Állami pénzből hízik a felcsúti kisvasút

Első körben 4,8, majd később további ötmilliárd forintot fordít a kormány kisvasutakra. Több forrásból úgy hírlik, hogy a második körös fejlesztési tervekben szerepel, hogy Bicske felé is bővítik a felcsúti kisvasutat.

Nem európai uniós, hanem hazai költségvetési forrásból bővíthetik Bicske felé a felcsúti kisvasutat - értesült több, szakmai forrásból a Népszava. A kormány még decemberben döntött úgy, hogy az eredetileg a kisvasutak fejlesztésére szánt 5,5 milliárd forintos keretet felemeli 10 milliárdra. Ebből első körben 4,8 milliárdot szánnak a legnagyobb forgalmú, évi több százezres látogatószámú erdei vasutak közé tartozó lillafüredi, gyöngyösi, és királyréti erdei vasút és a debreceni Zsuzsi Erdei Vasút, illetve a Kemencei Erdei Múzeumvasút megújítására. A Népszava úgy tudja, hogy a megemelt összeg másik feléből tervezik a Vál-völgyi Kisvasút Bicske felé történő kibővítését, illetve a MÁV-Start Zrt. által üzemeltetett Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút csisztafürdői, 2000 óta szünetelő szárnyvonalának újjáépítését és újraindítását.

Egyelőre nem került szóba, hogy melyik erdei vasútra pontosan mennyi fejlesztési forrás jut. Korábban az origo.hu által megszerzett megvalósíthatóság tanulmány úgy kalkulált, hogy a felcsúti Puskás Akadémia és megállója és a bicskei vasútállomás összekötése egymilliárd forint körüli összeget tenne ki, igaz az még egy nagyobb, Etyektől induló vasútvonal részeként jutott erre a megállapításra. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a korábban tervbe vett Bicske és Etyek közötti bővítés egyelőre lekerült napirendről.

A vállalkozás ügygazdája a tavaly nyáron kinevezett Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Úgy tudni, hogy a kormánybiztos irodájában most összesítik, hogy melyik vasútvonalnak pontosan mire van szüksége.

Annyi biztos, hogy régi adósságát törleszti az állam a kisvasutak fejlesztésével. "Utoljára valamikor a hatvanas-hetvenes években voltak átfogó, érdemi felújítások." - vélekedett egy szakmai forrásunk. A valaha erdészeti célokat szolgáló erdei vasutak legnagyobb részét ma is az állami tulajdonú erdészeti Zrt.-k üzemeltetik, de köztük az utóbbi két évtizedben megjelent önkormányzati cég, alapítvány és civil egyesület is, üzemeltet kisvasutat a Gyermekvasúton és Balatonfenyvesen a MÁV, illetve MÁV-Start, a nagycenki Széchenyi Múzeumvasutat pedig a GYSEV.

A kisvasutak üzemeltetési veszteségeit az erdőgazdaságok, illetve a vasúttársaságok még kipótolják, illetve innen-onnan pályázati pénzekből kisebb fejlesztések is történtek az utóbbi években, ám éppen csak szinten lehet tartani a vasutak működését. Ugyanígy a hazai kisvasutak járműparkja 50-60 éves vagy annál is öregebb, javarészt muzeális járművekből áll. A járműpark megújítását az akadályozta eddig, hogy külön-külön igen drága mulatság lett volna egy-egy új mozdonyt vagy kocsit vásárolni. Azonban egy szakmai forrásunk azt valószínűsíti, hogy jelen fejlesztés során most kifejezetten a hazai kisvasutak igényeire méretezett járműtípust tervezhetnek, amiből, ha egy 20-25 darabos flottát legyártanak - ebből a szolnoki vagy az újraállamosított dunakeszi járműjavítónak lehet komoly megrendelése - az alaposan lenyomhatja a példányonkénti előállítási árat.

A másik csapásirány, hogy rövidesen megváltoztatják a kisvasutakra vonatkozó jogszabályokat is. Jelenleg az a lehetetlen helyzet áll fenn, hogy a kis – néhány kilométeres, évente néhány ezer vagy néhány tízezer utast szállító - erdei vasutakra is javarészt ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a "nagy" vasútra. Így például ugyanolyan engedélyezési eljárásokat írnak elő a kis mozdonyokra, mint a tömegszállításban részt vevő járművekre, ami borsos, szinte kigazdálkodhatatlan költségeket ró a nagyságrendekkel kisebb büdzséből gazdálkodó erdei és más kisvasutak üzemeltetőire.