turizmus;MÚSZ;államtitkár;Bienerth Gusztáv;

Tavaly nőtt a Magyarországra látogatók száma – ám ez nem az új szervezet ténykedésén múlt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- A turizmusfelelős bukása

A szakma és a felügyeletet gyakoroló fejlesztési tárca egyaránt fellélegzett, amikor Bienerth Gusztáv, a turizmus kormányzati átalakításának kormánymegbízottja bejelentette: lemond. Az elmúlt esztendőben a posztra kinevezett üzletember tevékenységét a rossz döntések sorozata jellemezte. A rábízott feladatot a Nemzeti Turisztikai Kft.-t létrehozta ugyan, de a szakma - feltehetően jogos - ellenállását nem sikerült leküzdenie.

Amikor Bienerth Gusztávot 2017. január 8-án megválasztották - Gyárfás Tamás megüresedett helyére - a Magyar Úszó Szövetség elnöki pozíciójába, akkor a szakma biztosra vette, hogy ezt a posztot azért kapta meg, mintegy vigaszdíjként, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindenáron szeretett volna a turisztikai kormánymegbízotti poszton megszabadulni tőle. Az üzletembert egyébként a Fidesz különösen kedveli, mert az Orbán Viktor miniszterelnök által vizionált sportesemények (2024-es olimpia) támogatását szolgáló tanulmánykötetek biztos támogatóját látják benne. Ennek ellenére meglepetést keltett, amikor tavaly, a sokoldalú Rogán Antal propagandaminiszter által megálmodott, a turizmus szervezetét fenekestül felforgató program irányítására kerestek szakembert, akkor Bienerth Gusztávra esett a választás. Bár az kétségtelen tény, hogy Bienerth Gusztáv az egyik résztvevője volt, a propagandaminisztert, és a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt is résztvevői között tudó előzetes megbeszéléseknek.

Általában, ha egy intézményrendszert átszerveznek, akkor azt szokták mondani, hogy megérett az átszervezésre. A magyar turizmusról ez nem volt elmondható, az iparág irányítása - élén az átszervezés kapcsán szétvert Magyar Turizmus Zrt.-vel - jól működött, még akkor is, ha kisebb korszerűsítések erre a szervezetre is ráfértek. A gyökeres átalakításra azonban a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint semmi szükség nem volt.

A tavalyi átszervezés első látványos stációja az volt, amikor az idegenforgalom a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került. A gazdasági tárcánál akkor egy jelentős tapasztalatokkal bíró helyettes államtitkárságtól váltak meg.

Ekkor kapott Bienerth Gusztáv kormánybiztosi megbízást annak turisztikai területnek a vezetésére, ahol semmiféle szakmai tapasztalattal nem rendelkezett. Létre kellett hoznia a Magyar Turisztikai Ügynökséget, amely a Magyar Turizmus Zrt. helyébe lépett. Akkor Rogán Antal a költséges és értelmetlen átszervezést azzal indokolta, hogy így állam jobban rajta tudja tartani a kezét az GDP egyre nagyobb részét kitevő idegenforgalmon, ami kétségtelen tény, és jó példája lett annak, hogy hogyan is működik egy túlbürokratizált és centralizált szervezet.

Már akkor is sokan biztosak voltak abban, hogy a minisztériumcserének egyetlen oka volt, a turisztikai források így átkerültek a gazdasági tárcától a fejlesztésihez, ez személyekre lebontva azt jelentette, hogy a pénzért folyó harcban Varga Mihály alulmaradt Seszták Miklóssal szemben - vélte a neve közlését nem vállaló szakember. Összesen mintegy 11 milliárd forint odaítéléséről volt szó.

A korszerűsítésre hivatkozva felszámoltak több eredményes magyar, állami turisztikai kirendeltséget, amelyeknek hosszú ideje működő kapcsolata volt a helyi állami és szakmai szervezetekkel. Sok helyen a külképviseletek kapták feladatul, hogy más területek mellett a Magyarország marketinggel is foglalkozzanak.

Bienerth Gusztáv a kormányzati ideológia jegyében maga is Keletre nyitott. Járt Hong-Kongban és Makaóban, de tárgyalt Katarban is. Eközben el kell ismerni, feltehetően még a korábbi munkálkodások eredményeként a magyar beutazó turizmust sikeres évet zárt 2016-ban, még a 2015-ös rekorderedményeket is feltehetően sikerült túlteljesíteni A szálláshelyek bevétele mintegy 10 százalékkal növekedett.

Bienerth Gusztávnak az ideje kitelt, már tavaly novemberben közölték vele, hogy elégedetlenek a munkájával. Az általa is megálmodott, a helyi döntéseket magasabb szintre emelő struktúra még működik.

Meg vagyunk ijedve, hogy nem lesz munkaerő – ez volt az egyik sarkalatos mondata annak a konferenciának, amelyet a külföldi, elsősorban ukrán munkavállalók alkalmazásának feltételeiről rendezett csütörtökön a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK).