett, kipusztulóban lévő faj egyedeinek elpusztítására is megkezdődött.

A kerítés nyomvonalát követő földsávon rendszeresen nehéz munkagépek közlekednek, a területet gyomirtóval permetezik, miközben a faj fokozottan érzékeny a zajra, a rezgésre, illetve a gyepborítás meglétére. A 160 kilométer hosszú infrastruktúra eddig több mint 150 hektárnyi (részben védett, illetve Natura 2000 besorolású) gyepterület megsemmisülésével járt, és most az újabb kerítésépítés újabb területek károsításával fenyeget. Mindez ellentétben áll azzal, hogy a szaktárca rendeletben vállalta a gyepterületek összezsugorodásának fékezését, ami uniós elvárás is a magyar természetvédelemmel szemben – írta Fazekas Sándor miniszternek írásbeli kérdésében Sallai R. Benedek LMP-s képviselő. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, mit tesz a szaktárca a fokozottan védett földikutyák védelméért. A válasz szerint semmit: a jogszabályok alapján a minisztérium akkor sem tud közbeavatkozni, ha látja a pusztítást.

Az államhatár védelméről szóló törvény alapján a kerítés nemzetbiztonsági rendeltetésű sajátos építményfajta, amelynek építésénél és engedélyeztetésénél nem kell lefolytatni a szokásos hatósági vizsgálatokat. Így a létesítést nem előzte meg hatósági engedélyezés, sőt a beruházással kapcsolatban felfüggesztették a természetvédelmi jogszabályokat, a vonatkozó döntésekbe pedig nem vonták be a környezet- és természetvédelemért felelős minisztert.

Földikutya FOTÓ: NÉMETH ATTILA

Földikutya FOTÓ: NÉMETH ATTILA

Fazekas Sándor válaszából az is kiderül, hogy a veszélyeztetett faj állományának alakulását minden évben fel kell mérni. A válaszlevél keltezésekor a 2016-os felmérés eredménye még nem volt ismert, lapunk azonban más forrásból hozzájutott a vizsgálat adataihoz, és a monitoring drámai változásokat mutat. A földikutya határ menti, kelebiai állománya 400-450 hektár területen, szétszórva él Magyarország és Szerbia területén. A szerbiai oldal populációja stabilabb, a magyar térfélen élő állomány valószínűleg összeomlana a szerb utánpótlás nélkül. A szakértők már évekkel korábban megállapították, hogy a két populáció esetleges különválasztása, elszigetelése megpecsételheti a faj sorsát.

Mára pontosan ez történt, és az eddigi információk szerint a fejlemény szorosan összefügg a kerítéssel. Maga az épített infrastruktúra önmagában nem okozna bajt - az egyes leásott oszlopok nem akadályozzák a föld alatt élő állatok mozgását –, sokkal veszélyesebb, ha rendszeres határőrmozgással egy jól kitaposott dűlőút képződik az érintett szakaszon. Korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy még a keskeny, alig használt homokutak alatt is csak kivételesen képesek átfúrni a földikutyák a járataikat. A földutakon közlekedő járművek kereke ugyanis rendkívüli mértékben tömöríti a homokot, ami átjárhatatlan, kemény falat képez a talajfelszín alatt.

„Ha tehát Kelebiánál egy napi rendszerességgel járt határ menti dűlőút képződik, az nagymértékben korlátozni fogja, vagy meg is akadályozza a délvidéki földikutyáknak az országhatárt keresztező mozgását” fogalmazott egy előzetes szakvélemény. Ha pedig a szögesdrót mellé egy mélyen leásott, magas kerítés is létesül (ami mára néhol valóság, néhol még csak terv), az ezt az izolációt végérvényessé teheti.

Úgy tudjuk, a tavaly év végi vizsgálat minden előzetesen várt negatív hatást kimutatott. A tárca korábban 2016 novembere ígérte a vizsgálati eredmények publikálását, ez azonban máig nem történt meg. A késlekedés oka viszont kiszivárgott: információink szerin nem csak a magyar és a szerb oldalon élő állományrészek végleges elszigetelődését mutatta ki a felmérés, hanem azt is, hogy a magyar részen, ahová már nem jut el a szerb területekről a szaporulat, vészes mértékben zsugorodni kezdett a földikutya-populáció.

