Előfizetés

Washingtoni garancia Tokiónak és Szöulnak

E.É.
Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:33
James Mattis, Han Min-Koo FOTÓ:Pool/Getty Images
James Mattis amerikai védelmi miniszter első külföldi útjának mindkét állomásán, Szöulban és Tokióban megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Dél-Korea és Japán biztonságának garantálására.

A volt tábornok tegnap Tokióban Abe Sinzo japán kormányfővel tárgyalt, aki Donald Trump vendége lesz február 10-én a Fehér Házban. Abe a 45. amerikai elnök megválasztása óta már kétszer járt az Egyesült Államokban, a Trump-toronyban tárgyalt még a beiktatása előtt Trumppal, majd Barack Obamával együtt fejet hajtott az áldozatok előtt a Pearl Harbor-i japán támadás 70. évfordulója alkalmából.

Mattis tábornok aláhúzta, hogy nem lesz változás Washington Ázsia-politikájában, az amerikai-japán kölcsönös védelmi szerződés értelmében az Egyesült Államok a jövőben is kész megvédeni a távol-keleti szigetország adminisztratív ellenőrzése alá tartozó területeket, beleértve a Kelet-kínai-tenger térségében található Szenkaku-szigeteket, amelyek hovatartozását Kína vitatja.

A Pentagon főnöke a dél-koreai fővárosból figyelmeztetést küldött Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, hogy nukleáris fegyver bármiféle használata „hatékony és nagyerejű” választ vált ki. Dél-Koreában 28 500 amerikai katona állomásozik, a katonai jelenlétért Szöul évi 900 millió dollárt fizet. Japánban 50 ezres amerikai erő állomásozik, Tokió a bázisok fenntartásának költségeihez évi 4 milliárd dollárral járul hozzá. Az amerikai védelmi miniszternek azért kellett megerősítenie a Szöul és Tokió számára évtizedek óta biztos pontnak számító védelmi garanciát, mivel Trump még a kampánya során Dél-Koreát és Japánt is figyelmeztette, hogy többet kell fizetniük a védelemért. Trump azt is felvetette, hogy Szöul és Tokió legjobban tenné, ha maga gondoskodna védelméről és nukleáris fegyvert szerezne be.

Észak-Korea tavaly már ötödik nukleáris kísérleti robbantását hajtotta végre, húsz ballisztikus rakétát tesztelt, s azt állítja, hamarosan olyan nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát próbál ki, amely az Egyesült Államok területét is elérheti. Műholdas felvételek arra utalnak, hogy újraindult a munka a jongbjoni nukleáris erőműnél, ahol plutóniumot állítanak elő.

Trump megosztja Amerikát
A Donald Trump beiktatása óta készült első CBS-felmérés szerint az amerikaiakat rendkívül megosztja a 45. amerikai elnök eddigi teljesítménye. Trump támogatottsága 40 százalék, alacsonyabb, mint a modern amerikai elnökök bármelyikéé első beiktatását követően. A megkérdezettek 48 százaléka negatívan ítéli meg az új elnököt. A hét muszlim többségű országra kiszabott beutazási tilalmat 51 százalék ellenzi, 45 százalék helyesli, a demokratáknak ugyanakkor 85 százaléka ellenzi, a republikánusoknak viszont 85 százaléka támogatja.

Megállítanák a menekültáradatot

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:32
Angela Merkel óvatosan nyilatkozott a transzatlanti kapcsolatról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az Európai Unió állam- és kormányfői máltai informális találkozójukon elfogadták az akciótervet, amelynek célja a Földközi-tenger középső részén a menekültútvonal lezárása. A tagállamok hangsúlyozták, hogy elsődleges fontosságú Líbia stabilitásának megerősítése.

„Eltökéltek vagyunk, hogy további lépéseket tegyünk a menekültáradat csökkentésére, megtörve az embercsempészek üzleti lehetőségeit” – hangsúlyozták a Huszonnyolcak Vallettában, aláhúzva, hogy továbbra is éberen őrködnek a Földközi-tenger többi menekültútvonalán is. Líbiából tavaly 181 ezren érkeztek az európai kontinensre, s több mint 4500-an veszítették életüket. Az uniónak a 2016-os év utolsó négy hónapjában sikerült 98 százalékkal mérsékelni a menekültek beáramlását a Görögországot érintő, keleti útvonalon, megerősítették, továbbra is kiállnak az EU és Törökország megállapodása mellett.

