Vörösiszap-per - Új ítélet, régi kétségek

Publikálás dátuma
2017.02.06 06:16
A katasztrófában tíz ember meghalt, négyszáznál is többen megsebesültek, háromszáz ház lakhatatlanná vált FOTÓ: NÉPSZAVA
A Győri Ítélőtábla várhatóan ma másodfokú ítéletet hirdet a vörösiszap-katasztrófa ügyében. A döntést feszült várakozás előzi meg a katasztrófa sújtotta térségben, mert meglehet, továbbra sem lesz felelőse a tíz ember halálát okozó 2010-es iszapömlésnek.

– A kolontári és a somlóvásárhelyi polgármester kollégámmal már korábban egyeztettünk arról, hogy mindhárman ott leszünk hétfőn Győrben a másodfokú ítélet kihirdetésekor, s várhatóan több helybeli is elkísér minket – jelezte a Népszavának nyilatkozva Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere, hogy bő hat évvel a katasztrófa után is változatlan elszántsággal akarják megtudni, ki a felelős a történtekért. Bár a településvezető nem akart jóslatokba bocsátkozni az ítéletről, azt azért leszögezte: sokan feszülten, aggódva várják a döntést, különösen a nagy vitákat szító, sokak számára elfogadhatatlan első fokú eljárás után.

Ezzel a polgármester arra utalt: jókora felháborodást váltott ki tavaly januárban, hogy a Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette mind a tizenöt vádlottat – köztük a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt is – a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és minden más vád alól. A törvényszék akkor arra jutott, hogy „altalaj eredetű stabilitásvesztés” történt, ezért szakadhatott át a Mal tízes számú vörösiszap-tározójának a gátja, emiatt zúdulhatott több mint egymillió köbméter massza a településekre. A pusztító áradat percek alatt elérte Kolontárt, majd Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófában tíz ember meghalt, négyszáznál is többen megsebesültek, háromszáz ház lakhatatlanná vált.

Az első fokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a döntés hatályon kívül helyezését kérte, mondván a törvényszék több eljárási szabálysértést követett el, az általa megállapított tényállás megalapozatlan. Közben a katasztrófa sújtotta térségben élők tüntetést szerveztek, az igazságszolgáltatást ostorozták a Veszprémi Törvényszék előtt: a helyiek közül sokan ma is biztosak abban, hogy emberi mulasztás, a „profithajhászás” miatti felelőtlenség áll a katasztrófa hátterében. Egy férfi, akinek két hozzátartozója is odaveszett a katasztrófában, korábban úgy fogalmazott: „Olyan nincs, hogy senki nem felelős tíz ember haláláért. De hiszek abban, hogy majd a másodfokú eljárás igazságot hoz.”

A másodfokú eljárásban az ügyész azt hangoztatta: a tározónak voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, de ennek felelősei ma már nem deríthetőek ki, ugyanakkor, ha a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna, akkor a katasztrófa nem történt volna meg, vagy alighanem kevésbé súlyos következményekkel járt volna.

Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán ügyvédje úgy érvelt: tervezési hibák vezettek az iszapömléshez, a tározó építésekor már „kódolva volt a katasztrófa", s mivel egyetlen hatóság sem írta elő monitoringrendszer felállítását, egyetlen vádlott sem felelős.

Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla szóvivője kérdésünkre közölte, kétféle ítélet születhet hétfőn: helybenhagyhatják az első fokú – a vádlottakat felmentő – ítéletet, vagy új eljárást rendelnek el, s akkor első fokon elölről kezdődik per. Ha az ítélőtábla helybenhagyja az első fokú ítéletet, akkor a döntés miatt felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához.

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.

Magyar állampolgár lett az amerikai tiszteletes, aki miatt összeveszett Trump és Erdogan

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:09
Andrew Brunson tiszteletes
Fotó: AFP/ ROBERTO SCHMIDT
A lelkipásztor a washingtoni magyar nagykövetségen tette le az állampolgársági esküt.
Magyar állampolgár lett az amerikai Andrew Brunson tiszteletes – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetség. A tiszteletes, akinek nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 2016 őszén Törökországban letartóztatták, ünnepélyes keretek között tette le az állampolgársági esküt a washingtoni magyar nagykövetségen. Az észak-karolinai presbiteriánus lelkész feleségének a dédapja volt magyar: Csopják Attila pénzügyminisztériumi tisztviselőként dolgozott, és a magyarországi baptista egyház első elöljárója volt 1906 és 1908 között. Andrew Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget. A lelkipásztor évtizedeken keresztül a törökországi Izmirben élt, ahol kis protestáns templomot is létrehozott. 2016 októberében, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően tartóztatták le. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államok javára kémkedett, és segítette a puccskísérlet hátterében sejtett, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen prédikátor mozgalmát. 2017-ben a török államfő azt javasolta, hogy szabadon bocsátja a tiszteletest, ha Washington kiadja Ankarának a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent. Az amerikai kormány ezt visszautasította, és Donald Trump az amerikai–török viszony egyik sarkalatos kérdésévé tette a lelkipásztor szabadon bocsátását. Washington Törökország elleni szankciókkal érte el, hogy 2018 októberében szabadon engedték Andrew Brunsont. A tiszteletest és feleségét akkor Donald Trump elnök is fogadta a Fehér Házban.
Szerző