Fazekas Sándor szakminiszter Sallai Róbert Benedeknek írt válaszleveléből ráadásul az is kiderül, hogy a szakminisztérium semmilyen beavatkozási lehetőséggel nem rendelkezik: az államhatár védelméről szóló törvény ilyen esetekben sem tesz lehetővé természetvédelmi beavatkozásokat – vagyis a legritkább állat is következmények nélkül kiirtható, ha a migráció elleni küzdelem érdekei úgy kívánják.

Bajban a Közép-európai Egyetem?

Publikálás dátuma
2017.02.03. 06:09
Soros György FOTÓ: Népszava
Tavaly nyáron volt egy megbeszélés Soros György és Orbán Viktor között, amelyen a kormányfő ígéretet tett arra, hogy nem nyúlnak a Közép-európai Egyetemhez (CEU) – írta a Figyelő.

 Azóta azonban sokat változott a világpolitikai helyzet, részben Donald Trump elnökké választásával, így a magyar kormány úgy gondolhatja, olyan támadásokat is megkockáztathat, amelyektől korábban visszariadt volna. A kabinet egyik minisztere szűk körben már karácsony előtt beszélt arról, hogy 2017-ben a fő célpont a CEU lehet. A szavaiból az is kiderült, hogy nem egyszerűen kóstolgatnák a felsőoktatási intézményt, hanem azt szeretnék, hogy hagyja el Budapestet. Azt nem tudni, hogy az említett miniszter mindezt felsőbb utasításra mondta-e, vagy csak a saját óhaját fogalmazta meg, de a beszámoló szerint a január elején meghirdetett civilellenes támadási hullám akár meg is ágyazhat ennek.

A CEU célkeresztbe kerülésének egyik lehetséges oka a magyar illiberalizmussal összeegyeztethetetlen identitáspolitikai-kulturális vonal. A konzervatív pártok világszerte nagy aggodalommal szemlélik a "genderforradalom" terjedését, amelynek a Figyelő szerint Budapesten éppen a CEU az egyik központja – ha a kormány támadási felületet keres, akkor ez szerintük adja is magát. Felidézték azt is, hogy a Fidesz-kormány egyszer már megpróbálta megvonni az intézmény akkreditációját, amikor az új felsőoktatási törvényt „véletlenül” úgy fogalmazták meg, hogy ne kaphasson itthon működési engedélyt. Akkor rengetegen megmozdultak a CEU mellett és végül elsimult az ügy, pedig állítólag már nézegették az épületeket Bonnban.

Most is biztosra vehető, hogy komoly erők mozdulnának meg mellettük. Egy kormánypárti politikus, - a párt parlamenti frakciójának egyik befolyásos tagja - szerint nincs szükség az egyetem adminisztratív ellehetetlenítésére, viszont egy "ellen-CEU-t" fel kéne állítani. Schmidt Mária lapja kereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de nem kaptak válaszokat a kérdéseikre.

Szerző

"Megszokhattuk, hogy minden kiszivárog Magyarországon"

Publikálás dátuma
2017.02.03. 06:03
Tarlós állítja: megpróbálták a metróügyet egyenesbe hozni FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Megszokhattuk, hogy Magyarországon minden kiszivárog – reagált a főpolgármester a Népszavának arra, hogy bár neki ezt nem engedték, a Figyelő tegnap részleteket ismertetett a rejtélyes OLAF-jelentésből. Tarlós István eközben azt ajánlotta a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak, megnézhetik nála a dokumentumot, de írásban kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy neveket nem adnak ki.

- Kiszivárgott az OLAF-jelentés néhány fontos részlete. Nem dühös, amiért önnek nem engedték, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot, amit viszont más megtett?

- Magyarországon megszokhattuk, hogy előbb utóbb minden kiszivárog. Kérdés, mennyire torzított formában. Nos, ami a jelentésből most nyilvánosságra került, az szinte teljes egészében megfelel a valóságnak. A teljes anyagot akkor sem lehet közzétenni.

- Állítólag az egyik fővárosi MSZP-s képviselőnek megmutatta volna.

- Kiderült, hogy ezt sem tehetem. Viszont, miután tényleg szeretném, ha a pártok ismernék a tartalmát, felajánlottam a parlament nemzetbiztonsági bizottság tagjainak, hogy nálam megtekinthetik a jelentést. De nekik is írásban kell vállalniuk, hogy az abban szereplő neveket nem adják ki. Eddig három párt képviselője jelezte, hogy élni fog a lehetőséggel.

- Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a napokban is a nemzetközi baloldali politikai és üzleti élet összefonódásról, büntetőügyről beszélt. Erről van szó a 4-es metró esetén?