Prioritásként jelölték meg a Moamer Kadhafi uralmának megdöntése, 2011 óta polgárháború sújtotta Líbia stabilitásának megerősítését. Az unió a tervezet szerint minden segítséget megad a líbiai parti őrségnek, hogy küldje vissza Líbiába azokat, akiket területi vizein mentenek ki. Fejlesztenék a part menti településeket, megfelelő infrastruktúrát építenek ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), illetve a Nemzetközi Migrációs Szervezet IMO segítségével. Olaszország és Líbia csütörtökön kétoldalú megállapodást írt alá a migránsáradat megállításáról, a határellenőrzés erősítéséről. Az EU-tagállamok között szinte teljes az egyetértés e középső menekültútvonal lezárása tekintetében – jelentette a Politico című lap tudósítója. Az ENSZ támogatását élvező líbiai egységkormány feje, Fajez al Szerradzs ugyanakkor már jelezte, hogy az EU által felajánlott 200 millió euró nem elegendő a feladat ellátására. A tagállamoktól legalább ugyanennyi támogatást vár az unió.

Az állam- és kormányfők munkaebéd mellett tekintették át, milyen hatásai lehetnek az EU-ra Donald Trump elnökké választásának. Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerint a vezetők aggodalmukat fejezték ki az új amerikai elnök eddigi lépései miatt. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor úgy nyilatkozott, az EU a jövőben is a kooperáció, a transzatlanti együttműködés útján kíván haladni.

Nem a nagykövetjelöltre
Az uniós tagállamok körében rossz visszhangot váltott ki, hogy Trump Ted Malloch üzletembert jelölné az EU mellé amerikai nagykövetnek. Malloch a BBC-nek korábban úgy nyilatkozott, hogy szolgált már diplomataként, akkor a Szovjetunió szétverésén dolgozott, ezúttal pedig egy másik unió ráncba szedése lesz a dolga. Mint elmondta, Trump nem híve az EU-nak, amelyet nem választott, nemzetek fölötti testületként elítél. Az új elnök élesen bírálta többször a közös pénzt, az eurót is. Az EP több frakciójának vezetői is javasolták, ne adják meg a felhatalmazást Trump nagykövetjelöltjének.


May hozta Trump üzenetetét

Theresa May brit kormányfő különtalálkozót tartott Máltán a NATO-tagországok vezetőivel, hogy átadja Donald Trump üzenetét. Az új amerikai elnök sürgeti, hogy az észak-atlanti szövetség valamennyi tagállama tartsa magát vállalt kötelezettségéhez, s nagyobb mértékben járuljon hozzá a védelmi kiadásokhoz. Jelenleg csupán Nagy-Britannia és négy másik ország teljesíti az elvárást, s költi a GDP 2 százalékát a védelemre. Maynek Donald Trump azt ígérte, hogy az Egyesült Államok száz százalékban elkötelezett a NATO mellett.

Orbán klubja
Orbán Viktor a vallettai csúcs előtt azt mondta, az új kormánnyal Olaszország csatlakozhat azokhoz az országokhoz, amelyek - köztük Magyarország - szerint a helyzet tarthatatlan, az unió által a bevándorlás ügyében eddig követett irány rossz, az a jó, amelyet Magyarország követett. Tehát nem beengedni kell a migránsokat, és utána megoldani a problémáikat, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és "nem szabad beengedni a problémát a területünkre" - fogalmazott. A magyar kormányfő szerint ha "Olaszország is csatlakozik a mi klubunkhoz, akkor az azt jelenti, képesek lehetünk arra, hogy Líbia parti vizeinél megakadályozzuk az áthajózást, és képesek leszünk arra, hogy visszavigyük a migránsokat Líbiába, ahelyett, hogy beszállítanánk őket Európába".

Megállítanák a menekültáradatot

Publikálás dátuma
2017.02.04. 06:32
Angela Merkel óvatosan nyilatkozott a transzatlanti kapcsolatról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az Európai Unió állam- és kormányfői máltai informális találkozójukon elfogadták az akciótervet, amelynek célja a Földközi-tenger középső részén a menekültútvonal lezárása. A tagállamok hangsúlyozták, hogy elsődleges fontosságú Líbia stabilitásának megerősítése.

