Állami pénzből hízik a felcsúti kisvasút

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:05
FOTÓ: Népszava
Első körben 4,8, majd később további ötmilliárd forintot fordít a kormány kisvasutakra. Több forrásból úgy hírlik, hogy a második körös fejlesztési tervekben szerepel, hogy Bicske felé is bővítik a felcsúti kisvasutat.

Nem európai uniós, hanem hazai költségvetési forrásból bővíthetik Bicske felé a felcsúti kisvasutat - értesült több, szakmai forrásból a Népszava. A kormány még decemberben döntött úgy, hogy az eredetileg a kisvasutak fejlesztésére szánt 5,5 milliárd forintos keretet felemeli 10 milliárdra. Ebből első körben 4,8 milliárdot szánnak a legnagyobb forgalmú, évi több százezres látogatószámú erdei vasutak közé tartozó lillafüredi, gyöngyösi, és királyréti erdei vasút és a debreceni Zsuzsi Erdei Vasút, illetve a Kemencei Erdei Múzeumvasút megújítására. A Népszava úgy tudja, hogy a megemelt összeg másik feléből tervezik a Vál-völgyi Kisvasút Bicske felé történő kibővítését, illetve a MÁV-Start Zrt. által üzemeltetett Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút csisztafürdői, 2000 óta szünetelő szárnyvonalának újjáépítését és újraindítását.

Egyelőre nem került szóba, hogy melyik erdei vasútra pontosan mennyi fejlesztési forrás jut. Korábban az origo.hu által megszerzett megvalósíthatóság tanulmány úgy kalkulált, hogy a felcsúti Puskás Akadémia és megállója és a bicskei vasútállomás összekötése egymilliárd forint körüli összeget tenne ki, igaz az még egy nagyobb, Etyektől induló vasútvonal részeként jutott erre a megállapításra.  Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a korábban tervbe vett Bicske és Etyek közötti bővítés egyelőre lekerült napirendről.

A vállalkozás ügygazdája a tavaly nyáron kinevezett Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Úgy tudni, hogy a kormánybiztos irodájában most összesítik, hogy melyik vasútvonalnak pontosan mire van szüksége.

Annyi biztos, hogy régi adósságát törleszti az állam a kisvasutak fejlesztésével. "Utoljára valamikor a hatvanas-hetvenes években voltak átfogó, érdemi felújítások." - vélekedett egy szakmai forrásunk. A valaha erdészeti célokat szolgáló erdei vasutak legnagyobb részét ma is az állami tulajdonú erdészeti Zrt.-k üzemeltetik, de köztük az utóbbi két évtizedben megjelent önkormányzati cég, alapítvány és civil egyesület is, üzemeltet kisvasutat a Gyermekvasúton és Balatonfenyvesen a MÁV, illetve MÁV-Start, a nagycenki Széchenyi Múzeumvasutat pedig a GYSEV.

A kisvasutak üzemeltetési veszteségeit az erdőgazdaságok, illetve a vasúttársaságok még kipótolják, illetve innen-onnan pályázati pénzekből kisebb fejlesztések is történtek az utóbbi években, ám éppen csak szinten lehet tartani a vasutak működését. Ugyanígy a hazai kisvasutak járműparkja 50-60 éves vagy annál is öregebb, javarészt muzeális járművekből áll. A járműpark megújítását az akadályozta eddig, hogy külön-külön igen drága mulatság lett volna egy-egy új mozdonyt vagy kocsit vásárolni. Azonban egy szakmai forrásunk azt valószínűsíti, hogy jelen fejlesztés során most kifejezetten a hazai kisvasutak igényeire méretezett járműtípust tervezhetnek, amiből, ha egy 20-25 darabos flottát legyártanak - ebből a szolnoki vagy az újraállamosított dunakeszi járműjavítónak lehet komoly megrendelése - az alaposan lenyomhatja a példányonkénti előállítási árat.

A másik csapásirány, hogy rövidesen megváltoztatják a kisvasutakra vonatkozó jogszabályokat is. Jelenleg az a lehetetlen helyzet áll fenn, hogy a kis – néhány kilométeres, évente néhány ezer vagy néhány tízezer utast szállító - erdei vasutakra is javarészt ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a "nagy" vasútra. Így például ugyanolyan engedélyezési eljárásokat írnak elő a kis mozdonyokra, mint a tömegszállításban részt vevő járművekre, ami borsos, szinte kigazdálkodhatatlan költségeket ró a nagyságrendekkel kisebb büdzséből gazdálkodó erdei és más kisvasutak üzemeltetőire.

