Vörösiszap-per - Új ítélet, régi kétségek

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:16
A katasztrófában tíz ember meghalt, négyszáznál is többen megsebesültek, háromszáz ház lakhatatlanná vált FOTÓ: NÉPSZAVA
A Győri Ítélőtábla várhatóan ma másodfokú ítéletet hirdet a vörösiszap-katasztrófa ügyében. A döntést feszült várakozás előzi meg a katasztrófa sújtotta térségben, mert meglehet, továbbra sem lesz felelőse a tíz ember halálát okozó 2010-es iszapömlésnek.

– A kolontári és a somlóvásárhelyi polgármester kollégámmal már korábban egyeztettünk arról, hogy mindhárman ott leszünk hétfőn Győrben a másodfokú ítélet kihirdetésekor, s várhatóan több helybeli is elkísér minket – jelezte a Népszavának nyilatkozva Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere, hogy bő hat évvel a katasztrófa után is változatlan elszántsággal akarják megtudni, ki a felelős a történtekért. Bár a településvezető nem akart jóslatokba bocsátkozni az ítéletről, azt azért leszögezte: sokan feszülten, aggódva várják a döntést, különösen a nagy vitákat szító, sokak számára elfogadhatatlan első fokú eljárás után.

Ezzel a polgármester arra utalt: jókora felháborodást váltott ki tavaly januárban, hogy a Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette mind a tizenöt vádlottat – köztük a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt is – a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és minden más vád alól. A törvényszék akkor arra jutott, hogy „altalaj eredetű stabilitásvesztés” történt, ezért szakadhatott át a Mal tízes számú vörösiszap-tározójának a gátja, emiatt zúdulhatott több mint egymillió köbméter massza a településekre. A pusztító áradat percek alatt elérte Kolontárt, majd Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófában tíz ember meghalt, négyszáznál is többen megsebesültek, háromszáz ház lakhatatlanná vált.

Az első fokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a döntés hatályon kívül helyezését kérte, mondván a törvényszék több eljárási szabálysértést követett el, az általa megállapított tényállás megalapozatlan. Közben a katasztrófa sújtotta térségben élők tüntetést szerveztek, az igazságszolgáltatást ostorozták a Veszprémi Törvényszék előtt: a helyiek közül sokan ma is biztosak abban, hogy emberi mulasztás, a „profithajhászás” miatti felelőtlenség áll a katasztrófa hátterében. Egy férfi, akinek két hozzátartozója is odaveszett a katasztrófában, korábban úgy fogalmazott: „Olyan nincs, hogy senki nem felelős tíz ember haláláért. De hiszek abban, hogy majd a másodfokú eljárás igazságot hoz.”

A másodfokú eljárásban az ügyész azt hangoztatta: a tározónak voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, de ennek felelősei ma már nem deríthetőek ki, ugyanakkor, ha a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna, akkor a katasztrófa nem történt volna meg, vagy alighanem kevésbé súlyos következményekkel járt volna.

Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán ügyvédje úgy érvelt: tervezési hibák vezettek az iszapömléshez, a tározó építésekor már „kódolva volt a katasztrófa", s mivel egyetlen hatóság sem írta elő monitoringrendszer felállítását, egyetlen vádlott sem felelős.

Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla szóvivője kérdésünkre közölte, kétféle ítélet születhet hétfőn: helybenhagyhatják az első fokú – a vádlottakat felmentő – ítéletet, vagy új eljárást rendelnek el, s akkor első fokon elölről kezdődik per. Ha az ítélőtábla helybenhagyja az első fokú ítéletet, akkor a döntés miatt felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához.

Szerző

Félmilliárdos szovjet megszállás

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:15
Szovjet hősi emlékmű
Csaknem félmilliárd forintból épül obeliszk a Szabadság téren a „szovjet megszállás áldozatainak” emlékére. A történészek megosztottak. Szakály Sándor például támogatja a szoborállítást, Karsai Lászlónak viszont elege van az utóbbi évtizedek történelmi köztérszennyezéséből.

Ha eddig azt mondtuk, hogy politikai-történelmi értelemben követhetetlenül zavaros a Szabadság tér, akkor mit szóljunk most? A tervek szerint novemberben adják át a szovjet megszállási emlékművet, jelenleg az engedélyek beszerzése folyik.

Az emlékmű felállítását Menczer Erzsébet fideszes politikus, a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke kezdeményezte. A Gulág Emlékbizottság – ahogyan arról a Népszava a múlt héten beszámolt – rábólintott a tervre: a 14 méter magas, fekete gránitból készülő obeliszk a Szabadság tér és az Október 6. utca találkozásánál, a botrányos német megszállási emlékmű közelében kap majd helyet. A tér túloldalán az ugyanilyen méretű, fehér színű szovjet katonai hősi emlékmű magasodik.

