Erősödik az EU-szkeptikus hangulat

Az erősödő EU- és euró-szkeptikus hangulatban valószínűtlenné vált a belátható előrejelzési távlatban a további érdemi gazdaság-politikai integráció az Európai Unióban - áll a Moody's Investors Service pénteken Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésében.

A nemzetközi hitelminősítő 11 oldalas tanulmánya szerint a cég elemzői 1994 óta 70 választást vizsgáltak az Európai Unió országaiban, és azt állapították meg, hogy nem csupán az EU-ellenes hangulat erősödött, de a folyamatot egyre nagyobb piaci kilengések is kísérték, főleg a 2009-es pénzügyi válságtól a tavalyi év végéig tartó időszakban. Ez arra vall, hogy a vérszegény gazdasági növekedés, a magas munkanélküliség, a jelentős közadósság-teher és az unió szétdarabolódásának a globális pénzügyi válság óta immár látható kockázata egyre érzékenyebbé tette a piacokat a választások kimenetelére.

A Moody's szerint a sok tagországban tapasztalható EU-ellenes érzelmek tipikus megnyilvánulása a nagyobb szuverenitás követelése, valamint az uniós makrogazdasági célok eléréséhez kidolgozott, szerkezeti jellegű gazdasági és költségvetési reformokkal szembeni ellenállás, és ezzel párhuzamosan növekszik az EU- és euró-szkeptikus pártok támogatottsága. Ebben a környezetben a tagállami kormányok számára egyre nehezebbé válik a további regionális integráció előmozdítása, a bevándorlással összefüggő aggályok pedig több EU-országban akár a határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tévő schengeni megállapodás jövőjét is kérdésessé tehetik.

Mindezek legfontosabb következménye azonban az, hogy az euróövezet továbbra is megfelelő költségvetési háttér nélkül marad. A költségvetési unió felé tett érdemi lépések elmaradása viszont azt is jelenti, hogy konzerválódnak az egyes eurógazdaságok növekedési teljesítményei közötti jelentős különbségek, mivel nincs hatékony mechanizmus a köz- és a magánszféra keresleti kiegyensúlyozására az euróövezeten belül.

Ebben a helyzetben a monetáris politika marad az elsődleges makrogazdasági eszköz, de ez nem alkalmas az euróövezeten belüli egyensúlyi hiányok kezelésére.

A Moody's szerint a jelenlegi környezetben "alacsony, de növekszik" annak a rövid távú kockázata is, hogy valamely tagállam kilép az EU-ból vagy az euróövezetből, bár a valutaunió elhagyása a komoly gazdasági következmények miatt nem lenne könnyű.

Az elemzés szerint, ha például a radikális francia Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen megnyeri a francia elnökválasztást, és pártja jól szerepel a nemzetgyűlési választásokon is, az növelné a francia euróövezeti tagság jövőjével kapcsolatos kockázatokat, és ennek súlyos adósminőségi következményei lennének.

A Moody's kimutatása szerint ráadásul a jelenlegi árazásokból nem úgy tűnik, hogy a piacok heveny kockázatnak tekintenék az euróövezet esetleges szétforgácsolódását, és emiatt bármiféle ilyen sokknak súlyos piaci hatásai is lennének.

A hitelminősítő adatai szerint a francia államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) jelenleg alig haladják meg például Németország szuverén CDS-díjszabását az irányadó ötéves állampapír-lejáratra.

A növekvő politikai kockázatok más nagy londoni házak szerint is a pénzügyi stresszhelyzet kiújulását okozhatják az euróövezetben.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szimulációs forgatókönyveket tartalmazó minapi tanulmánya szerint a populista és EU-szkeptikus pártok támogatottságának jelentős erősödése - különös tekintettel a több nagy euróövezeti országban esedékes idei választásokra - felélesztheti az euróövezet esetleges szétforgácsolódásával kapcsolatos befektetői félelmeket.

A Fitch számításai szerint e feltételezett sokkhatás az euróövezeti periféria szuverén kötvényhozamait hatalmas mértékben, 200 bázisponttal emelné, és ezt a térségi részvénytőzsdék egyszeri, 30 százalékos zuhanása kísérné. A központi eurógazdaságokban a szuverén adósságpapírok hozama a hitelminősítő stresszhelyzeti forgatókönyve szerint nem emelkedne, de a tőzsdei árfolyamok ezekben a gazdaságokban is 15 százalékkal zuhannának.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint az olasz euróövezeti tagság megőrzéséhez szükséges gazdaságpolitika hosszú távú fenntarthatóságának esélye ma már nem éri el a 30 százalékot.

Szerző

Ankara szerint nemzetközi jogot sértett Athén

 A török külügyminisztérium szóvivőjének pénteki nyilatkozata szerint Athén nyíltan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy előző nap egy görög deszantalakulat hadgyakorlatot hajtott végre az égei-tengeri Kósz görög szigetnél.

Hüseyin Müftüoglu szóvivő felszólította Görögországot, hogy "tartózkodjon a nemzetközi joggal ellenkező, egyoldalú hadmozdulatoktól, amelyek feszültségekhez vezetnek". Jelezte: a lépés az egyik 1947-es párizsi békeszerződést sérti, amely megtiltott mindenféle kiképzési tevékenységet a szigeten. Kószt Olaszország a demilitarizálás feltételével engedte át Görögországnak. Törökország nem volt érintett ügyben, mert semleges maradt a második világháborúban. Müftüoglu figyelmeztetett: Ankara is lép, ha szükséges.

A két NATO-szövetséges között múlt csütörtökön amiatt bontakozott ki ismét konfliktus, hogy a görög legfelsőbb bíróság megtagadta nyolc török katona kiadatását, akik a tavaly nyári puccskísérlet után menekültek Görögországba, és menedékjogot kértek.

Hulusi Akar török vezérkari főnök és több parancsnok néhány napra rá, vasárnap a vitatott hovatartozású, égei-tengeri Kardak szigetéhez látogatott, amelyet görögül Imiának hívnak. Szerdán Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter helikopterrel repült a szigethez és koszorút dobott a tengerbe az 1996-os görög-török területi vitában elhunyt három görög tiszt emlékére. A görög hatóságok szerint a török légierő szerdán "szokatlanul sokszor", összesen 138 alkalommal sértette meg Görögország légterét az Égei-tenger felett.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön azt mondta a Hürriyet című török napilapnak, hogy Görögországnak mellőznie kell a "provokációt", Kammenosznak pedig "észhez kellene térnie".

Szerző

A Főkukac szobrot kapott Budapesten

Publikálás dátuma
2017.02.03. 17:03
MTI Fotók: Mohai Balázs
A nagy ho-ho-ho horgász című rajzfilmsorozatból ismert Főkukac szobrot kapott a Bem rakparton Budapesten. A miniszobrot Sajdik Ferenc rajzfilmfigurája alapján Mihajlo Kolodko ukrán szobrászművész készítette.

Szerző