Közlekedési káoszba költöznek a budai Várba

Publikálás dátuma
2017.02.07. 06:04
Javában folyik az egykori karmelita kolostor átépítése, ahová Orbán Viktor költözik FOTÓ: Tóth Gergő
Jelentős változásokra lenne szükség ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a Várba költöző hivatalnokok élete, mivel a hely jelenleg nem alkalmas kormányzati központnak - vélte V. Naszályi Mária. A helyi önkormányzati képviselő szerint átgondolatlan volt a költözés terve, például a tömegközlekedéssel igen nehézkes lenne megközelíteni a beköltöző tárcákat.

Nem lesz egyszerű dolga azoknak a hivatalnokoknak, akik a Belügyminisztériummal, a nemzetgazdasági tárcával (NGM), Orbán Viktor titkárságával, vagy a Miniszterelnökséggel együtt a Várba teszik át székhelyüket, s tömegközlekedéssel járnának dolgozni. V. Naszályi Mária szerint nem volt átgondolt lépés a minisztériumok Várba költöztetése, a lépés abszolút le fogja terhelni a Várnegyed közlekedését, ha minden marad a jelenlegi formában, hiszen csak a Bécsi kapunál, illetve a Dísz térnél lehet felmenni, ezek áteresztőképessége pedig igencsak csekély.

A Párbeszéd helyi önkormányzati képviselője emlékeztetett, javasolták, hogy a közlekedésfejlesztési operatív program keretein belül a 16-os buszjáratot - amely az egyetlen mód arra, hogy tömegközlekedéssel a Várba lehessen jutni - fejlesszék buszcsaláddá, s közvetlenül legyenek elérhetőek olyan közlekedési csomópontok, mint a Batthyány tér, a Baross utca, vagy a Fény utcai piac. Emellett azért sem lesz egyszerű dolga a tömegközlekedéssel munkába járó hivatalnokoknak, mert a 16-os vonalon csupán kis befogadóképességű buszok közlekednek, "nagyobb, csuklós járműveket nem is lehetne használni a szűk utcákon a Várban". V. Naszályi szerint a járatsűrítés sem jöhet szóba, hiszen a 16-os így is 3-4 percenként jár napközben.

A politikus ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a Várnegyedben elektromos buszok járnak, ugyanakkor az önkormányzat ahhoz nem járult hozzá, hogy a megállóknál úgynevezett indukciós töltőpontokat hozzon létre, így a járműveket a végállomáson lehet csak tölteni, út közben nem. "Viszont a buszok több mint 3,5 tonnásak, így károsítják a Várban lévő utakat, és az azok alatt húzódó, védett pincerendszereket, barlangokat. És a helyzet a minisztériumok bezsúfolásával csak romlani fog" - aggodalmaskodott. A buszok nem bizonyultak jó vételnek egyébként, mert a téli időjárásban meghibásodtak. Az Index tudósítása szerint az elektromos buszok naponta átlagosan ötször romlanak el. A BKV tavaly huszat vásárolt belőlük, darabonként175 millió forintért. Jellemzően a párásodás, illetve az ajtók rossz szigetelése okoz gondot.

A helyi ellenzék emellett "autós invázióra" is számít az I. kerületben, amely ugyancsak nehezíteni fogja az itt lakók életét, s a parkolást mélygarázsok építésével akarja megoldani a kormányzat. "A kerületi építési szabályok változásából arra lehet következtetni, hogy a Dísz tér alá is mélygarázst terveznek. Bár ezt nyíltan nem mondták ki, gyűjtjük a bizonyítékokat ezzel kapcsolatban" - mondta V. Naszályi. Az is aggodalomra ad okot, hogy a hegy nyugati oldalán, a Lovas útnál kétszintes építményt terveznek 173 gépkocsi számára, s a környék lakói csak az építési engedély beadásakor tudták meg, hogy óriásberuházást indítanak a fejük felett. Emiatt egyébként lakossági tiltakozás is indult, mivel a '30-as években volt egy földcsuszamlás a területen, s az emberek félnek, hogy ez megismétlődik. Szilvágyi László, a Magyar Mérnöki Kamara geotechnikai tagozatának elnöke a Magyar Nemzetnek megerősítette: a terület csúszásveszélyes, és ezt támasztja alá a főváros több mint egy évtizede készített településszerkezeti tervében szereplő besorolás is. A lakók szerint elfogadhatatlan az a hivatalos magyarázat, hogy éppen „a mélygarázs óvná meg a várfalat” az összeomlástól. A Várkert Bazár alatti parkolóval együtt összesen öt mélygarázs készül a budai Vár körül több mint 10 milliárd forintos költséggel.

