Költözik az Echo TV

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:09
Fotó: Népszava
Várhatóan szeptembertől a fővárosi Angol utcába teszi át székhelyét a decemberben Mészáros Lőrinchez került Echo TV. A televíziónál addig sem áll le az élet, márciusra teljes megújulást terveznek, és ehhez a konkurens Hír TV-től igazoltak szakembereket.

Információink szerint 18-22 ember távozik Simicska Lajos csatornájától, főként technikusok, operatőrök, riporterek. A képernyősök közül a legnagyobb nevű távozó állítólag Turda Adrienn, aki a Hír TV reggeli műsorát vezette. Ugyanakkor forrásunk szerint Simicska tévéjénél nincs pánikhangulat, "üzemi hőfokon vannak", és igyekeznek új érkezőkkel mielőbb pótolni az Echo-hoz távozókat; érkeznek szakemberek a köztévétől is, illetve korábbi népszabadságosokkal is felvették a kapcsolatot. A távozási hullám az Echo megújulásának tudható be, akik emiatt igen magas fizetésekkel, magasabb pozíciókkal csábították el a Hír TV dolgozóit, különösebb politikai ügy nincs a háttérben.

Simicska tévéjénél kisebb gikszer is beütött: a tervekkel ellentétben mégsem indul el februárban Kálmán Olga új műsora a Hír TV-n. Forrásunk a csúszás pontos okát nem nevezte meg, csupán annyit mondott, jelenleg az előkészületek zajlanak, Kálmán várhatóan március második felétől lesz látható a képernyőn. Az ATV-től igazolt műsorvezető egyébként egy az Egyenes beszédhez hasonló produkcióban lesz látható. Kálmán tavaly mondott fel az ATV-nél, Németh Szilárd, az ATV vezérigazgató-helyettese nem akart nyilatkozni a felmondás okairól, annyit árult el, hogy civilizált körülmények között váltak el egymástól.

Eközben a Tényeknél is beindult a találgatás, ki lesz a TV2 hírműsorának főszerkesztője. Kökény-Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója az Indexnek tagadta, hogy az egykori köztévés Nika György a Tények főszerkesztője lesz, ám a 24.hu azt írta, Nika végül a Tények felelős szerkesztőjeként folytatja, és már pénteken meg is kezdte a munkát. Nika a '90-es években sokáig szerkesztette és vezette a Magyar Televízió Híradóját, majd 2002-ben a Tényekben dolgozott. 2004-ben tért vissza a köztévéhez, hírigazgatóként, a Híradó főszerkesztőjeként, ám egy évre rá leváltották, mert II. János Pál pápa halálakor nem szakította meg a műsort. Volt brüsszeli tudósító, vezette a Panorámát, a Parlamenti Naplót és a köztévé reggeli műsorát is. 2015-ben rúgták ki, akkor.

Célkeresztben az Index
A cégbíróság végrehajtást jegyzett be az Index.hu Zrt.-re, ám ilyet akár egy kisebb összeg miatt is bejegyezhetnek egy cégre. Ez lehet akár időszakos tartozás is a fővárosi önkormányzatnak, ugyanis a hivatal kérvényezte a végrehajtást az iratok szerint. Az információ hírértéke pedig megállapítható abból is, hogy az ügyet a kormányzati revolvermédia zászlóshajója, a Ripost dobta be tegnap délután. Az ellenzéki portál ügyeire rálátó forrásunk szerint az Indexnél nem tudnak komolyabb hátralékról, sem ilyen problémákról. A cég dolgozói közül lapunknak senki nem akart nyilatkozni. A vállalat egyébként ahhoz a Spéder Zoltánhoz köthető, aki ellen tavaly a kormánymédia lejáratókampányt indított. Az üzletember látszólag kikerült a kormányzati körökből, s banki érdekeltségeinek javát el is vesztette, sokak szerint éppen az Index kormánykritikus hangneme miatt.

Szerző

Már 145-re emelkedett a fagyhalál áldozatainak száma

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:08
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A január eleji 100-ról 145-re emelkedett a fagyhalál áldozatainak száma a hónap végére. Legalábbis ennyi halálos esetről kapott bejelentést a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az áldozatok túlnyomó többsége fűtetlen otthonában hűlt ki, illetve kórházba szállítása közben, vagy odaérkezése után hunyt el, mert már nem tudtak rajta segíteni.