A Balog Zoltán miniszter elnökletével működő Gulág Emlékbizottság „egyedi elbírálás” alapján megközelítőleg félmilliárd forintot, egész pontosan 451 millió 544 ezer forintot adott a szovjet megszállási obeliszk megvalósításra. A Gulág Emlékbizottságban érdemi vita folyt arról, hogy támogassuk-e a szovjet megszállás áldozatai emlékművének felállítását a Szabadság téren – idézte fel a döntés körülményeit lapunknak Szakály Sándor történész, az emlékbizottság tagja, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója. Több hasonló témájú szoborpályázat érkezett – tette hozzá.

Ronald Reagan szobor

Ronald Reagan szobor

Az obeliszk esetében elvetették például, hogy a Szent Koronára utaló ferde kereszt kerüljön az emlékmű tetejére. Vita volt a feliratról, de a helyszínről is. Akadtak, akik úgy gondolták, hogy nem feltétlenül a Szabadság tér a legjobb helyszín. Szakály Sándor viszont azzal a többségi állásponttal értett egyet, hogy – ha már egyszer ott van a szovjet katonai obeliszk és a német megszállás áldozatainak emlékműve – történetileg ott a helye a szovjet megszállás áldozatai emlékművének is. (A teljesség igénye nélkül: szintén a Szabadság téren van Ronald Reagan egész alakos szobra és Horthy Miklós mellszobra is, amelyet magánterületen, Hegedűs Loránt lelkész református templomának előterében, de jól látható helyen állítottak ki – a szerk.)

Horthy Miklós szobor

Horthy Miklós szobor

A tetemes, csaknem félmilliárdos költségekre utalva a főigazgató kitért arra, hogy az eredeti elképzelés szerint az emlékművet a mélygarázs fölé tervezték. Szakály Sándor – mivel „sem nem építész-, sem nem építőmérnök” – biztosat nem tud mondani, de elképzelhetőnek tartja: ha végül valamivel odébb, az Október 6. utcához közelebb állítják fel az emlékművet, talán kisebb alapozásra és talaj-megerősítésre lehet szükség, ami a költségek esetleges csökkentését is eredményezheti.

A német megszállás áldozatainak emlékműve

A német megszállás áldozatainak emlékműve

Szakály Sándor nem érzékelte, hogy a háttérből a Fidesz ilyen vagy olyan irányba próbálta volna befolyásolni az emlékbizottságot. A döntés előtt szélesebb körben több rendezvényt szerveztek, ahol ellenvélemények is elhangzottak. Azzal kapcsolatban, hogy Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az emlékmű ötletét meghallva tízéves szoborállítási moratóriumot javasolt, Szakály Sándor közölte: ebből szerinte nem következik, hogy Heisler ellenzi a szovjet megszállás áldozatainak emlékművet. Egyébként pedig – jegyezte meg – a Mazsihisz csak egy szervezet azok közül, amelyek véleményt nyilvánítottak.

A történelemhamisítónak tartott német megszállási sasos-arkangyalos emlékmű – amely a náci Németországra hárítja a felelősséget, és amely ellen ma is tiltakoznak civil csoportok a Szabadság téren – idehaza és külföldön is tiltakozási hullámot indított el. A szovjet változat sem mentes a problémáktól.

A szovjet megszállás áldozatai emlékművének tervezett helye

A szovjet megszállás áldozatai emlékművének tervezett helye

A Népszavának korábban nyilatkozó Ungváry Krisztián történész kijelentette, hogy a most tervezett emlékműnek már rég állnia kellene: méghozzá a német megszállási szobor helyett és helyén. Ugyanakkor a szovjet megszállási emlékművet a történész kifejezetten groteszknek tartja annak ismeretében, hogy Vlagyimir Putyin budapesti látogatása előtt – az I. világháborús orosz hadifoglyok és a II. világháborús szovjet katonai áldozatok tiszteletére – Esztergomban felavatták a „Béke Angyala” elnevezésű szobrot.

A külföldön tartózkodó Karsai László történész a Népszavának hangsúlyozta, hogy szerinte értelmetlen, kifejezetten káros az a történelmi köztérszennyezés, ami az utóbbi évtizedekben folyik Magyarországon. Hol avatnak, hol eltávolítanak. A Vörös Hadsereg felszabadította országunkat a németek (nácik) és a nyilasok rémuralma alól, majd kommunista rendszert kényszerített ránk, és „ideiglenesen” hazánkban állomásoztak, atomfegyverekkel, rakétákkal. Ha a szovjet megszállás áldozatairól beszél majd az emlékmű - folytatta Karsai László - megint nem fog beszélni a 800 ezer kommunista párttagról, azokról a milliókról, akiknek az életszínvonala igenis nőtt a Rákosi-, majd főleg a Kádár-rezsim idején. Elsikkad a lényeg, de hát éppen ez a cél: megint azt hangsúlyozni, hogy a magyar nép olyan ártatlan volt mindig, mint Gábriel arkangyal.