- Örültem a miniszterhelyettes úr újabb nyilatkozatának, mert megerősítette azt, amit én csaknem két hete mondok, hogy a 2010 utáni időszakot egyetlenegy észrevétel érinti az OLAF-jelentés 80 megállapítása közül, ez a 2006-ban 2012-ig szerződtetett ellenőrző mérnök cseréje. Ráadásul ezzel a szabálytalansággal a korábbi, OLAF által súlyosan szabálytalannak minősített állapotot szüntette meg a 2010 utáni közgyűlés, illetve a BKV, amihez a kormány hozzájárult. Az összes többi észrevétel a 2010 előtti időszakot érinti, a 20 metró alapszerződést még a 2006-os választások előtt kötötték. Mondtam, szeretném, ha a nyomozati anyag minél hamarabb nyilvánosságra kerülne, de tudomásul vettem, hogy az uniós adatvédelmi szabályokat be kell tartani. Erre a Miniszterelnökség és az adatvédelmi hatóság elnöke is figyelmeztetett. Közölték, ha a jelentésben szereplő monogramok, cégnevek nyilvánosságra kerülnek, komoly perek kezdődhetnek, amelyeknek pénzügyi szankciói is lehetnek. Nem értem, miért nem az OLAF teszi közzé a saját dokumentumát, hiszen uniós pénzek után nyomoztak, ráadásul a hivatal mindenki másnál jobban ismeri az EU szabályait. Halkan megjegyzem, azok közül, akik most nagyon hangosak az ügy kapcsán, néhányan addig örüljenek, amíg nem kerül nyilvánosságra a jelentés. Talán nem volt érdemes elutasítani Demszkyéknek azt a 10 évvel ezelőtti előterjesztésemet, hogy hozzák Közgyűlés elé a metrószerződéseket.

- Kiknek nem kellene hangoskodniuk?

- Neveket eddig sem mondtam, és most sem fogok. Céget sem említek, csak az Alstomot, ebbe ugyanis már senki nem köthet bele. Az Alstom-ügyben a magyar, illetve az angol hatóságok is nyomoznak. Ami az OLAF-jelentést illeti, annak három vonulata van. Az egyik az a 20 nagy metrószerződés, amelyiknek mindegyikét még a 2006-os választások előtt kötötték, és amelyeket 2010 óta a BKV-nál bárki megtekinthet. Semmi más dolga nincs, csak meg kell néznie ezeknek a dátumát, aztán akkor nem kell eljátszani az álnaivat, hogy nem tudja, melyik időszakot érintik. A másik vonulat maga az Alstom, ebben a hírek szerint már vannak gyanúsítottak. A tanácsadói szerződések pedig 2006 és 2009 között születtek a BKV-nál. Ezek mindegyikénél súlyos szabálytalanságot állapított meg az OLAF. Azt még nem tudni, melyikből lesz bűncselekmény, hiszen csak a napokban kezdődött az ügyekben nyomozás. Ha ezek lezárulnak, csak azt követően kezdődhetnek majd meg azok a polgári peres eljárások, amelyek keretében az államnak és a fővárosnak meg kell próbálnia annyi pénzt visszaszerezni, amennyit csak lehet.

- Neveket nem mondanak, de az MSZP-SZDSZ kormányokra, városvezetésre mutogatnak. Lázár János kancelláriaminiszter kérdésre azért rábólintott, hogy Demszky Gábor és helyettesei felelősséggel tartoznak az ügyben. A korábbi főpolgármester viszont a Vasárnapi Híreknek arról beszélt, sem őt, sem a volt helyetteseit nem hallgatta meg az OLAF, ami azt jelenti, hogy ők személy szerint nem szerepelnek a jelentésben.

- Erre nem kívánok reagálni. Némi sajnálkozó megütközéssel olvastam a korábbi főpolgármester úr szavait, mert azok egy ijedt ember pikírt vagdalkozásának tűnnek számomra. Demszky Gábornak szerintem joga lenne megismerni a jelentést, ettől függetlenül, amiket az interjúban mondott, azok részben butaságok, például a dugódíj bevezetésével, a felszíni közlekedéssel kapcsolatos megjegyzései. Ilyeneket az OLAF nem is vizsgált, hiszen nem a feladata, ezekről egy árva szó nem esik a jelentésben.

- Horváth Csaba volt szocialista főpolgármester-helyettest a legutóbbi közgyűlésen megnyugtatta, a neve nem szerepel az uniós nyomozati anyagban.