A Párbeszéd politikusa egyáltalán nem tartja jó ötletnek, hogy a tárcák és a miniszterelnök is a Várba költöznek, mivel a terület túl kicsi, s ezért alkalmatlan erre. Hozzátette, egy sikeres kormányzatnak reprezentáció helyett inkább a logisztikára kellene helyeznie a hangsúlyt: értelmesebb, praktikusabb lenne, ha az összes tárca az Országház és a képviselői irodaház környékére összpontosulnának, erre vannak is alkalmas ingatlanok, nem kellene a Várban tönkretenni a műemléki épületeket - mondta V. Naszályi, aki szerint a Várnak inkább kulturális negyedként kellene funkcionálnia. A politikus szerint így a Vár inkább egy közigazgatási intézmény lesz, s kihal belőle az élet.

Mivel a kormányzati munka jelenleg a pesti oldalon összpontosul, a költözéssel minden bizonnyal meg fog nőni a járműforgalom. Többek között ezt kifogásolva is döntött úgy tavaly tavasszal a Nemzeti Hauszmann Bizottság három tagja, hogy lemond a tisztségéről. A kabinet szerint viszont pont az épülő mélygarázsok miatt nem lesz többletterhelés.

Újabb százmilliók a Kossuth térre
Új projektcégek alapított az állam a Kossuth tér és környéke további felújítására, amely első körben félmilliárdba kerül, de lesz ez még több is - írta a Világgazdaság, amely szerint Steindl Imre Programiroda Nonprofit Zrt. néven jegyezte be a cégbíróság a felújítását menedzselő céget. Az induláshoz 505 millió forint közpénzt kapott a kiemelt állami projektcég, amelynek a tulajdonosi jogait az Országgyűlés Hivatala (OH) gyakorolja. A tér renoválására eddig becslések szerint 31 milliárd forintot költöttek, de az építkezések még bőven tartanak. A Földművelésügyi Minisztérium épületeit és az egykori Kúria épületét is át akarják építeni, és a Néprajzi Múzeum épülete is új funkciót kapna.

Szerző

Bokros még bízik az előválasztásban

Február közepéig várja a MoMa, hogy a baloldal visszaüljön a tárgyalóasztalhoz. Bokros Lajos pártelnök a Klubrádióban emlékeztetett, legutóbb január 10-én egyeztettek volna egymással a pártok az előválasztásról, ám az a forduló az MSZP kérésére elmaradt.

Tudomásul vették, hogy időközben Botka László lett a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, ám a MoMa elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a szocialisták a szegedi polgármestert indítják az előválasztáson. Nem szereti a mutyizást, az informális tárgyalásokat – reagált arra a hírre, miszerint egy politológus Gyurcsány Ferenc DK-elnök háta mögött egyeztetett több baloldali vezetővel. Bokros kitart a január 10-én elhalasztott tárgyalások folytatása mellett. Minden más „berepülés” teljesen felesleges időhúzás – fogalmazott.

Megírtuk, Botkát január 18-án hallgatta meg az MSZP elnöksége, és egy óra múltán egyhangúlag felsorakoztak kormányfő-jelöltsége mellé. Szeged szocialista polgármestere akkor a Népszavának világossá tette, nem akar amerikai típusú előválasztást, mert azt nagyon könnyen meghekkelheti a Fidesz. Kiderült, saját miniszterelnök-jelöltségéről a tárgyalóasztalnál szeretné meggyőzni a partnereket.

Gyurcsány Ferencről decemberi, a 168 órának adott interjújában Botka azt mondta, az ő személyes véleménye jobb a DK elnökéről, mint az átlag magyar választónak. Ennek ellenére: „az a fontos, amit a számok mutatnak: a választók stabil kétharmada nem szavazna arra a listára, amin ő szerepel.” Múlt szombati évértékelőjében Gyurcsány összeesküvéssel vádolta meg az MSZP, az Együtt, a Párbeszéd vezetőit és Botkát, az egyik politológust, „kéretlen királycsinálót” pedig azzal, hogy ő irányítja a cselszövést, amivel a volt miniszterelnököt és pártját ki akarják szorítani az együttműködésből.

A DK elnöke tegnap az InfoRádióban már arról beszélt, Lengyel László próbálta titokban rávenni Niedermüller Pétert, a DK alelnökét, hogy pártja elnökségével és elnökével szemben politizáljon. Lengyel lapunknak hétfőn nyilatkozva azt mondta: nagyon örülne, ha a demokratikus pártok és mozgalmak azon törnék a fejüket, hogy hogyan képesek a magyar társadalom érdekében egymással összefogni, és nem összevissza beszélnének.

A Párbeszéd tavaly októberben jelezte, közös egyéni jelöltekkel és közös demokratikus ellenzéki listával akarják 2018-ban legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt. Az Együtt viszont közös egyéni jelöltekkel, ám külön országos listával indulna a választásokon.

Szerző