A fagyhalál legfiatalabb áldozata 11 éves, a legidősebb pedig 91 éves volt. Az MSZF értesülései szerint mélyszegénységben élő 11 éves kisfiú beteg volt, fűtetlen lakásban hűlt ki, édesanyja karjaiban halt meg. A szabad ég alatt eddig a múlt télinél kevesebben fagytak meg. A megfagyott emberek túlnyomó többsége férfi volt. Az emberjogi szervezet figyelmeztet: a múlt tél azonos időszakához képest az életvesztés erősen emelkedő tendenciájú.

Az MSZF arról is tájékoztatott, eredménytelen maradt kérése, hogy az állami és az egyházi vezetés nyissa meg a fűtött középületeket és egyházi épületeket a rászorulók előtt a dermesztő hidegben. A szervezet szerint csak kevés pap és polgármester nyitott ajtót, látta el a fagyoskodókat. Hangsúlyozták: őket tisztelet és megbecsülés illeti emberségükért, mellyel életeket mentettek meg.

Az Akiknek nem jut az otthon melegéből Facebook-közösség szombat este hat órára a budapesti Kossuth térre gyertyagyújtást szervez az idei tél áldozataiért. "Ha nem tudsz eljönni, akkor lépjél ki egy pillanatra, az erkélyre, az udvarodra, és ott gyújts gyertyát megfagyott embertársaink emlékére. Világosítsa meg gyertyáink fénye az eget, felhívva a társadalom és a politikai vezetők figyelmét erre az égető és sürgős problémára" - írták.

Szerző

Írja ki Tarlós a referendumot

"Ön és fideszes társai 2015-ben az MSZP népszavazási kezdeményezését arra hivatkozva utasították el, hogy az túl korai, pedig ha a Fővárosi Közgyűlés akkor élt volna jogával, már túl lehetnénk a népszavazáson" - írta a főpolgármesternek Horváth Csaba. Az MSZP-s politikus szerint ehhez képest kissé furcsa, hogy Tarlós István szerint most már késő népszavazást tartani. "Ez azonban nincs így, a Fővárosi Közgyűlés bármikor dönthet úgy, hogy népszavazást ír ki az olimpiáról, ezzel jelentősen leegyszerűsítené és felgyorsítaná a jelenleg is zajló folyamatokat" - írta Horváth, aki éppen ezért azt javasolta Tarlósnak, hogy nyújtson be javaslatot az olimpiáról szóló népszavazásról. A szocialisták szerint az olimpia kellően fontos ahhoz, hogy ne múljék egy szűk politikai elit döntésén, a budapestiek pedig naponta 20 milliárd forintnyi adót fizetnek be az államkasszába, ezért cserébe joguk van dönteni arról, hogy az általuk befizetett adókból a következő években olimpiára költsenek vagy például az egészségügy és az oktatás rendbetételére. Horváth emlékeztetett, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a fővárosi lakosság 60 százaléka népszavazást akar az olimpiáról, köztük sokan olyanok is, akik egyébként támogatják az olimpiarendezést. "Ebben a helyzetben a városvezetés nem engedheti meg magának, hogy ne hallja meg a budapestiek szavát".

Eközben javában zajlik a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtése, amely a napokban lassulni látszott a zord időjárás miatt. Az LMP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) számait is egybevetve 83-86 ezer szignónál járhat a kezdeményezés, s még két hét van a szükséges, 138 ezer szignó összegyűjtésére. A momentumosok a hírverés okán online játékot is kiadtak, amelyben az olimpia költségvetését lehet más fejlesztésekre elkölteni. Az MKKP péntekig 300 olimpiás plakátot helyezett ki városszerte. Ezen kívül a kormány propagandaanyagaira hajazó, többoldalas kiadvánnyal is készülnek, ebből 20 ezret terveznek szétosztani. Mindezt, mint közölték adományokból finanszírozzák: eddig nagyjából 12 millió forint jött össze ilyen módon, tette hozzá.

Szerző