Szerző

Összejöhet a népszavazás az olimpiáról

Publikálás dátuma
2017.02.06. 06:14
Még tíz napig lehet aláírni FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Már csak 30 ezer szignót kell összegyűjtenie a Momentum Mozgalomnak ahhoz, hogy meglegyen a budapesti olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás. Ezek összegyűjtésére még 10 napja van a szervezetnek, amely bízik a sikerben. A referendum megakadályozná egy költséges olimpia megrendezését. Egy tanulmányból most az derült ki, hogy az eddigi játékok átlagosan 156 százalékkal lépték át a tervezett költségeket.

Nagyjából 110 ezren írták már alá a Momentum Mozgalom (Momo) olimpiaellenes népszavazási kezdeményezését vasárnap estig - tudtuk meg a szervezettől. A referendum kiírásához szükséges 138 ezer szignó összegyűjtésére még 10 nap áll rendelkezésre, a Momo bízik a sikerben. Ugyanakkor az utóbbi napokban visszaesett az „aláírási kedv", ez szerintük a hideg időjárásnak tudható be, s emiatt az aláírásgyűjtők a standok mellett házhoz is jártak szignókért. A statisztikákon már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) plakátkampányának hatásai is megmutatkoznak, illetve a Momentum abban is bízik, hogy a sajtó is aláírásra motiválja majd az embereket. A Medián múlt heti felmérése szerint a fővárosi lakosság 33 százaléka nem írta még alá a kezdeményezést, de támogatja az olimpiarendezésről szóló népszavazást - őket szeretné a Momo mozgósítani a következő másfél hétben.

A kormánypárti lapok eközben minden eszközzel támadták a Momentum kezdeményezését. Most a Demokrata munkatársa, Ungváry Zsolt nevezte elmebetegnek azokat, akik támogatják a népszavazást. Az Aláírók címmel publikált véleménycikkben Ungváry azt írta, sajnos a világban vannak olyan mentálisan sérült, közösségre veszélyt jelentő emberek, akik azt hiszik, a kormánynak van befolyása, hogy az egészségügyre vagy az olimpiára költi az ország pénzét. Sajnos ezeket az embereket az adatvédelmi szabályoknak köszönhetően nem lehet listázni, de a Momentumnak „sikerült végre összeállítani egy listát azokról, akik nem mernek belevágni semmibe, féltékenyek, hiányzik belőlük a közösségi mentalitás, a másokért való tenni akarás, az alázat, a lemondás, a hazafiasság, a bátorság, a fantázia" - írta. Korábban a lap főszerkesztője, Bencsik András nevezte hazaárulónak azokat, akik aláírják a petíciót.

A kezdeményezésnek azért vannak híresebb támogatói is: Geszti Péter a hvg.hu-nak azt mondta, az olimpia van olyan súlyú ügy, mint mondjuk Paks, de egyikről sem tudunk eleget. Szerinte széleskörű társadalmi párbeszéd, akár népszavazás kellene ezekről.

Azért is fontos lenne kikérni a rendezésről a lakosság véleményét, mivel olimpiát rendezni a legkockázatosabb dolog egy város számára. Az Index által szemlézett oxfordi tanulmányból az derült ki, hogy bár az ötkarikás játékok beruházásai mindig határidőn belül elkészülnek, gazdaságilag más előnye nemigen van az olimpiarendezésnek. Az angolok rengeteg statisztikát figyelembe véve arra jutottak, hogy a játékok költségei lépték túl a legnagyobb mértékben az eredetileg tervezett büdzsét, szemben az út- vagy gátépítésekkel. Az oxfordiak évekig gyűjtötték a tanulmányhoz szükséges adatokat 1927 és 1998 közötti időből mintegy 20, különféle fejlettségű országot lefedve.

Az összegzés szerint a hidak és az alagutak átlagosan 34 százalékkal kerülnek többe a tervezettnél, az útépítési beruházások 20-szal lépik túl a költségeket, a vasútépítés pedig átlagosan 45 százalékkal többet visznek el a tervezettnél. Ezeknél költségesebbek az informatikai beruházások, és a gátak - előbbiek 107, utóbbiak 90 százalékkal lépik túl a keretet -, de a legtöbb pénzt messze az olimpiák vitték el, amelyek átlagosan 156 százalékkal kerültek többe az előre eltervezettnél. Ezt Oxfordban annak tudták be, hogy míg egy nagyberuházásnál nem akkora probléma, ha késik az átadás, egy olimpiát nem lehet elhalasztani, így a felmerülő gondokat azonnal meg kell oldani, ami igencsak megdobja a költségeket. Ráadásul eddig az összes olimpia átlépte az eredetileg tervezett költségeket, míg ez más nagyberuházások esetén ugyan gyakori, de nem mindennapos eset, s sok ellenpéldát is találni, amikor valami olcsóbban épült a tervezettnél.

Szerző