„Eltökéltek vagyunk, hogy további lépéseket tegyünk a menekültáradat csökkentésére, megtörve az embercsempészek üzleti lehetőségeit” – hangsúlyozták a Huszonnyolcak Vallettában, aláhúzva, hogy továbbra is éberen őrködnek a Földközi-tenger többi menekültútvonalán is. Líbiából tavaly 181 ezren érkeztek az európai kontinensre, s több mint 4500-an veszítették életüket. Az uniónak a 2016-os év utolsó négy hónapjában sikerült 98 százalékkal mérsékelni a menekültek beáramlását a Görögországot érintő, keleti útvonalon, megerősítették, továbbra is kiállnak az EU és Törökország megállapodása mellett.

Prioritásként jelölték meg a Moamer Kadhafi uralmának megdöntése, 2011 óta polgárháború sújtotta Líbia stabilitásának megerősítését. Az unió a tervezet szerint minden segítséget megad a líbiai parti őrségnek, hogy küldje vissza Líbiába azokat, akiket területi vizein mentenek ki. Fejlesztenék a part menti településeket, megfelelő infrastruktúrát építenek ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), illetve a Nemzetközi Migrációs Szervezet IMO segítségével. Olaszország és Líbia csütörtökön kétoldalú megállapodást írt alá a migránsáradat megállításáról, a határellenőrzés erősítéséről. Az EU-tagállamok között szinte teljes az egyetértés e középső menekültútvonal lezárása tekintetében – jelentette a Politico című lap tudósítója. Az ENSZ támogatását élvező líbiai egységkormány feje, Fajez al Szerradzs ugyanakkor már jelezte, hogy az EU által felajánlott 200 millió euró nem elegendő a feladat ellátására. A tagállamoktól legalább ugyanennyi támogatást vár az unió.

Az állam- és kormányfők munkaebéd mellett tekintették át, milyen hatásai lehetnek az EU-ra Donald Trump elnökké választásának. Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerint a vezetők aggodalmukat fejezték ki az új amerikai elnök eddigi lépései miatt. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor úgy nyilatkozott, az EU a jövőben is a kooperáció, a transzatlanti együttműködés útján kíván haladni.

Nem a nagykövetjelöltre
Az uniós tagállamok körében rossz visszhangot váltott ki, hogy Trump Ted Malloch üzletembert jelölné az EU mellé amerikai nagykövetnek. Malloch a BBC-nek korábban úgy nyilatkozott, hogy szolgált már diplomataként, akkor a Szovjetunió szétverésén dolgozott, ezúttal pedig egy másik unió ráncba szedése lesz a dolga. Mint elmondta, Trump nem híve az EU-nak, amelyet nem választott, nemzetek fölötti testületként elítél. Az új elnök élesen bírálta többször a közös pénzt, az eurót is. Az EP több frakciójának vezetői is javasolták, ne adják meg a felhatalmazást Trump nagykövetjelöltjének.


May hozta Trump üzenetetét

Theresa May brit kormányfő különtalálkozót tartott Máltán a NATO-tagországok vezetőivel, hogy átadja Donald Trump üzenetét. Az új amerikai elnök sürgeti, hogy az észak-atlanti szövetség valamennyi tagállama tartsa magát vállalt kötelezettségéhez, s nagyobb mértékben járuljon hozzá a védelmi kiadásokhoz. Jelenleg csupán Nagy-Britannia és négy másik ország teljesíti az elvárást, s költi a GDP 2 százalékát a védelemre. Maynek Donald Trump azt ígérte, hogy az Egyesült Államok száz százalékban elkötelezett a NATO mellett.

Orbán klubja
Orbán Viktor a vallettai csúcs előtt azt mondta, az új kormánnyal Olaszország csatlakozhat azokhoz az országokhoz, amelyek - köztük Magyarország - szerint a helyzet tarthatatlan, az unió által a bevándorlás ügyében eddig követett irány rossz, az a jó, amelyet Magyarország követett. Tehát nem beengedni kell a migránsokat, és utána megoldani a problémáikat, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és "nem szabad beengedni a problémát a területünkre" - fogalmazott. A magyar kormányfő szerint ha "Olaszország is csatlakozik a mi klubunkhoz, akkor az azt jelenti, képesek lehetünk arra, hogy Líbia parti vizeinél megakadályozzuk az áthajózást, és képesek leszünk arra, hogy visszavigyük a migránsokat Líbiába, ahelyett, hogy beszállítanánk őket Európába".