- Azt mondtam csak, hogy még ez is lehetséges, ami nem ugyanaz. Neveket, monogramokat nem adok ki. Egyetlen esetben kockáztatom meg, hogy életszerűtlen a dolog, Atkári János az adott időpontban már hatásköreitől Demszky által rég megfosztott főpolgármester-helyettes volt. Ami az elődömet illeti, nagyon izgatott lehetett, amikor ezt az interjút adta, mert minden általa sorolt adat téves. 2010. januárban nem annyi volt a 4-es metró bekerülési költsége, amennyit ő mondott. A hírekkel szemben az összbekerülési költség sem 452 milliárd, hanem 406 milliárd, ha pedig a volt főpolgármester úr „nem értené”, hogy az általa említett, 2010 utáni 82 milliárdos különbözet miből adódik, akkor erre megint két dolgot tudok mondani. Egyrészt ez a szám nem létezik. Van egy 60 valahány milliárdos összeg, ami alapvetően abból az 1166 többletkövetelésből származik, ami az ő időszakából maradt itt. Ezt az NFM hivatalosan is visszaigazolta. Mi különböző veszekedések árán ezeket jelentősen lecsökkentettünk és 31 vagy 32 milliárdot visszaszereztünk a városnak. A módosításokat a KIKSZ, az NFM és a Kormány jóváhagyása után fogadta el a közgyűlés. Ezeket az OLAF még csak nem is említi, nemhogy kifogásolná. Demszky Gábor tehát részleges amnéziában szenvedhet.

- Csepreghy úr lehetséges vádalkuról beszélt az Alstom-ügy kapcsán. Azt mondta, hogyha így lesz, akkor nyilvánosságra kerülhetnek bizonyos nevek. Ez a megoldás tetszene önnek?

- Vádalkuról nem tudok, de ha volt ilyen az angoloknál - ami nem tetszés kérdése, 2006 körül kifizetett pénzeket emlegetnek -, annak lehetséges, hogy nem mindenki örül.

- Súlyos bírságról beszél a 4-es metró kapcsán a kormány. Ön óvatosságra int. Mennyit lehet lefaragni abból a 76 milliárdos büntetésből, amivel a kabinet riogat?

- Ez létező szám, de szélsőérték, ami elméletileg elképzelhető. Utánanéztem a BKV-nál levő DBR fiókcégnél, amelyik a metróépítéseket lebonyolítja. Az ő állításuk és vizsgálódásaik szerint legalább 59 milliárdra le lehet csökkenteni az esetleges büntetést. Azért a feltételes mód, mert az uniós pénzek szabálytalan, korrupt felhasználása miatt csak az Európai Bizottság büntethet, az OLAF vizsgálódik. A bizottság viszont még nem hozott határozatot az ügyben.

- Többet nem lehet lefaragni az esetleges majdani büntetés összegéből?

- Ezt nem állították. Van még, amit érdemes vitatni, mert nem esélytelen. A 17 milliárdos különbségre mondják azt, hogy nagy valószínűséggel megvédhető. Én ezért nem ugyanazt a számot mondtam, mint Lázár miniszter úr és a miniszterhelyettes úr, akikkel a helyzet megítélésében egyébként egyetértünk. Minden fillérért megfelelő stílusban meg kell küzdeni.

- Miért kellett látványosan, sajtótájékoztató keretében elhozni önnek az OLAF-jelentést?

- Ezen én is gondolkodtam. Valóban kicsit furcsa volt, mert miért kell egy ilyet nagy csinnadrattával átadni. Múlt csütörtökön, amikor Csepreghy úr elhozta a jelentést a Városházára, nem is voltam egyébként az épületben, mert éppen a csillaghegyi strand alapkövét tettük le Varga Mihállyal.

- Nem gondolja, hogy politikai játszma zajlik a 4-es metró körül, aminek most a közepébe került?

- Méltánytalannak tartom a feltételezést. Mi, amióta a várost irányítjuk, megpróbáltuk a metróügyet egyenesbe hozni, ami az adottságok mellett sikerült is. Nem véletlenül szeretném, hogy nyilvánosságra kerüljön a jelentés. Számomra fontos, hogy kiderüljön, 2010 után egyetlen szabálytalanságot állapított meg az OLAF, amivel komoly összeférhetetlenséget, szabálytalan kifizetéseket akadályoztunk meg, s aminél fel sem merül a bűncselekmény, ilyet az OLAF nem is állít, sőt. Ezért ismétlem azt is, hogy a misztifikációs kísérletek kiötlői addig örüljenek, amíg nem kerül nyilvánosságra a jelentés.

Szerző